bajor város, l. Alten-Ötting.
név alatt jelölik Poroszország ama részeit, melyek már 1815 elött az államhoz tartoztak, különösen pedig Keleti- és Nyugati-Poroszországot, Pommeraniát és Brandenburg őrgrófságot, ellentétben Neupreussen-nel, a később szerzett tartományokkal.
l. Puzon.
porosz falu a merseburgi járásban, Lützen mellett 500 lakossal, ismeretes arról a békekötésről, melyet XII. Károly svéd király 1706 szept. 24-én kötött itt II. Ágost lengyel királlyal és szász választófejedelemmel s melyben az utóbbinak, a királyi cim megtartása mellett, le kellett mondania Lengyelországról és Litvániáról, továbbá a svédeknek Szászországban teli szállást kellett adnia s az evangelikusok jogát biztosítani. XII. Károly Pultavánál 1709 aug. 8-án megveretvén, II. Ágost az A.-i békekötést érvénytelennek nyilvánította, oly ürügy alatt, hogy megbizottjai, Imhof s Pfingsten, megbizásuk határán tulmentek s ezért Pfingstent halálra itélte, de később megkegyelmezve Imhoffal együtt Königsteinba fogságba vetette.
(ejtsd: aitringem), város Chester angol grófságban, 12 km.-nyire Manchestertől délnyugatra, (1897) 12,424 lak. Sok manchesteri kereskedőnek van itt villája. Mellette van Bowden, régi templommal és nagy parkkal.
ujabbkori kifejezés amaz etikai felfogás jellemzésére, mely az egoizmussal ellentétben az erkölcsi törvényeket a másokra való tekintet elvéből (vivre pour autrui) származtatja. Főleg Comte Ágost filozofiai rendszerében talált kifejezésre (l. Comte Ágost). Ujabban a nemzetgazdaságtanban is keresnek e fogalom számára helyet. A régi nemzetgazdaságtanban ugyanis túlnyomóan az a felfogás érvényesült, hogy az embert gazdálkodási tevékenységében az egoizmus vezérli. Az ujabb nemzetgazdaságtan ez egyoldalusággal szemben hangsúlyozza, hogy az ember az anyagi javak terén sincs mindig az egoizmus vak ösztönének alávetve, hanem igen gyakran a közérdek, a közszellem követelményének hódol.
Azt az irányt, mely a közérdeknek és mások érdekeinek előmozdítására vezet, A.-nak nevezik. Az altruisztikus tényező egyesek által karitativ, mások által liberális indoknak neveztetik. Syme az altruisztikus tényezőnek két alakját különbözteti meg: a hemeisztikust, mely oly esetekben működik, midőn nemcsak a mi érdekünk, hanem a. másoké is, és az alloisztikust, midőn csak mások érdeke forog szóban. Az utóbbinak gyakorlása a legnagyobb önmegtagadást tételezi fel.
1889-ben Nantesban egy valóságos altruista társaság alakult, mely folyóiratot is ad ki. Ez a társaság «az emberiséget testileg és szellemileg meg akarja ujítani, a létért való harcot neki megkönnyíteni s általános testvériséget akar benne megteremteni». A tagok pártolók és rendesek, mely utóbbiak a társaság elvei szerint élnek, szeszes italoktól, állati tápláléktól tartózkodnak stb. A társaság céljaihoz tartozik a többiek közt a párbajnak, mindennemü kiváltságoknak, dogmákban való hitnek eltörlése, a nők emancipációja stb. Azonban spiritiszta s más veszedelmes hajlamok is mutatkoznak az új társaságban.
(Antiqui Saxones), régi elnevezése az északi Németországban maradt törzseknek, ellentétben az angolszászokkal. Ilyenek az ostfálok, engerek, westfálok, északalbingiak. Nyelvük ó-alnémet, v. ó-szász volt.
Eliás, osztrák orvos, szül. Prágában 1812 április 8-án, 1848 óta a prágai egyetemen a homeopátia tanára. Ő vezette be Ausztriába a homeopátia tanítását az osztrák egyetemekre. Több szakmunkát is irt.
1. A. (Horni Staré mesto), csehországi város Trautenau kerületben, (1890) 3965 német lakossal. 2. A. (Staré mesto), mezőváros Morvaország magyar-hradisi kerületében, a Morva mellett (1890) 3860 többnyire cseh lakossal; közelében a régi magyarok által szétrombolt Villehard, a honnan Cyrill és Method 863-ban térítésüket megkezdették. = 3. A., város Morvaország Schönberg kerületében a spieglitzi Schneeberg alján (1890) 2227 német lakossal; régi temploma, jelentékeny vászon és papir-ipara van; közelében grafit-bányászatot űznek, évenkint mintegy 20,000 mázsa terméssel.
(Altstetten, Altstäten), város St.-Gallen svájci kantonban a Rajna mentén, 12 km.-nyire délre a Bodentótól, (1888) 8430 lakossal. Innen ágaznak el az Appenzellre vivő hegyi utak a Ruppen (997 m.) és Stosz (955 m.) nyergeken át. A szépen fekvő gyümölcsössel körülvett községben apácazárda, több jótékony intézet, sörfőző s gyapotgyár van, a jelentékeny vásár.