Andok

(Andes), l. Cordilleras.

Andokidés

neves attikai szónok, ki 439-ben Kr. e. szül.; 415-ben a Hermés-szobrok megcsonkítása ügyében folyt pörből ugy húzta ki magát, hogy a bűnösöket elárulta, miért azonban mégis atimiával sujtva maradt. 402-ben sokakkal együtt ő is felmentetvén, visszatért Athénbe, honnan a pör után Ciprus szigetére költözött volt. Kereskedelmi spekulációkban meggazdagodva, szerepet játszott az athéni társadalomban. 390-ben a korinthosi háboru alkalmával Spartában járt békeszerzés céljából, mi neki nem sikerülvén, számüzetésbe küldték, melyben élete végéig maradt. Neve alatt ránk jutott 4 beszédjéből csak kettő tulajdonítható neki, a misztériumok dolgában mondott szónoklata és a számüzetése ügyében tartott beszédje. Kiadta Blass (Lipcse 1880).

Andona

völgy az olasz Alessandria tartományban, l. Asti.

Andon-domni

l. Jukagir.

Andorás

(András), hagyomány szerint a Pannóniába költözött magyarok egyik vezérének sarjadéka, az Andrássy-család alapítója. A Szent István koronázásakor rendezett hadi játékon egy idegen lovaggal párbajra szállott s páncéllal borított testét egy csapásra ketté hasította. Ahogy a tudákos történetírás folytatja, részt vett Szent Istvánnak Kupa és Gyula vezérek ellen folytatott harcaiban is és Gyula legyőzése után ő lett a székelyek főbirója. Három fia volt, Józsa, Vida és László. Az első kitünt l. András királynak III. Henrik német császár ellen viselt (1051) háborujában. Vida is a csatamezőn lelte halálát I. András zászlói alatt, midőn a Tiszánál Béla herceggel a koronáért harcolt; csupán Lászlóban maradt fenn a család, ki apjának méltóságát örökölvén, Erdélyben telepedett meg. Utódai két ágra oszoltak; az egyik Erdélyben fészkelte meg magát, a másik pedig Magyarországot választotta lakóhelyül.

Andorra

1. a keleti Pireneusok regényes völgykatlana a francia Ariege département és spanyol Catalonia között. A. paraszt, illetőleg pásztorköztársaság, területe 452 km2, 12000 lakossal, 6 faluban. A.-nak fája bora, gyümölcse elég van; állattenyésztése is virágzó, csak gabonát kap Franciaországból. Már Jámbor Lajos alatt, 805-ben, a vidék neutrális volt. A. ma a franciák védnöksége alatt áll, kiknek 960 frank évi adót fizet. A kormány egy szuverén, közvetetten választás utján összeállított 24tagu tanács kezében van. Elnök egy első szindikus, kit egy második elnök támogat; mindkettőt a tanács választja 4 évre. A végrehajtó hatalom és a külügyi dolgok vezetése az első szindikust illeti meg. Minden ember 16. évétől a 60-ig katonaköteles s a saját költségén szerez fegyvert. Az andorrai kedélyes, egyszerü, békés és vendégszerető, ősi szokásaihoz szigoruan ragaszkodik; cataloniai, illetőleg castiliai nyelven beszél; főkép földmívelésből és állattenyésztésből él. Az ipar durva gyapjukendők készítésére szorítkozik. Bár a völgy gyógyforrásokban igen gazdag, a kormány nem engedte meg fürdők felállítását, épp úgy azt sem, hogy az ezüstben gazdag ólomérceket bányászszák. A köztársaság főhelye a szép völgyben 1051 m. magasan fekvő, rosszul épült A. falu 7-800 lak. Háromablakos tanácsháza egyszersmind igazságügyi épület, iskola és fogház is. V. ö.: Dalmau de Baguer: Hisţoria de la republica de A. (1849, Barcelona); Berthet: Le val d'Andorre (Páris 1879); Moras M.: Les coutumes du pays d'Andorre (1882). Bassereau L., La république d'Andorra (Montpellier 1884). Andorra. (Födrajzi Közlemények 1885. 45l l.). Diercks, Ein Ausflug nach A. (Globus. 1889. 55 köt.). Dwerell F. H., Mapa de las Vales de Andorra. 1: 80000 (London 1890.

Andover

1. város az angol Hampshireban, (1891) 7032 lakossal. A jólépült iparüző városnak több sör- és selyemgyára van. - 2. A., város a Massachusetts állam Essex grófságában, 33 km.- rel északra Bostontól, (1889) 5700 lakossal, az 1780-ban alapított Phillipps Academy-jén kivül a nyelvtanulmányozás és a héberek régiségeinek kutatásában kitünő teologiai szemináriummal (alapították 1807-ben).

Andő

a Norvégia partjai mellett elterülő Lofot és Vesteraal szigetcsoport legészakibb szigete. Nagyobbára hegyes (370 m.-ig). Több szomszéd szigettel együtt 703 km2-nyi kerületet képez 2100 lak., kik halászatból, madarászatból s főleg a dunnalúd tojásainak és tollainak gyüjtéséből élnek. 1869 óta kőszenet is bányásznak.

Andr.

növénynevek mellett Andrews Henrik C., londoni növényfestő nevének rövidítése. Munkái: « The Botanist' s Repository, comprising coloured engravings of new and rare plants». London 1799-1811, 10 kötet, 664 színes képpel, ezenkivül vannak képes munkái az Erica, Geranium és Rosa genuszokról is.

Andrachne

L. (növ.), a kutyatejfélék génusza, 10 faja terem Európa déli részén Ázsiában, Afrikában és É.-Amerikában. A görögök A.-ja azonban a Portulaca L.


Kezdőlap

˙