(arabul «hid»), 1. megerősített város Spanyolországban, Caceres tartományban, a Tajo mellett, (1887) 3814 lakossal. A folyón keresztül szép régiró mai híd vezet. 2. A., patak Lisszabon közelében. 1580-ban ott győzte le Alba herceg a portugállokat, minek következtében Portugáliát hosszú időre Spanyolországhoz kapcsolták. Az A.-völgyön vezet át 127 magas ívezeten (a középső ívezet 65 m. magas és 35 m. a tágassága) Lisszabon vízvezetéke.
Péter, Szent. A Ferencrendiek szerzetesi fegyelmének megújítója. Alcantara városában született 1499-ben, nemesi családból. Megh. 1562 okt. 18. A bölcsészetet és egyházi jogot elvégezvén, 16 éves korában a mamerretesi Ferencrendi zárdába lépett, s alig húsz éves korában már a badajozi új zárda főnöke lett. 1524-ben pappá szenteltetvén, minthogy szigorú aszkétaéletre vágyódott, szt. Onuphriusnak vadonbeli lápai kolostorába húzódott. 1538-ban estremadurai tartományi főnök lett, s mint ilyen bár ellenzésre talált számos szigorító újítást hozott be. 1541-ben Liszabonba ment, s az arabidai szigorú Szüz-Mária-zárdába vonult. 1555-ben III. Gyula pápától engedélyt kapott egy szigorú szabályzatú rend alapítására, melynek fiókzárdái mihamar elterjedtek, úgy hogy 1561-ben már külön tartományt képeztek A. Péter a karmelitarend ujjáalakításán is fáradozott.
a három régi spanyol egyházi lovagrend egyike, melyet 1156-ban don Suero és don Gomez Fernando Barrientos testvérek alapítottak, kik San Julian del Pereizo határerődből hősiesen küzdöttek a mórok ellen. 1197-ben III. Sándor pápa egyházi lovagrenddé emelte, a bencések legenyhébb rendszabályaival. Székhelye 1213 óta Alcantara volt, célja: a keresztény hit védelme a mórok ellen. Katolikus Ferdinánd (1492) a koronához csatolta a nagymesteri méltóságot. 1540-ben megengedtek a lovagoknak a nősülést. A rend 1835-ben szünt meg, azonban mint udvari és polgári dekoráció még ma is fennáll. Jelvénye (1441 óta) zöld liliomos kereszt, melyet zöld szalagon viseltek a nyak körül, vagy selyembe hímezve, fehér köpenyegen. A rend lovagjainak, négy nemzedéken át való nemesi származásukat kellett bizonyítani s azt, hogy családjukban se zsidó, se mór nem volt.
(spanyol, az aras alkazasetből), az ivóvíz hűsen tartására használt likacsos agyagkorsók spanyol elnevezése. E korsók sárgásbarna, ritkábban vörös színűek; és utóbbiak becsesebbek, mert a víznek állítólag jó ízt is adnak. A korsó likacsain annak felszinére átszivárgó víz árnyékos, de szellős helyen gyorsan párolog és melegkötés által azt tartalmával együtt néhány fokkal a környező levegő hőmérséke alá hűti. A gyöngén kiégetett korsók anyaga Darcet szerint mész-, agyag és kovaföld keveréke, kevés vastartalommal. Ugyanilyen célra nálunk is használnak mázatlan és likacsos korsókat. Céljoknak aránylag csak rövid ideig felelnek meg, mert likacsaik nemsokára bedugulnak.
(Alcatifs), értékes szőnyegek a keletről, melyeknek alapja pamut v. selyem s a melyek arany v. ezüst szálakkal vannak kihímezve.
l. Alcabala.
álarccal befödni; az erőditésben egy ágyútelepet az ellenség elől úgy elrejteni, hogy csak akkor lássék, mikor már működni kezd.
(ejtsd:-kászar), Spanyolországban, Alcacer Portugáliában sok kastélynak s erődnek a neve (vár arabul kaszr), pl. Sevillában, Segoviában: sok helységnév származik belőle. A. de San Juan, várós Spanyolországban Ciudad Real tartományban, vasuti állomás. (1878) 9557 lakossal, csokoládé-, szappan-, salétrom és puskaporgyártással. A.-Quivir, spanyol neve a marokkói Kaszr el Kebir városnak.
az alsóbbrendű, különösen a vízi állatoknál fordul elő, és abban áll, hogy egyes állatok testüket különböző idegen anyagokkal, élő szervezetekkel (p. moh, poliparium, szivacs) vonják be, hogy így annál jobban legyenek megvédve. Ilyen p. némely rák, melynek páncéla gyakran annyira be van nőve moszattal, hogy az ember alig képes észrevenni. Hasonlóan előfordul egyes zsákhordó (Psyche) lepkék és giz-gazlakó recésszárnyu rovarok (Phryganaea) álcáinál is, melyek apró kövecskékből készített csövekben élnek.
L. (növ.), az Althaea L. génusznak az az alneme, melynek terméskéi háta mélyen barázdás, a széle pedig élesen kiemelkedő (A. pallida W. et Kit.).