(gör., a. m. «olvasók»), a gör. egyházban az első századoktól kezdve azok az alsóbbrendü templomszolgák, kiket a latinok «Lectores» neveznek. Ezt a hivatalt nem Krisztus rendelte, hanem a papok és szerpapok segítségére állították fel a II. században. Az A. az «ordines minores»-ekhez tartoznak. A régi görögöknél és rómaiaknál az A. legtöbbnyire rabszolgák voltak. Anagnozma irodalmi értelemben a. m. felolvasásra szánt darab.
(gör.,felvezetés`),jelképies értelmezés, jelesül az az eljárás, midőn valamely iratban betü szerint vett értelme mellett, vele szorosabb kapcsolatban nem álló magasabb eszmét nyomoznak. Különösen alkalmazták s alkalmazzák még ma is a teologusok bibliai képek és elbeszélések allegorikus magyarázatánál. Innen anagogikus irásmagyarázat, mely a szentirás reális képeit az istenivel köti össze.
(gör.), valamely szó vagy egész mondat betüinek fordított sorrendben való olvasásából vagy egészen szabad összecseréléséből alkotott uj szó v. mondat. Visszafelé olvasásból csinált anagrammák: Amor = Róma; Aktit Tuketjer= Rejtekút Titka (Jókai Páter Péter c. regényében); a betük szabad összecseréléséből álltak elő a következők: lumenorbi = Berolinum (Berlin), centum oculi = Montecuculi, Rodosto = Ostorod stb. Az anagrammákat v. titkos jelül használták, mint p. Jókai említett regényében, v. Tompa, midőn az 50-es évek elején községe nevének A. ja alatt irt: Rém Elek = Kelemér; vagy pedig bizonyos jelentőséget fűztek hozzá. Az A. keletről terjedt el Európában, hol főleg a XVI. és XVII, században divatozott; nálunk a hitvitázók egymás nevének v. műve címének betüiből csináltak csúfolódó A.-kat. A nagyon elterjedt A.-kat külföldön többen össze is gyüjtötték.
Tourn. (növ.), l. Dögfa.
város az Eufrát jobb partján, ázsiai Törökországnak bagdadi kerületében, 4000 lak.; ama karavánoknak pihenő pontja, melyek a nagy mezopotámiai sivatagon átutaznak.
v. Náhid, női szellem a parszi mitologiában. Az Ardiuzur a zend Ardviszura Anahita perzsa neve. Igy hivják a perzsák a Venus csillagot.
Mexikónak neve a benszülötteknél. A mexikóiak három A.-ot különböztettek meg: A. Ajotlant, azaz az oaxakai és tehuantepeki partot; A.-Xikalankot, az Alvaredo és Tabasco torkolata közt elterülő partvidéket, és a tulajdonképem A.-ot, amit ma Mexiko völgyének hívnak. L, Mexiko.
DC. (növ.), l. Sanvitalia Lam.
a persa Anahita-ból származott görög neve a vizek és a termékenység főistennőjének a zene Ardviszura Anahitának. Eredetileg a tisztaság jelképe volt és szép fiatal, fényes ruháju leánynak képzelték, ki harminc hódnak bőréből készült öltözékben, pompás négyes fogaton jár. Később, mint a női termékenység istennőjét buja szertartásokkal ünnepelték. A görögök Artemishez hasonlónak tartották. Valószinüleg második Artaxerxés hozta be Anahita kultuszát Persiába, Mylittával és Aphroditével azonosítva azt. Templomai Iránon kivül Örményországban, Kappadóciában és Pontusban is voltak.
(növ.), állítólag az amerikai Crescentia L, ismeretlen fajából való fa, de Bartling szerint, aki ennek a «hathatós orvosság»-nak erőteljes cserjéit a göttingai botanikus kertben tanulmányozta valójában a Cordia Boissieri DC. Mexikói fa. Eleinte az indusok használták. 1860-ban nagy hirre kapott, mert a hirdetések szerint fájából (lignum anacahuita) olyan tea lesz, mely minden mellfájást, nevezetesen a tüdővészt meggyógyítja. 1861 óta Európában is magasztalták; de sok áldástalan kisérlet után egészen elvesztette értékét.