az I. vegyértékü alkoholgyököket így is hívják, a II. vegyértékü alkoholgyököket pedig alkilének-nek.
1. a mitikus Scherián élő phaiakok királya Nausithoos fia, Poseidón unokája. A hajótörött Odysseus nála vendégies fogadtatásban részesül ugyszintén a Médeiával menekülő argonauták is. Neje Arété (l. o.) volt.
2. A. a Krisztus u. első század végén vagy a II. század elején élt. Az alexandriai iskolában nevelkedett s összeelegyített platoni, aristotelesi s keleti eszméket. Főműve, mely ránk maradt, «Bevezetés Platon tanaiba», melyet Marsilius Ficinus fordított latinra. Itt a magáéból is hozzátesz egy egész demonologiát, mely a mágiához már igen közel áll.
a Kr. u. II. században élt szofista, kitől 118 levél maradt ránk, melyekben finoman jellemezve kora élveket hajhászó életet, a legkülönbözőbb dolgokról alakilag is szépen elcseveg. Kiadta Wagner (Lipcse, 1878, 2 kötetben).
az anyaországtól függő, többnyire távolfekvő tartományok kormányzói néha alkirály címet viselnek. Kivételkép követküldési joggal is felruházvák, amit a tartományok viszonylagos különléte s az ebből eredő külön képviselet szüksége igazol, melyről az anyaország, illetőleg főállam, már csak a nagy távolság miatt is, kellően gondoskodni nem képes. Ehhez azonban mindig a főkormánynak meghatalmazása szükséges. Példák az angol kormányok Indiában, a hollandi kormány Nyugat-Ázsiában.
Minyos leánya, kit nőtestvéreivel együtt Dionysos denevérekké változtatott mert Beóciában egymaguk nem vettek részt a nők bacchikus menetében.
l. Klórsavak.
Krotonból, Pythagoras tanítványa, hires hellén orvos és bölcsész: Ő végzett először viviszekciót állatokon s állítólag Alkmaeon fedezte fel az Eustach-féle kürtöt és a látoideget. Szerinte a négy elem «meleg, hideg, nedvesség és szárazság» egyensulya alapja az egészségnek, valamelyiknek túlsulya pedig a betegség előidézője.
görög hérosz, Amphiaráos és Eriphylé fia. Théba ellen harcba menő apja megigértette vele, hogy azért, mert Eriphylé őt a csatába menni kényszeríttette, anyját megölendi s azután maga is Théba falai alá vonul. Miután a kiváló hőssé felnőtt A. az epigónokat Théba ellen vezette, győzelmes harcából való hazatértekor apja meghagyása szerint megölte anyját. Ezért az Erinnyek üldözőbe fogták, mig Phégeus, Psophis királya a gyilkosság alól föl nem oldotta. Ezért elvette a király leányát Arsinoét, kit azonban ott hagyott mivel a tartományt miatta szárazság emésztette. Elköltözve az Achelóos torkolatához, a folyamisten leányát vette nőül. Agénór (l. o.) ölte meg. Thébában, miként apját is, jósként tisztelték.
régi nemesi család Athénben, mely Alkmaiontól, Nesztor unokájától származtatta magát. A királyság bukása után az A. a nemesi előjogok leghevesebb védői közé tartoztak. Midőn Kylon ama terve, hogy Athén zsarnokságát kezébe kerítse, meghiusult, a családjukból származó Megakles annyira ment, hogy annak párthíveit a templomból kicsalta s lemészároltatta (Kr. e. 612). E bűnök miatt az egész családot kiátkozták s számüzték Athénből. Solon 594-ben mégis megengedte, hogy visszatérhessenek. Ezúttal ugyan a mérsékelt párt élére állottak, de midőn Peisistratos észrevette, hogy ama Megakles azonos nevü unokája bukására tör, kénytelenek voltak újra elhagyni Athént. Szerencséjökre ez a Megakles megkapta a szikioni Kleisthenes zsarnok leányának kezét s vele apósának óriási vagyonát úgy hogy a tűzvész által elpusztult Apollotemplomnak ujjáépítését Delfiben elvállalhatta s e feladatát fényesen teljesítette. Hálából Delfi papsága arra bírta Spártát, hogy Megakles fiát, Kleisthenést 510-ben a Peisistratidák elüzésében támogatta. Az V. században kihalt a család férfiága. Perikles és Alkibiades egyedül anyai ágon voltak vele rokonok.
görög lantos költő Sardésből, a Kr. e. VII. századnak közepetájáról: Méghalt Spartában késő vénségében. A kar- és szerelmi költészet megteremtője. 6 könyvből álló dalait epikus és aiol elemekkel vegyes ó-lakón nyelvjárásban irta. Töredékeit kiadta Bergk a «Poetae lyrici graeci» 3. kötetében (Lipcse 1882).