(lat., «másutt»). Büntető perben: az A.-t bizonyítani annyit tesz, mint azt bizonyítani, hogy a terhelt a bűntett elkövetése idejében nem a bűntett elkövetése helyén, hanem másutt volt, s igy a terhére rótt bűntettetel sem követhette.
Geronimo, szül. Messinában 1470., megh. 1524-ben. A legnevezetesebb sziciliai festők egyike s ezért messinai Rafaelnek nevezték el. Legnevezetesebb műve a szent Szűz képe a messinai székesegyházban.
nagyközség Torontálm. alibunári járásában, az ugyanily nevű mocsarak és római sáncok mellett, (1891) 4322 lak. (közte 2624 oláh, 1247 szerb, 335 német), táviróval és postával, járásbirósággal. Határában salétromkivirágzás, sok pióca és teknősbéka van. 1848 dec. 12-én Damjanich egyik legszebb diadalát aratta itt. A magyar sereg Versecről kiindulva a Duna felé tört előre, s a szerbek által erősen megszállott A. éppen útjába esett. A 3. és 9. zászlóaljak rohama, melyet maga Damjanics vezetett, csakhamar visszavonulásra kényszeritette Joannovicsot, a szerbek vezérét. A halottakon kívül 2 ágyút és sok puskát vesztett az ellenség. A győztesek a táborhellyé átalakított helységet felgyujtották, hogy ott az ellenállás ujabb támpontot ne találhasson, és tovább vonultak Tmnasovác (l. o.) felé. V. ö Horváth M. Forradalom története. ZI. 99-100. Millecker Bódog, Alibunár története. (A délmagyarországi régészeti és történelmi egyesület 1888. évi kötetében.).
Torontál- és Temesmegye határán, magassága a tenger szine felett 76 m., közepe táján 75,6 m. a Dunától nagy homokterület választja el; benne csak korhannyal bőven kevert kotús agyag van, de tőzeg nincsen. A szabadságharcban a szerb felkelőknek nyujtott védelmet és megnehezítette legyőzésüket. E mocsár különösen a mult században roppant terjedelmü volt s azért 1716 óta Mercy kormányzó kezdeményezésére III. Károly uralkodása alatt s utóbb Mária Terézia alatt több csatornát ástak, melyek segélyével a mocsár nagy részét kiszárították; ily csatornák a két moravicai csatorna s a Teréz-csatorna v. verseci csatorna, melyek az alibunári és ilanesai mocsarak lecsapolására szolgálnak; a mocsár mindazáltal nincs még teljesen kiszáritva.
1. spanyol tartomány, a volt valenciai királyság legdélibb része. É.-on Valencia tartománnyal; K-en és DK.-en a Földközi-tengerrél, Ny.-on Murciával és Albacetevel határos, Területe 5659 km2 Északi részében több NyK-i irányu hegysora van, amelyek meredek fokokkal végződnek. A tartomány, többi részei a parti sikhoz tartoznak. Részint fában és vízben szűkölködő forró és kietlen pusztaság, részint azonban oázisok gyanánt dusgazdag, termékeny területek váltakoznak rajta. Számos parti folyó, egyebek közt a Vinalopo és a Segura öntözi a tartományt. 1887-ben 432,335 lakosa volt. Főtermékei déligyümölcsök (kivált mandola és narancs), bor és mazsola, olaj, kukorica, buza selyem, kender és esparto mindez bővében. Ércekben, ásványforrásokban nem bővelkedik, de van sok sóstava, sóbányája (például Pinosonál) és tengerisó-előállítása. Ipara erősen fejlődik. Tengeri halászata is élénk, valamint kereskedelme is, amely a tartomány kikötőiben, főleg fővárosában központosul. 2. A hasonló nevü főváros a parti sikon van, egy régi vártól koszoruzott sziklás hegy tövében. Van jó kikötője, amelyet két nagy móló véd, világító tornya, szép parti sétatere, erős várművei. Ujabb időben kereskedelme és hajózása igen emelkedett és a város külsőleg is megifjodott. Lakossága (1887) 40,115. Ipartelepei közül nevezetesebbek egy vas és acélgyár, dohánygyár (3000 női munkás), számos papirgyár (csak cigarettapapir-gyár van 23), két petroleumfinomító gyár,.pamut- és vászonszövő-gyárak stb. Figyelemreméltók vásárcsarnokai. A lakosság főkereset forrása az átvitéli kereskedelem. Hajóforgalma (1883) 2064 kereskedőhajó 774,450 tonnával (köztük 504 külföldi 305,824 t.). Fő beviteli cikkek a tőkehal, nyers esparto (Afrikából), cukor, dohány, faszén, hordódonga, borszesz (1883:18,085 hl.), vasrudak és csövek, kakaó. Kivitele az utóbbi években (1877-81) 38 millió pesetára rugott. Fő kiviteli cikkei egyebek közt a bor (1883: 959,321 hl.), esparto és espartoárúk, faolaj, édesgyökér, árpa, ánis, dohánylevelek, mandola és egyéb déligyümölcsök, ólom. Azonban legfontosabb kiviteli cikke a környéken (nevezetesen az említett várhegyen) termő alicantei bor, erős, édes borfajta, melyet sötét színéről vino tinto-nak neveznek, amely azonban tisztán ritkán kerül forgalomba, rendesen vörös borokkal keverik. A. egy kormányzónak és külföldi konzulátusoknak székhelye. A. római eredetű város (Alona); 718. foglalták el a mórok, akiktől III. Ferdinánd vette vissza 1304-ben és Aragoniának engedte át.
Egyike a legkedveltebb és legismertebb francia szöllőfajtáknak, melyeket Bouschet Henrik francia szőllőbirtokos két régibb francia szőllőfajta, a Grenache és a Teinturier keresztezéséből állított elő. Fürtje középnagy, hengeridomu; bogyói nagyok, gömbölyüek, feketék, harmatoltak, sötétvörös, cukordús lével. Levelei ősszel vérvörösek. Középérésü. Bora tüzes, erős és gyönyörü sötétszinü; a délfranciaországi termelők ezzel festik gyengébbszerü, sillerszerü Arramont és Carignan boraikat. Rövid művelés mellett is bőtermő; talajban nem válogat. E fajtának két változata is ismeretes.
l. Licata.
Maud Mary, Viktória angol királynő második leánya, szül. 1843 ápr. 25., megh: 1878 dec: 14. Férjhez ment IV. Lajos hesseni nagyherceghez 1862-ben. Nagy műveltségü és nemesszívü nő volt, kiváló tudósokat (Strauss Dávid) tisztelt meg barátságával.
(ejtsd: aliáme) Jakab, franc. rézmetsző, szül. Abbévilleben 1728., megh. Párisban 1788. Különösen a száraz tű alkalmazásában tünt ki. Öccse, A. Francois Germain, szül. 1734., megh. 1799., szintén rézmetsző volt s többek közt Smollet «Anglia történeté»:-hez készített metszeteket.
(lat.) a. m. 1. elidegenítés; 2. öntudatlan állapot, A. mentis: elmezavar, megtébolyodás. Alienatio in fraudem creditorum, l. Csalás.