(aluminiumoxid hidrát, AI2(OH)6 v. Al2O3.3H2O). Előállítható az aluminíumklorid-oldatnak ammoniával való elbontása utján; a leváló kocsonyás csapadékot a kimosás után közepes hőmérséken megszárítjuk. Az olcsóbb timsóból (K2Al2(SO4)4.24H2O) szokták többnyire készíteni, de az ebből leválasztott A. nem egészen tiszta, hanem több-kevesebb bázisos aluminium-szulfáttal van fertőzve. Hófehér, könnyü és laza por, melynek se szaga, se ize. Savakban és lugokban oldható. Utóbbi esetben az ú. n. alu- minátok keletkeznek. A tiszta A.-ot gyógyszerül is használják. Ismeretes továbbá oldható módosulata is, de csak vizes oldatban. A természetben előfordul mint hidrargillit, Al2O3.3H2O, továbbá előfordulnak a következő oxid-hidroxidok: Bauxit Al2O8.3H2O és Diaspor Al2O3.3H2O.
l. Timsó.
(chloraluminium, AI2Cl6). Vízmentes A. képződik, ha fémaluminiumot klórgázban elégetünk. Gyárilag nagy mennyiségben készítik, mert az aluminium előállitásához is használják. Gyári előállitása úgy történik, hogy aluminiumoxid és szén benső elegyét hevítve klórgázt vezetnek hozzá, a képződő vizmentes A. gőz a szedőben megsürüsödik. A tiszta vizmentes A. fehér kristályos tömeg; a hevítéskor csak úgy olvad meg, ha nagyobb tömegét hirtelen felhevftjük, különben megolvadás nélkül illan el. Gőzének sürüsége 9,3 (levegő 1). Tömény sósavban aluminiumoxidot v. hidroxidot oldva, az A. vizes oldatát kapják; ha ezt nagyon besürítjük, az A. 12 molekula kristályvizzel kikristályosítható. Az alkali fémek kloridjaival jól kristályosodó kettős sókat képez, amelyek mind Al2CI6.2MCl képlet szerint vannak összetéve (M alkali fémet jelent). E sók közül az Al2Cl6.2NaCl bir gyakorlati fontossággal, mert az aluminiumgyártáshoz használják.
Al2O3. Képződik az aluminiumnak oxigenben való elégetésekor; az aluminiumhidroxid kihevítése utján szokták készíteni. Fehér por, mely vizben nem oldódik; savakban annál nehezebben, minél jobban volt hevítve. A természetben előforduló tisztátalan barnaféleségét korundnak hivják. A rubin és szafir drágakövek is aluminiumoxidból állanak, előbbiben igen kevés króm, utóbbiban kobalt nyomai vannak. Az A. a durranó gáz lángjában színtelen folyadékká olvad meg, mely a kihüléskor kristályosan megmered és a korundhoz hasonló keménységű; előzőleg cse- kély mennyiségü krómsavsót elegyítve az A. közé, a természeteshez hasonló sajátságu mesterséges rubint is készíthetni.
Az aluminiumnak a legtöbb fémmel igen nagy rokonsága van, velük ötvényeket alkot, melyek közül több máris kiváló ipari fontosságuvá lett. A szilicium, mely részben grafitszerü pikkelyekben, részben pedig kémiailag kötve fordul elő, tetemesen keményebbé és szilárdabbá teszi az aluminiumot, hajlíthatóságának csökkentése nélkül, azonban károsan hat kovácsolhatóságára és fényezhetőségére. Mivel a szilicium a levegő és a viz behatása következtében oxidálódik, a fém felületét szürkeszinü, piszkos réteggel vonja be; ez a káros hatás már 3%-nál mutatkozik. Ha kemény felületü tárgyakat akarunk készíteni, melyeket gyantározással v más módon védhetünk meg az oxidációtól, 6-8%-os aluminium-szilicium ötvényt is használhatunk. Megjegyzendő, hogy az említett hatásokat a grafitos szilicíum okozza. A vas kis százalékban a fémet megkeményiti, sulyosabbá s mágnesessé teszi, károsan hat kovácsolhatóságára, fényezhetőségére és fényének állandóságára, de ez az ötvény nem oxidálódik oly könnyen, mint az aluminium-szilicium ötvény. A 6-10%-os vas-aluminium-ötvény igen erős és kemény, de az 50%-os, habar kezdetben hibátlannak látszik, csakhamar önmagától szétoszlik. (L. Ferróaluminium és Mitisz-ötvény.)
A kereskedelmi aluminiumban néha 1/2% réz is van, de ez a fém tulajdonságait nem módosítja. Igen jeles műszaki anyag a 10%-os rézaluminium ötvény, mert nagyobb keménysége és kisebb zsugorodása van, mint az aluminiumnak, sőt fénye és színe is tetszetősebb; nagy kár, hogy a fém sulyát tetemesen öregbíti (l. Aluminium bronz és Aluminium-sárgaréz). Ugy látszik, az ezüst javitja meg legjobban az aluminiumot. Igy 5°/o ezüst a fém rugalmasságát és keménységét növeli anélkül, hogy kovácsolhatóságára károsan, hatna. Ez az ötvény igen jól fényezhető és köny-nyen olvad. Valószinü, hogy a műiparban ennek az ötvénynek kiváló szerepe lesz. Az ón törékekenyebbé teszi az aluminiumot. A kadmium gyorsan egyesül az aluminiummal, önthető és jól kovácsolható ötvényt ád, de az eredeti fém szilárdságára károsan hat. A bizmut törékeny, de igen jól önthető ötvényt ád; törékeny az az ötvény is, mely sok nikolt tartalmaz, de kis mennyiségben (3% -ig) ez a fém megkeményíti az aluminiumot, anélkül, hogy hajlíthatóságát és kovácsolhatóságát csökkentené. 70°/o rézből, 23% nikolból és 7% aluminiumból átló ötvény sárga színü és kiválóan fényezhető. A cink gyorsan egyesül az aluminiummal, csakhogy ötvénye törékeny és kristályos.
