a római császárok alatt az államkincstár adószedői.
(franc.). A francia nyelvben tulajdonképeni értelmne a lakóháznak hosszu, szűk, folyosószerü bejárója az utcától az udvarig. Nálunk A. elnevezés alatt közönségesen a fasorral szegélyezett egyenes utat értik.
(lat.) a. m. idéz. Allegatum, más iratából v. másnak beszédéből vett mondat, idézet; allegatim idézetképen v allegácio, vm. iratból vett mondatnak idézése. Allegata et probata (lat. a. m. állítások és tények). A biró «secundum allegatis el probatis», vagyis az állítottak és bizonyítottak szerint tartozik itélni.
(ejtsd: allézs), legkivált francia kikötőkben található kis gőzhajó, mely arra való, hogy nagyobb hajókat, különösen vitorlás hajókat, a kikötőből a sík tengerre, vagy onnan be a kikötőbe vontasson, miután sokszor a kikötő szűk torkolata vagy a szél kedvezőtlen iránya miatt, a vítorlás hajó nem képes magától be- vagy kimenni.
(ejtsd: alligéni) folyó az EgyesültÁllamokban, Pennsylvaniában. Ennek északi részében ered és Pittsburgnál a Monongahelaval egyesülve az Ohiot (l. o.) képezi. Pittsburgon fölül 320 kilométernyire járhatna rajta kisebb gőzösök.
(Allegheny - City), város az Egyesült-Államokban, Pennsylvaniában, Alleghany countyban Pittsburggal szemközt, az Alleghany északi partján. (1889 135,000 lakossal, köztük sok német. Ott van Pennsylvania fegyháza, papi szemináriuma, egy néger kollégiuma, csillagvizsgálója, számos nagy gyára, nevezetesexn vasgyárak. Pittsburggal több hid kapcsolja össze, közülük leghíresebb Röbüng dróthidja.
(Alleghanies Appalachian mountains), hegység észak - Amerikában, amely Alabama állam északkeleti részétől 2500 kilométernyire hozódik északkeleti irányban a. középső atlanti államokon és Massachusettsen keresztül, egészen a Szent-Lőrinc folyó torkolatáig. Déli vége távol van a keleti parttól, észak felé mindinkább közeledik az óceánhoz és a Hudson torkolatánál New-Yorkon fölül északi vége már csaknem a partig terjed. A hegység jellemző sajátsága az, hogy hosszu egyközü láncolatokból áll, melynek résein át a folyók lefolyhatnak a tenger felé, és amelyeket lapályos hosszan futó völgyekválasztanak el egymástól. Néhány helyen a párhuzamos láncolatok száma tizenkettőre rug, de oly keskenyek azok, hogy a hegység 200 kilométérnyi teljes szélességének csak egy harmadát foglalják el. A hegység eme részének nem nagy a. magassága, még a csekélyszámu kiváló csúcsok is alig érik el az 1200 métert. Az Alleghany-hegység mindazonáltal hatalmas látvány, legalább keleti oldaláról, a hol a legkülső párhuzamos láncolat, az ugynevezett Kék-hegyek (Blue-mountains) meredeken emelkednek a parti síkból. Legmagasabb hegycsúcsai a voltaképem Alleghany déli részén vannak a hol a Black Dome vagy Mount. Mitchell északi-Carolinában 2044 méter magasra emelkedik. Az Alleghany északkeleti folytatását: képezik a Hudson folyótól nyugatra eső Catskill(1159 m.) és Adirondack-hegyek (1765 m.). A Hudson folyótól keletre eső fensíkokat és rajtuk emelkedő hegysorokat Akadiai hegység neve alá foglalják. A hegységnek nevezetes sajátságát képezi «az Alleghany nagy völgyének» nevezett mélyedés, a. mely a hegységet egész hosszában végigszeli és Ny-i meg K-i részre osztja. é-on ebben a mélyedésben van a Champlain-tó és a Hudson folyó; Pennsylvaniában Cumberland-völgynek nevezik és a Susquehanna folyó szeli át Harrisburgnál; Virginiában a kies Shenandoa-völgyet képezi; a hegység délnyugati végén pedig a Tennessee folyik benne lefelé. Földtani tekintetben az Alleghanyban a laurenti gnájszok és a huroni kristályos palák uralkodnak. Velük szoros kapcsolatban vannak a huroni kőzetek, szabályszerü rétegsorozatot képeznek a csillám-, agyag- és kloritpalák, valamint a quarcit, itakolumit, a mészkő és a konglomerátok is, amelyek többnyire egyenetlenül vannak települve a laurenti gnájsz szélére és az egyes gnájszvonulatok között keskeny medencéket vagy meredeken fekvő rétegcsoportokat képeznek. Az ifjabb képletek közül előfordulnak: az alsó és felső szilur és a devoni rétegek, továbbá a szubkarbon és voltaképeni kőszénképlet, a felső-triaszba tartozó vöröshomokkő és végre a krétaképletek és a harmadkori képletek.
