gyapotból való alsókabát, amit a spanyol polgár a selyem-, bársony- v. posztókabát (chupa) alatt visel.
(szlávul Omis), kis kikötő Dalmátországban a Cetina torkolatánál
Don Ildefonzo Diaz de Ribera gróf; spanyol miniszter. Valenciából származott. egh. Valenciában 1846 jan. 26-án. A függetlenségi harcban mint tüzérségi hadnagy vett részt. A restauráció idejében az inquizició börtönébe hurcolták, melyből azonban az 1820-iki forradalom kiszabadította. Franciaországba költözött 1823-ban s onnan csak VII. Ferdinánd halála után tért vissza hazájába. Hadügyminiszter, külügyminiszter s rövid időre miniszterelnök is volt. (Baumgarten, Gesch. Spaniens.)
l. Almoravidok.
(ejtsd: ámendberri), város Angliában, Yorkshireban, Huddersfieldtől 3 km.-nyire délkeletre, (1891) 15,464 lakossal. A rómaiak korában Campodunum volt a neve és később egy angol-szász királyság fővárosa volt.
(Allemonda), Philipp van A., hollandi altengernagy, szül. Brielben 1646., megh. Haaswyk birtokán Leyden mellett 1721 jan. 6. Kitűnt az 1666 jun. 12-14. tengeri csatában, amikor Ruyter a Monk által vezényelt angol flottát tönkre tette. 1672 kiszabadította az ellenségektől körülzárt Ruytert, kinek társaságában azután a Földközi tengeren harcolt. Ruyter halála után (1676) ő vezette vissza a hajóhadat Hollandiába. Ő döntötte el Russel győzedelmét a franciák fölött La Hogue mellett 1692 május 29-én. Az angolokkal szövetkezve megtámadta s elfogta a francia fedezet alatt érkező úgynevezett spanyol,«ezüst-flottát», a vigó-i kikötőben pedig (1702 okt. 23.) a spanyol-franca hajóhadat ujólag megverte. A brieli Szt. Katalin templomban emléket állítottak tiszteletére.
Don Juan Nepomuceno, mexikói tábornok és államférfiu, szül. Valladolidban Mexikóban 1804-ben. A kongresszus tagja, követ s hadügyminiszter volt Santa-Anna és Paredes elnöksége alatt. Mint párisi követ (1857) Juarez ellen működött, aki annak dacára az ország elnöke lett. A hivatalától megfosztott A., elvakítva a nagyravágyástól és a pártgyülölségtől a francia expediciót létre hozta hazája ellen. Ő maga is kikötött a francia sereggel Veracruz-ban (1862). A franciák Juarez helyébe diktátorrá akarták tenni, de a nép hazaárulónak tekintette, amiért azután maga Forey tábornok is elejtette őt (1862 ősszel). De midőn a franciák 1863 jun. 10-én a fővárost is elfoglalták, ő lett az ideiglenes «császári kormány» feje. A szerencsétlen Miksa császár halála után Európába menekült. Megh. Párisban 1869. márc. 22.
(Almaura), az angol indiai északnyugati tartományok Kamaon kerületének fővárosa, (1881) 7390 lak., e közt 6323 hindu, 866 mohammedán és 201 keresztény.
az arab esztendő első hónapja.
és Almohádok, két mór-spanyol dinasztia. Abdallah ben Jazin arab Afrikának északnyugati részében külön felekezetet alapított, melynek követőit arabul: al murabathin, azaz «az Isten szolgálatának szentelt emberek» névvel ruházta föl. Abdallah Abu Bekrt állította a törzs élére s megalapította a marokkói birodalmat 1059-ben. Utódja, Juszuf ben Taszfin, sereggel jött Spanyolországba s mint az arab szevillai fejedelem szövetségese megverte a keresztényeket Salaka mellett 1086-ban, azután pedig az egész arab Spanyolországot hatalma alá hajtotta. De az Almoravidák hatalmát nemsokára megtörték. Abdallah Ibn Tomrul új vallásfelekezetet alapított az Atlasz hegységben, melyet muahedin vagy almolhaden, azaz «az egy igaz isten imádói» névvel ruházott föl. Vakbuzgó hívei Abd ul Mumen vezérlete alatt meghódították 1146-ban Marokkót, megölték Ibrahimot, az utolsó Almoravidát s hatalmukat Spanyolországra is kiterjesztették. Vezérük Jakub Almanzor döntő győzedelmet vivott ki Kasztilia fölött Alarcos mellett 1195-ben. Utódja, Mohammed, óriási sereggel nyomult Spanyolországba, de az egyesült Kasztilia, Aragónia és Navarra által 1212-ben Navas de Tolosa mellett teljesen megveretett. 100,000 mór s köztük Mohammed idősebb fia is a csatatéren maradt. Ez időtől fogva a spanyol mórok hatalma rohamos hanyatlásnak indult. Később Abu Juszuf tört ujból Spanyolországba, de kettős győzelme dacára is kénytelen volt Marokkóba visszavonulni. Sancho, S. Alfonz fia, Afrikában támadta meg őt, mire a nomád törzsek lázadása az Almohádok uralmának 1269-ben véget vetett.