Az aluminium kitünő ötvözhetősége dacára forrasztása sok technikai nehézséggel jár. Az aluminium-forraszt aluminiumból, rézből és cinkből készítik. Mivel ezeknek a forraszoknak használatához sok ügyesség és tapasztalás kell, az ipar pedig könnyen kezelhető szereket és olcsó műveletet kiván, a neuhauseni gyár a forrasztás céljára különösen preparált aluminium-pléhet készít, mely a közönséges módon vörösréz pákával és ónnal forrasztható. A forrasztandó helyet kolofóniumból, faggyuból és közömbös klórcinkből álló pásztával kenik be.
Ezt az ötvényt is éppen úgy készítik, mint az aluminiumbronzot, csak a rezet pótolják sárgarézzel. Midőn a sárgaréz meg- ömlött, a fogóba csiptetett aluminium-darabot az ömledékbe mártják, mire a keletkező ötvényt vaskanállal v. rúddal összekeverik, végül pedig rövid ideig állni hagyják. Az aluminiumbronznak rézzel és cinkkel való összeolvasztásakor is aluminium-sárgaréz keletkezik. Ennek az ötvénynek technikai tulajdonságai hasonlítanak az aluminiumbronzéhoz. Minél több a cink, annál kevesebb aluminiumot szabad az ötvényhez adni, 40% cinktartalom mellett az aluminium legfeljebb 2% legyen. Ez az ötvény 1,36% aluminiummal 61 kg. mm 2-kénti terhelésnél szakad és dm.-kint 22.7%-ot nyulik, 0,9% aluminiummal 55 kg. a szilárdsága és 18% a nyulása. A 40% cinket tartalmazó ötvény sötétvörös, a 33% cinket és 2-3/2% aluminiumot tartalmazó ötvény sötét, illetve barnavörös és a 30% cin- ket és 3-4% aluminiumot tartalmazó ötvény cseresznyevörös, melegen mind a három igen jól kovácsolható. Ha csökkentjük az aluminiumot, csökken melegen való kovácsolhatósága is, úgy hogy a 1/2 %-os csak hidegen kovácsolható. Mivel az A. a közönséges sárgaréznél sokkal jobban önthető, felülete pedig mindig fényes és tiszta marad és tudva azt, hogy ez az ötvény a többinéi oicsóbb és a közönséges sárgaréznél, deltafémnél és foszforbronznál jóval szilárdabb, továbbá, hogy melegen nyujtható, formákba sajtolható és hengerelhető: az A. is egyike a legjobb ötvényeknek. Az A. öntésekor nem jó az izzó darabot vizzel leönteni, mert törékeny lesz, de kokillába önthetjük, ha a fémet teljes kihüléseig a kokillában hagyjuk.
részben oldhatók vizben, minők az acetát, a klorid és a szulfát, részben nem, mint a foszfát, szilikát. Az oldhatók ize fanyar és összehuzó. Legfontosabbak a klorid, amely a fémaluminium előállításához használatos, továbbá a szulfát és ennek káliumszulfáttal való kettős sója a timsó, amelyet az iparban használnak (kelmefestés, bőrkészítés); gyógyszerül is alkalmazzák. Az oldható aluminium só-oldatokban, kénammonium, ammonia és nátrium-hidroxid, fehér aluminiumhidroxidot választanak le, mely a legutóbbi kémlőszer fölöslegében könnyen feloldódik.
vagy kénsavas aluminium Al2(SO4)8. Előállítható az aluminium-oxid vagy hidroxid hig kénsavban való feloldása utján; a besürítés után az oldatból 18 molekula vizzel, kikristályosodik. Fanyar és összehuzó ízü; vizben nehezen oldódik; más sókkal kettős sókat képez, amelyek közül a káliumaluminium-szulfát, a timsó, a legfontosabb. Gyárilag nagy mennyiségben készül kaolinból, amelyet kénsavval hevítenek, amidőn A. keletkezik és a kovasav leválik. Ipari alkalmazása olyan mint a timsóé.
Az agyagfölddel sokat foglalkozók a munka közben az agyagföld porát beszívják, s ez a tüdők szövetében lerakodik. A tüdőkben ez agyagpor lerakodását aluminózis-nak hivják. A betegségek ama csoportjába tartozik, melyeket pneu- monokózis név alatt foglal össze a kórtan. (L. Porbelehelés.)
(ásv.), aluminium-szulfát (Al2(SO3)2), mikroszkópos kicsinységü, üvegfényü, fehér kristálykák. Spanyolországban találják (Sierra Almogrera bányák).