város Szerbiában, az ugyanily nevü kerületben, a Bolgár-Morava jobb partján, a Moravica patak torkolatánál, vasuti állomás, (1884) 5086 lak. Szénbanyája, dohánytermelése van. Az 1876.-iki szerb-török háboruban a szerb főhadiszállás volt. A törökök okt. 31-én elfoglalták és elpusztították.
több bizanci császárnak a neve: 1. l. A. Komnenos, uralkodott 1081-1118. Komnenos Izsák császárnak testvéröccse, s Dukasz Mihály császárnak és utódjának, Nikephoros Botaniatesnek szerencsés hadvezére volt. A törökök ellen gyüjtött serege császárnak kiáltotta ki (1081), mire diadalmasan vonult be Konstantinápolyba s Nikephoros császárt letette. A törökökkel békét kötött, hogy az országába tört Guiscard Róbert normann herceg ellen fordíthassa erejét. Velencével és IV. Henrik német császárral szövetkezve megmentette trónját. 1088-91 a Duna mellett harcolt a bessenyők ellen s azután ismét a törökök ellen Kisázsiában. Nagy baja volt 1096-ban a birodalmán átvonuló keresztesekkel s ismételten a normannokkal (1107-08). Meghalt 1118 aug. 15. Országát, melyet zilált állapotban talált, rendbe hozta s hadügyét és pénzügyeit javította. Az eretnekséget (paullciánusok és bogomilok) üldözte. Életet leánya, Anna Komnena irta meg «Alexias» c. alatt (l. Anna).
2. II A. Komnenos, Manuel császár fia, uralkodott 1182-1183. Rokona Andronikos gyilkolta meg.
3. III. A. Angelos, uralkodott 1195-1203 miután testvérét, Izsák Angelost, a tróntól s szeme világától megfosztotta. Midőn Alexios Izsák fia a keresztesekkel Konstantinápoly falai alá érkezett, III. A. Kisázsiába menekült, de ott veje, Lasharis Tódor, a niceai kolostorba zárta, ahol meg is halt.
4. IV. A. Angelos t, császár, uralkodott 1203-4. (L. III. A.) A keresztesek trónra emeltek de midőn igéreteit (nevezetesen a görög egyháznak a római egyházzal való egyesítését) be nem válthatta, szövetségesei ellene fordultak. Meggyilkolta udvari szolgája, Murtzuphlos Alexios.
5. A. Komnenos, Andronikos Komnenos unokája. Konstantinápoly eleste után (1204) Pontusbán uralkodott Kisázsiában, Szinopetől a Phazisig. Unokája János a császári címet vette föl s utódjai mint Trapezunt (Trebisonde) császárjai 1461-ig uralkodtak, amikor II. Mohammed szultán ennek a birodalomnak is véget vetett. L. Hopf-Herzberg és Finlay ideszóló műveit.
Thúrioiból, az attikai középkomédia mívelője. (392-286 Kr. e.) Állitólag mint pályanyertes vigjátékiró halt meg a szinpadon. Darabjai számát Suidas 245-re teszi, melyekből többet latinra is lefordítottak. A töredékeket összegyüjtötte Kock Comicorum Atticorum fragmenta II. kötetében (Lipcse 1886).
Vilibald, l. Häring Vilmos.
fürdőhely Anhalt hercegségben, Harzgerode várostól 5 km.-nyire. A Selkebrunnen sok klórsavas és kénsavas vasat tartalmazó vizét csak fürdésre használják. Az Alexisbrunnen szénsavas savanyúvizet szolgáltat.
Kaiser-Wilhelms-Land legnagyob kikötője, a D. sz. 5° 6' és a Gr. K. h. 145° 45' alatt.
(Alexi) György, magyar-román nyelvész. s a keleti kereskedelmi tanfolyam tanára Budapesten; szül. Aradon 1864 szept. 14., román kérdésekről irt hazafias irányu politikai, társadalmi nyelvészeti és etnografiai cikkeket s népdalokat. gyüjtött a hazai oláhok közt; önálló munkái. Magyar elemek az oláh nyelvben (Budapest 1888) és Román nyelvtan (Budapest 1892).
Bazil (Vazul), egyházi iró és jeles hitszónok, szül. Egerben 1742., megh. 1796. A pálos szerzetbe lépvén, a rend növendékeinek tanára volt Pécsett és Nagy-Szombatban, rendjének eltörlése után pedig 1789-91. hitszónok volt a pesti főtemplomban, mely tisztet rendkivüli buzgósággal folytatta. Magyar nyelven tartott beszédeire nagy hallgatóság járt s általán korának egyik legjobb egyházi szónoka volt, bár irodalmi hatást. alig gyakorolt. 1792-ben a pesti egyetemre nevezték ki tanárul és hitszónokul; közkivánatra adta ki beszédeit Ünnepnapi prédikációk (Pcst 1789) és Vasárnapi prédikációk (u. o. 1790-91, 4 köt.) c. alatt, melyek uj kiadást is értek. A mult század francia felvilágosodási szellemének terjedése s főbb. képviselői ellen is küzdött, A könyvek szabatos olvasásáról két főcikkely (u. o. 1792) c. könyvével. Többi munkái kevésbbé nevezetesek.
törzstiszt; az őrnagy följebbvalója,. az ezredes alattasa, akit esetleg helyettesít; rendszerint pedig zászlóaljat, v. ennek megfelelő csapatot vezényel.
római emlékköveken a. m. animo lubenti fecit, a. m. szivélyes hajlandóságból készítette.