azaz ujrakeresztelők azok, kik a kisdedek keresztelését megvetik s a felekezetökbe belépni kivánókat ujra megkeresztelik. Ezzel az irányzattal a reformáció korában léptek fel az ú. n. zwickaui próféták (Storch, Stübner, Münzer) 1521-ben, akik a gyermekkeresztség elvetésének ürügye alatt rajongó forradalmat indítottak a vagyonos osztály ellen, követelve a birtokegyenlőséget, soknejűséget és más ilyes oktalanságokat. Az elégületlenek csatlakoztak hozzájuk mind német, mind helvéciai és holland földön s államellenes üzelmeiknek egy időre fegyveres erő vetett véget Frankenhausennél 1525 május 15-én. Legádázabb volt azonban a Hollandiából kiűzött ujrakeresztelők forrongása, melyet 1535 jun. 25. a protestáns fejedelmek vérbe fojtottak el. A XVI. közepén aztán a holland eredetü Menno (1505-1561) gyülekezetté tömörítette e felfogás híveit, kiket is ő róla 1570 óta mennonitáknak, illetőleg ujabb elvegyülések következtében most már egyszerüen keresztségpártiaknak (Doopsgezinden) neveznek. Ezek elvetik a gyermekkeresztséget, az esküt, a katonáskodást és túlságosan gyakorolják a mosakodást. Legrégibb hitvallásuk 1580-tól ered: «Korde Belydenisse des Geloofs» stb. (praecipuorum christ. fidei articulorum brevis confessio), mely 40 tételből áll. Tanaiknak cáfolata már a reformátoroknak sok gondot okozott, ami látható Luther német műveinek wittenbergai kiadásu II. kötetéből, Zwingli munkáiból (Schuler és Schulthess-féle kiadás) II. l. 230 kk. Irt ellenük Bullinger is: Von der Wiedertaufe Ursprung, Secten und Wesen, Zürich 1561. 4. Történelmükre vonatkozólag l. Hast, Geschichte d. Wiedertäufer (Münster 1866); Boaterwek, Zur Litteratur und Geschichte der W. (Bonn 1864).
Cuv. (állat), a tüskeparások (Acanthopteri) rendjében a labirint-halak (Labyrinthici) családjába tartozó halnem; teste hosszúkás, oldalt összenyomott; kopoltyúfödőjének széle fogazott; garatcsontja fogatlan; oldalvonala közepén megszakadt. Négy faja ismeretes a tropikus India édesvizeiből; kopoltyúfödőinek tüskéivel a szárazon tova mászkál, sőt még a fákra is felkúszik. Egyik faja a mászkáló A. (A. scandeus C. V.), 20-30 cm. hosszu, szürkés olajszinü; Keletindia édesvizeiben él.
L. (növ.), a Chenopodiaceák családjában. Európa déli, Afrika északi részén s Ázsia nyugati és középtájain honos, húsos száru [l. Sósföldi (halophyt) növény], leveletlen cserjék vagy félcserjék 15 faja ismeretes. Az A tamariscifolia-ból szódát nyernek.
(gör.), az ógörög versenyekben versenykocsizók.
(gör.) a. m. felfelé haladás, felföldre való utazás, felföld ellen viselt hadjárat. Xenophón (430-354. Kr. e.) «Anabasis» c. művében mint szemtanú és vezéregyéniség irja le valóban remekül az Artaxerxés Memnón ellen fellázadt ifj. Kyros seregében szolgáló 10,000 (helyesebben 11,500) görög zsoldosból álló hadtestnek hadműködését s a kunaxai csata után való visszavonulását a Fekete-tenger partjáig egy körülbelül 4000 km. hosszú, ismeretlen és ellenséges népek által lakott vidékeken át vezető úton. A.-nak címezte Arrianos is a Nagy Sándor ázsiai hadjáratairól irt művét, amelyet az e hadjáratokban részt vett Ptolemaios, Aristobulos stb. feljegyzései szerint állított össze a Kr. szül. utáni első században, tehát 400 évvel Nagy Sándor szereplése után.
(gör.). Igy nevezik (Preyer) annak a lehetőségét, hogy némely állatot és növényt, melyek tetszholtak, új életre ébresztenek. Bizonyos kiszárított, megfagyasztott állatokat, ha megfelelő viszonyok közé hozzuk, fel lehet éleszteni. Az anguillula tritici, a búza élősdije, évekig ellehet a szárazon, hidegben és melegben eledel nélkül tetszholtan, de vizbe téve azonnal feléled és mozogni kezd. Franklin és mások megfigyelték, hogy keményre fagyott békák és halak a melegben ujra feléledtek. Keményre fagyasztott oly hidegvérü állatok tehát, melyeknél a vérkeringés, lélegzés és mozgás szünetelt, egy idő mulva, melengetés után, új életre ébredtek. Hasonló áll a növényekről is. Ha lassan lehültek, megfagytak és ugyanolyan lassan felolvadtak, minden kár nélkül tovább élhettek. Ugyanezt lehet száraz növényeken és állatokon is észlelni. Némely teljesen megfagyott, vagy kiszáradt állatban és növényben tehát az élet tényleg szünetel, de az életképesség nem szünt meg.
(növ.), l. Telepcsíra.
Art. (állat), a nyilthólyagu halak (Phisostomi) rendjében a Cyprinodontidoe családba tartozó csontos halnem. Teste hengeres, feje széles, elől lapított, hátul oldalt összenyomott; szája meglehetősen széles, vízszintes; szemei kidülledtek, és egy harántnyujtvány által felső és alsó félre osztottak. Egyik faja az A. tetrophthalmus Bl. Guiana édesvizeiben él; mikor úszik, szemei a vizből kiállanak.
(gör.), felmaródás, mely p. üszkös, fertőző folyamatoknál, ráknál stb. a bőr szétesését, felmaratását idézheti elő. A bőr ezzel átivódik, elhal, elfolyósodik, és nagy kiterjedésü hámmentes terület áll elő, mely a folyamat megszünésével sarjadzás utján ujra bebőrösödhetik.
L. (növ.), Fokföldön tenyésző vastagtörzsü félcserjék, a Portulacafélék családjában, mintegy 9 faj. Anacampseros Haw. a Sedum L. növ. algénusza.