Szénvegyületek csoportja, amelyek valamennyien nitrogént tartalmaznak; lúgos kémhatást mutatnak és a savakkal jól kristályosodó sókat képeznek. Ami az A. szerkezetét illeti, azt még manapság határozottan nem ismerik, valószinü azonban, hogy a pyridin és chinolinnak származékai. Az A. az állati szervezetre többnyire igen erős hatásuak; a legtöbb gyógyszerül használatos növényi részekben éppen ezek képezik a ható anyagot. Az A. legtöbbjét gyógyszerül használják. Két csoportra oszthatók: oxgénmentes A.-ra és oxigéntartalmuakra; előbbeniek többnyire folyósak, míg az utóbbiak szilárd halmazállápotuak. Erősebb hevítéskor az A. elbomlanak és égett szőrszagot árasztanak, mint számos más nitrogéntartalmu szerves vegyűlet. Csersavoldattal, jódos jódkálium-oldattal, Nessler-féle kémlőszerrel, foszformolibdénsav és pikrinsav-oldattal csapadékot adnak.
A legfontosabb alkaloidák ezek:
1. Oxigénmentesek:
|
Coniin |
C8 H17N |
(bőrökből). |
|
Nicotin |
C10H14N2 |
(dohányból). |
|
Spartein |
C11H26Oo |
(spartiumscopariumból) |
2. Oxigéntartalmuak:
|
Morphin |
C17H19N O3 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Codeia |
C18H21N O3 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Thebain |
C19H21N O3 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Papaverin |
C21H21N O4 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Narcotin |
C22H23N O7 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Narcein |
C23H29N O0 |
az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák. |
|
Chinin |
C20H24N O2 |
a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái. |
|
Chinidin |
C20H24N2 O2 |
a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái. |
|
Cinchonin |
C20H24N2 O |
a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái. |
|
Chinchonidin |
C20H24N2 O |
a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái. |
|
Strichin |
C21H22N2 O2 |
a trhrycnos félékből. |
|
Brucin |
C23H26N2 O4 |
a trhrycnos félékből. |
olyan szerek amelyeknek alkalikus voltát fokozzák; ilyenek az égvényes ásványvizek (szolyvai, luhi Margit stb.).
gör. szobrász Kr. e. az V. század első felében Phidias tanítványa. Pansanias szerint ő csinálta az ollmpiai Zeus-templom nyugati ormózatának a csoportját. Készített több isten-szobrot legtöbbnyire szülővárosa Athen számára, igy Hephaistosét, Aresét és Dionysosét, ez utóbbit aranyból és elefántcsontból.
[ÁBRA] Alkamenés Aphroditéje
Károly Bálint, francia zongoraművész, szül. Párisban 1813 nov. 30. 6 éves korában lett a konzervatorium növendéke s csakhamar díjakat nyert. Oktatásból élt s pompás zeneművei közül nem egy (minő a 39. mű «12 moll-tanulmány») sokkal jelentősebb, semmint a címből sejthetnők.
a magyar kir. udvari kancelláriában (l. o.) két A., mint a kancellár helyettese működött.; továbbá régente némely egyetemek élén álló kancellárok mellett szintén voltak A.-ok.
Tausch (növ.), l. Báránypirosító.
(alkarnin, anchusin, anchusasav) C35H40O8, a báránypirosítófű gyökerének, szép piros kérgéből szénszulfid-dal v. pedig petróleum-éterrel kivont festék; alaktalan, alkoholban, éterben, szénszulfidban, petróleum-éterben elpárolgó és kövér olajban oldható de vízben nem; 60°-nál megolvad, s részben felbontás nélkül is szublimálható; alkaliákkal és földalkaliákkal kék és vízben oldható, ellenben fémsókkal oldhatatlan vegyületet alkot. A.-val olajat különösen hajolajat, firnaiszt, fogtinkturát ajakpomádét stb. ritkábban vásznat is szoktak festeni. A fürdőző görög nők a báránypirosító megreszelt gyökerével hajukat behintik, azután a hajat kendővel összekötik. Erre a nedvesség a gyökér pirosítóját kivonja s a haj barnasárga lesz. Az A. az alkaliáknak meg az ammoniáknak rendkivül érzékeny kémlőszere, a legcsekélyebb mennyiségöktől is megkékül, ellenben a két vegyület nagyon csekély savtól megpirosodik. Ezért az A.-ba áztatott papirt kémiai elemzések alkalmával lakmuszpapir helyett is használják.
az ember, valamint a kézzel bíró emlős állatok felső végtagjának a könyöktől a csuklóig terjedő része (Orvosi leirását l. Kar). A gazdaságban A. néven említik az állat mellső végtagjának azt a részét, mely az ember alkarjának felel meg, és mint ez, két csontot tartalmaz, de a gazdasági házi állatoknál csak az alkarcsont van teljesen kifejlődve, míg a mögötte fekvő könyökcsont középrésze rendesen hiányzik. A jó A. lehetőleg hosszu és izmos, a felső vége oldalvást tekintve széles, és a térd felé fokozatosan keskenyedik el. A hustermelő állatnál szeretik a gömbölyü husos A:-t, ellenben az erőtermelőnél többre becsülik a kevésbbé gömbölyü és jól kidagadó izmokkal és inakkal ellátott A.-t. L. még Test.
v. kakodiloxid. Képlete:
As(CH8)2
>O
As(CH8)2
tisztátalan állapotban először Cadet állította elő, tiszta állapotban pedig Bunsen. Előállítható, arzentrioxid és káliumacetát elegyének hevítése utján. Tiszta állapotban színtelen, olajszerü, a fényt erősen törő folyadék; szaga nagyon kellemetlen; gőze belélegezve rosszullétet okoz de az arzénmérgezés tünetei nem lépnek föl. Vízben nem oldódik, de borszesz és éter könnyen oldják. Fs. 15°-on 1462, f. p. 150°. Erős savakkal a sókhoz hasonló vegyületeket képez.
l. Alkazar Kebir.