a rodusi Kameirosból való, az időszámításunk előtt való IV. században Athénben élt vígjátékíró ki először hozott színre darabjaiban szerelmi kalandokat. Állítólag 65 darabot írt, melyből töredékek Kock Comicorum Attic. fragmenta cimü művének II. kötetében (Lipcse 1884) vannak összegyüjtve.
Milétoszban született a 42. olimpias 2. évében (Kr. e. 611), 65 évet élt. Mint Thalés, kinek barátja s tanítványa volt, asztronomiával foglalkozott. A földet gömbnek gondolta, mely a világegyetem középpontját képezi. A hold a naptól kapja világát. A nap akkora mint a föld s igen tiszta tűzből áll. Állítólag a napórát ő találta föl, vagy ismertette Görögországban, készített égi gömböt és más asztronomiai szerszámokat. Ő volt az első, ki a görögök közt filozofiai művet irt a természetről. Mély gondolkodásu férfiu volt, kinek művéből fenmaradt a többi közt e mondat: «Amiből a dolgok lesznek, ugyanabba vesznek is, amint ez méltányos; mert bünhődniök kell az igazságtalanság miatt az idő rendje szerint». Az egyéni létet tehát igazságtalanságnak, bűnnek tekinti, melyért a halállal kell lakolni. A. Thalés után, ki minden dolgot a vizből származtatott, más mivoltu alapelvet (arché) keresett, nem úgynevezett elemet; szerinte a dolgok principiuma a (mennyiségileg) végtelen, a (minőségileg) határozatlan, görögül az «apeiron», mely halhatatlan s mely saját mozgása által a dolgokat magából keletkezteti s magába elenyészteti. Ez apeironból származnak a benne levő ellentétek kiválása folytán az egyes határozott anyagok. Először kiválik a hideg, meleg; tüzes köz veszi körül a levegőt s a földet, tűzből s levegőből alakulnak a csillagok, égi istenségek, melyeknek közepén nyugszik a föld mozdulatlanul, mert egyenlő távolságra van az égi gömb minden pontjától. A vizből származtak a hő hatása alatt az élők; a szárazföldi állatok is eleinte halszerüek voltak. Igy már itt találjuk Darwin elméletének kezdetét, mert még arról is szól, hogy az élet föltételeinek változtával az életmód is változik s az ember is állatból lett. Az «apeiron» filozofiai mivoltáról a filozofia történetírói vitatkoznak; keveréke volt-e az elemeknek, kaosz, vagy határozatlan anyag-e, melyben a határozott anyagok különbsége potencialiter volt meg. Ez utóbbi nézet felel meg A. nézetei egészének, mely az első egységes világnézlet a görögöknél. V. ö. Neuhäuser A., Milesius, Bonn 1883.
Milétoszban született, valószinüleg Kr. e. 550 s 500 között élt s Anaximandros tanítványa volt. Ő is, mint Anaximandros, egy végtelen ősanyagból származtatja a világot, csakhogy ő nem határozatlannak gondolja az anyagot, hanem levegőnek. Ebből származnak sűrüsödés és ritkulás útján a tűz, a víz s a föld, melyekből azután a többi lesz. Nem változik az ősanyag, csak alakot vált. A föld lapos hasáb, melyet a levegő tart. Azt mondja: valamikép a lélek, mely levegő, minket tart össze, úgy fogja körül a világegyetemet lehelet és levegő. Csillagászati nézetei haladást mutatnak. A bolygókat megkülönbözteti az állócsillagoktól.
Ureumban szegény vizelet elválasztása, l. Hugy.
(ejtsd: ánszló) Jakab Arzén Polikárp Ferenc, franc. költő, szül. Havreban 1794 január 9-én, megh. 1854 szept. 8-án Párisban; több drámát és vaudevillet irt, tőle való továbbá a «Marie de Brabant» c. éposz stb. 1841-ben a francia akadémia tagja lett. Összes művei 1837-ben jelentek meg. Neje Margit Lujza Virginia szül. Chardon, szül. 1792 márc. 15-én, szintén drámairó; megh. 1875 márc. 21-én. Művei megjelentek «Théâtre complet» c. alatt (4 köt., 1848).
(ejtsd: ánszeni), 1. járás a franciaországi Loire-Inférieure départementban 790.41 km2 kiterjedéssel, (1886) 52,773 lakossal 27 községben és 5 kantonra oszlik; 2. A. a járás főhelye a Loire jobb partján, vasut mellett, (1886) 3168 lakossal. Mivel a Bretagne határán fekszik, a középkorban gyakran változtatta urát, s 1599-ben IV. Henrik erős falait és kastélyát leromboltatta.
(lat., a. m. kétfejü, kétes), közös szótag a prozódiában (l. o.). Növénytani értelemben l. Kétélü.
régi város Keletrumélia Burgasz megyéjében, a Fekete-tenger Burgasz nevü öble mellett, a régi város némi maradékaival, görög érsekséggel és 6000 többnyire görög lakossal. Kereskedelme, hajózása és halászata élénk.
St. Hill. (növ.), az ibolyafélék közt, braziliai cserje. Három faja közül az A. salutaris St. Hill. gyökerét hashajtó orvosságnak használják.
(ol., «én is festő vagyok» ), gyakorta idézett mondás, melyet állítólag Correggio mondott volna önérzetesen Raffael szt. Ceciliájának képe előtt Bolognában.