Az A. rendkívül bővelkedik hasznos ásványok- ban. Kőszéntelepei 206,000 négyszögkilométernyi területet foglalnak el (ebből 154,000 négyszögkilométer jut az appalachi medencére) és már most is évenként 60 millió tonna kőszenet szolgáltatnak. Vasérceknek minden neme bőven van és ki is aknázzák a telepeket kivált New-York és NewJersey államokban. Rézércekben északi-Carolina és Vermont bővelkednek leginkább; cinket NewJerseyben aknáznak ki: ólom Kentuckyben és Virginiában fordul elő legtöbb. De még a nemes fémek, az arany és ezüst sem hiányzanak. Aranyat Uj-Skótországban és a déli atlanti államokban aknáznak ki; de csekélyebb mennyiségben. Ezeken kívül előfordul még vaskéneg. nikól, só, grafit, trágyázásra, használható márga, kaolin sőt még gyémánt is (északi-Carolinában). Végre még a petroleum emelendő ki, amely nagy tömegben fordul elő Pennsylvaniában és a szomszédos államokban; belőle 24 millió hordóval aknáznak ki évenként.
(ang., ejtsd: ellidsensz), az angoljogi nyelvben a «természetes, törvényes alattvalói hűség», mellyel mindenki át előjogait át nem hágó uralkodónak tartozik. Az A. v. magától értetődő, (implied), mint az alattvalói viszony természetes folyománya, v. kifejezett (express), mely annak formaszerü kijelentésében áll. Oath of A. annyi mint hűségi eskü, melynek tartalma törvényileg van megállapítva, s mely el némely közhivatalnokok kinevezésüknél letenni tartoznak.
(gör.), általában oly kép, mely mást jelent, mint amit közvetlenül ábrázol s részletről részletre egy más, hozzá a hasonlóság viszonyában levő tárgyra utal, csakhogy ama tárgy eszméjét teljesebben és szabadabban fejezi ki. A költészetben a hasonlaton és arányon alapuló képes kifejezésnek egy módja, jelesül a metaforának (vagy a megszemélyesítésnek), mely csak egy mozzanatot szokott képbe öltöztei, következetes tovább fejlesztése. A. p. Petőfi Őrült-jében e folytatott metafora: «Láttátok-e már a tengert midőn a fergezeg szánt rajta és vet beléje halálmagot? Láttátok a fergeteget, E barna parasztot, Kezében villámösztökével » Gyakran egész költemény ölt allegorikus alakot, mint Vörösmartytól Az élő szobor, Tompától A madár fiaihoz, Aranytól A gyermek és a szivárvány. Az A. azonban nem külön műfaj, csak kifejezési mód. A példázattól - mely különben fölhasználja - abban különbözik, hogy oktató célja nincs, a gondolatot tisztán csak festi, csak bemutatja, nem az eredeti tárgyban, hanem e tárgy ideális tükrében (Vörösmarty Lengyelország hehyett az élő szobrot állítja elénk, hogy Lengyelország szenvedéseit megérzékitse). Az A.-ban a gondolat egészen a képben rejtőzik s a vonatkozás megértéséhez fejlett értelem és bizonyos foku műveltség szükséges. Az A., mint minden átviteles beszéd, a gondolatoknak nemcsak megérzékítésére, hanem leplezésére is alkalmas. Elnyomás alatt élő nemzetek költészete teli van A.-val. Nálunk az 50-es években Tompa és Arany A.-kban vigasztalták és lelkesítették a nemzetet. Szeretik az A.-t a keleti népek, mert e forma a képzelet működésének tág tért nyit. Ha a vonatkozás távoli v. erőszakolt, az A. aránytalan vagy homályos, és fagyossá válik, mint a mult századi francia költészetben ( Voltaire), vagy legalább kevés emberi érdeket költ, mint a Faust II. részében. Az A. lehetséges, sőt gyakori más művészetekben is, t. i. az utánzókban, igy vannak allegórikus szobrok és festmények (p. a kiegyezés allegóriája a Deák-szobor egyik oldalcsoportjában), de különösen hajlandó allegórikus ábrázolásra a mimika.
