város Ciprus déli partján, valószinüleg a feniciaiak első gyarmata. Nagy Sándor koráig független fejedelemség volt. Hiressé lett Venus temploma és tisztelete által, ki innen Amathusia melléknevet is nyert. A templom romjait ujabban archeologiai kutatók felásták, Agios Tychonas falu közelében.
a hegedükészítésben remeklő. három cremonai család egyike. A violából a kisebb, könnyedebb violino-t András formálta (megh. 1577), mig testvéröccse Miklós (1596-1684) kitünő mélyhegedűket készitett 1568 és 1586 közt, leg- idősebb fia pedig (szül. 1550., megh. 1638.) inkább az új «első» hegedűt tökéletesítette; a családban az övé volt a lagnagyobb dicsőség; éteri tiszta, édes, lágy hangot adott csinos alaku hangszereinek. Az ő kincseket érő hegedűi mellett tanította unokaöccse, Miklós, Guarneri Andrást és Stradivari Antalt a művészetté finomitott mesterség titkaira. Legnagyobb becsben az 1590 és 1620 közt készült Amatl-hegedűket tartják; de ép ezeket utánozzák és hamisítják leginkább.
város Guatemala középamerikai államban, az ilyen nevü tó mellett, 30 km. délre Guatemalától, 1840-ben még hitvány indus falu volt, de a cochenílle-tenyésztés óta gyorsan emel- kedett, s most mintegy 12,000 lakosa van, s vasút köti össze a fővárossal és a tengerparttal. Köze- lében sok meleg forrás van, melyeket fürdőnek használnak. Az A.-tó 12 km. hosszn, 4 km. széles, s hegyek kerítik, melyek közt van délfelé a magas (2550 m.) Pakaja vulkán, mely 1870-ben tüzet okádott. A tóból kifolyó Micsatojat folyó San Pedro Martyr falu mellett. 60 m. magas gyönyörü vizesést alkot, s 113 km. hosszu, többszörös osésü folyás után Isztapinál ömlik a Csendes- tengerbe. Zuhatagai miatt nem hajózható.
l. Tonga.
(ol., ejtsd: ámátricse), város Olaszország catanzarói kerületében. 6300 lakossal.
szent. l. Istenfélő szülőktől származott s már gyermekkorában kitünt ájtatosságával. A szt. móri kolostorban élt Alsó-Wallisban, később sitteni (sieni) püspök lett 669-ban: III. Theodorik rágalmazókra hallgatva Peronne-ba, Furseus kolostorba számüzte. Az apát (szt. Ultan) nagy tisztelettel fogadta, ennek halála után pedig utóda, szt. Manront, az általa alapított merville-i kolostorba vitte, hol 690-ben meghalt. Ugyanott temették el, 870-ben pedig tetemei Douai-ba vitettek. Emlékn. szept: 13. - 2. A., tudós bencés Monte-Cassinoban. 1073-ban oleroni püspök (Franciaország), aztán pápai követ Narbonneban, Gascogneban és Spanyolországban, végre mint bordeaugi érsek halt meg 1101. Sok verses munka maradt tőle. - 3. A. Vince, hittudós és hires karmester Palermóban, szül. 1629. Nagyban hozzájárult művei- vel az egyházi zene tökeletesítéséhez.
Benth. (növ.), a fészkesek «Helenioideae» alcsoportjában, egyetlenegy faja (A. rotundifolia) Kaliforniában terem.
(gör.), olyan vakság, melynek mibenlétét nem lehet megállapitani; magyarul fekete hályog. Mióta szemtükörrel be lehet a szem belsejébe látni, azóta ezt az általános elnevezést ritkábban használják. Legyakrabban látóideg-sor- vadásnak bizonyúl a fekete hályog.
(ejtsd: amóri-düval), tkp. Eugéne Emmanuel Pineau du Val, francia festő, szül. Montrougeben 1808 febr. 8., megh. 1885. dec. 27. 1826-ban Ingres tanítványa lett és 1829-ben utazásra indult Moreába. 1833-ban lépett fel először a szalonban néhány arcképpel és rajzzal s 1834-ben egy görög pásztorképet mutatott be, amellyel a régibb olasz iskola hívének vallotta magát. A következő években részint arcképeket festett (többek közt Rachelt, mint a tragédia múzsáját), részben kartonokat készített különböző templomok freskóihoz (köztük a párisi St. Merrytemplom szt. Filoména-kápolnájában). De művészi sajátossága, melynek jellemző vonása a kedvesség és a báj, legjobban a női arcképeiben a későbbi mitologiai és bibliai tárgyu olajfestményeiben tünik fel (Az alvó gyermek Jézus, Daphnis és Chloe stb.). Életének alkonyán már csak keveset dolgozott.
különböző üvegoldatok s szines fémösszeköttetések; e szóval fejezték ki a középkorban a zománcot.