(ejtsd: ambü-lansz), szállitható kórház. XV. Lajos francia király alatt szerveztek először ily katonai kórházakat. L. Mozgó kórház.
(lat.) a. m. járkáló, mozgó, vándorló; A-beteg a. m. fennjáró beteg; ambulancia a klinikákon kezelt, nem ágyban fekvő, bejáró betegek összesége.
usque ad vitae supremum exitum. Jogi közmondás (Dig. 34, 4. 4.) annak kifejezésére, hogy a végrendelet a halál pillanatáig bármíkor megváltoztatható.
1. A. (poliklinika, nyilvános rendető intézet), orvosi intézet, hol a fennjáró, tehát nem sulyos betegek a rendelő orvost felkeresik, s ott mint bejáró betegek akár ingyen, akár pénzért kezeltetnek. Ez ambulatóriumok rendszerint nyilvánosak, s céljuk egyrészt az, hogy a rendelő orvosnak a tadományos búvárkodásra szükséges anyagot szolgáltassák, másrészt pedig az, hogy az orvosnövendékek a szükséges ismereteket ott megszerezzék. Részint csupán jbtékonysági intézménysk. -- Az építészetben A. a bazilikákban gyakran az első emelet magasságában elhelyezett galéria, melyből később a triforium fejlődött.
(lat.), ünnepies kórmenet a régi Rómában a város körül, valahányszor nagy inség fenyegetett. Részt vettek benne a pontifex s az összes papi testületek. Engesztelésül egy disznót, egy bakkecskét és egy bikát (suovetaurilia) áldoztak a városon kivül.
(lat.), a. m. anno mundo condito, a világ teremtésétől fogva.
(persa), hivatal a magas portán, mely a sznltán írodája és a minisztériumok közt a közlekedést fentartja. Csak magasabb rangú hivatalnokok fiait alkalmazzák benne. A hivatalfőnök neve Amedsi.
Cuv. (állat), a hasadtnyelvü gyíkok alrendjének egyik neme, melynek fajai Dél-Amerikában tenyésznek; a legnagyobb 54 cm.-re nő. Fő ismertetőjelük az, hogy combjuk alsó részén nagy pikkelyek vannak; felső metszőfogaik egyszerüek.
folyó, l. Ambléve.
Medik. (növ.) l. Fanyarka.