A rajzoló művészetekben az A. rendesen emberi alak, mely valamely elvont fogalmat állít elő. Mivel azonban az ilyen előállítás igen könnyen vagy homályos, vagy több értelmű lehet, a művészet a végett, hogy a fogalmat világosan és határozottan kifejezze, az alakokat rendszerint olyan jelekkel látja el, melyeknek általánosan elfogadott és ismert jelentményük van. Ezek az ú. n. attributumok. Igy példánl az igazság A.-jának ismertető jelei: a bekötött szem, a mérleg, a kard. Ha vesszük, hogy a mérleg magában az igazságot, a kard a hatalmat, a harci erényt jelenti, könnyü lesz az A.-t a jelképtől, a szimbolumtól megkülönböztetni. Az emberi alak mindig vm. járulék által válik A.-vá, míg bizonyos állati alakok, növények v. eszközök egyik v. másik jellemző sajátságuknál fogva jelképei, szimbolumai vm. elvont fogalomnak vagy vm. személynek is. Igy a bárány jelképe az ártatlanságnak és Krisztusnak, az olajág nem A. hanem jelképe a békének. (L. Jelkép és Történeti jelképes ábrázolás.) Az A. különösen a római császárok idejében virágzott, midőn a művészet világiassá vált és eszmei tartalma megfogyatkozott. A császárok és az előkelők lakását és kertjeit allegoriai szobrok diszítették. A császári érmeknek az A. jellemző vonása, rajtuk oly változatos és gazdag fejlődést ért el, mint sohasem azelőtt, sem azután. Téves állítás, hogy a középkor nagyon kedvelte volna az A.-t. Ellenkezőleg az ó-keresztény és a középkori művészetet inkább a szimbolum jellemzi, amennyiben a katakombáknak festett és a román, meg a csúcsives építményeknek faragott diszítményei nem allegóriák, hanem jelképek. A renaissance, különösen pedig a késő renaissance-művészet ismét fölkapta az A.-t. Olaszoszág XVI. és XVII. századbeli síremlékei e tekintetben a legkiválóbbak. Ujabb időben a képzóművészetek terén az A. kevésbbé dívik.
a magyarázatnak az a módja, mely a szöveg homályos értelmét a szavak és fogalmak önkényes játékával világitja meg, s igyekszik felfoghatóvá tenni, miközben a szöveg tartalmát csupa formának tekinti egy más, a magyarázó célja szerint föltételezett tartalom érdekében. Ezt a módszert már az ókori bölcsészek is alkalmazták. Ilyen modorban elmélkedett Philón, midőn az ó-szövetség igazságait puszta képzetek alakjában akarta feltüntetni. De leginkább allegorizáltak az alexandriai zsidó rabbik, akik ily módon igyekeztek vallási és erkölcsi tételeiket az ó-szövetségből igazolni. A keresztény egyházban Origenés tette általánossá az A.-t. Luther nézete: Allegorise non partunt firmas approbationes in theologia, sed velut picturae ornant el illustrant rem.