Károly Gusztáv, német nyelvész, szül. Ütersen holsteini helységben 1813 jun. 1., megh. 1891 máj. 25. Bonnban egyetemi tnaár volt. Művei legnagyobbrészt a német tudományos nyelvtan körébe tartoznak. A német nyelvőri mozgalomnak egyi megalapítója és vezére.
(Saint), l. Saint Andrews.
Tamás, angol fizikus és kémikus, szül Belfastban 1813. dec.19., hol mint a Queens-College alelnöke és a kémia tanára, még most is él. A. vizsgálatai a kémia és fizika határterületére vonatkoznak ngyobbrészt. Számos vizsgálatot tett a kémiai folyamatokat kisérő hőfejlődésre nézve. A gázokra nézve az u. n. kiritikus hőmérség létezését állatpította meg, mely fölött valamely gáz semmiféle nyomás útján sem hozható cseppfolyós állapotba.
Spr. (növ.), l. Bartonia Mühlenb.
város Dél-Olaszországban, Bari tartományban, 151 m. magasban, püspök székhelye, (1881) 37,182 lak. Van szép ó-gót székesegyháza s igen élénk kereskedelme mandolával. Egykor II. Frigyes császárnak volt igen kedves tartózkodó helye s két neje, Jolanta és Izabella itt van eltemetve.
Viktor báró, osztr. politikai iró, szül. 1813., megh. 1858. Bár állami szolgálatba lépett, tanulmányai és utazásai nagyon kifejtették benne az elégedetlenséget a fennálló Metternich-féle rendszerrel. Névtelen röpirata: Oesterreich und seine Zukunft nagy feltünést keltett, amennyiben a rendi alkotmányok szabadelvü továbbfejtésére és nemzeti képviselet megteremtésére terelte a figyelmet. Nagy része volt az alsó ausztriai rendek ellenzékében is, mely közvetlen előidézője volt a bécsi márciusi mozgalomnak. Mint frankfurti birodalmi gyülés tagja egyideig mint német birodalmi követ működött Londonban. A forradalom leverése után még egy röpiratot irt 1850-ben, melyben a tartományok történeti joga érdekében szólalt fel a Bach korlátot nem ismerő centralizációha ellenében. (Deutsche Biographie I. k. Sommarugától.)
Scheuchezeri, az amfibiák osztályának egyik kihalt, az ú. n. Stegacefalák rendjébe tartozó ásatag állatnem; egyetlen faja az oeningi (Németország) miocén rétegekből ismeretes; hossza 1-1,5 méter. Közeli rokona a japáni és khinai édesvizekben most élő cryptobranchus japonicus-nak. 1726-ban Scheuchezer a vizözönbeli ember maradványa (Homo tristis diluvii testis) gyanánt irta le.
(ejtsd: -rics) Alajos, 1 horvát festő, szül. Sebenicoban Dalmáciában 1832 jan. 17. Megh. 1854. aug. 15. Tanulmányait a bécsi művészeti akadémián és Velencében végezte, hol képei nagy elismerésre tettek szert. Többnyire szentképeket festett.
2. A. Sándor, horvát iró. Szül. a határőrvidéki Likában, megh. Bécsben 1869. 1853-ban kiadta: Geschichte des Fürstenthums Montenegro bis zum Jahre 1852. c. munkáját. Később Bécsben horvát nyomdát alapított és szerkesztője volt a Svetovid cimü szépirodalmi lapnak, melynek számára költeményeket irt. Összegyüjtött munkái megjelentek Belgrádban 1868-ban. Cs. és kir. katonatiszt volt.
3. A Vince, spalatói szül., Dalmácia legjobb ujabbkori építésze. Nagy érdemeket szerzett a salonai régiségek kiásatása és Dioklétian spalatói palotájának restaurálása körül. 1859-ben az osztrák műemlékek bizottságának tagjává nevezték ki és mint ilyen több kitünő cikket saját rajzaival irt a Mittheilungen der k. k. centralcommission etc. számára (1846-60).
(ejtsd: andriő), 1. Ferenc Vilmos János Szaniszló, franc. vigjátékiró, szül. Melunben, 1759 máj. 6., megh. 1883 máj. 20. A forradalom idejében mint a köztársasági párt híve politikai szerepet játszott, mig végre 1802-ben I. Napoleon állásáról elmozdította. Azóta mint az École polytechnique (1803-14) és a College de France tanára (1814 óta) egészen a tudományoknak szentelte magát, 1816-ban az akadémia tagjává s 1829-ben titkárává lett. Drámai művei közül különösen kiemelendők vigjátékai: «Moliere avec ses amis» és «Le vieux fat», úgyszintén szomorujátéka is «Junius Brutus», melyet nagy tetszéssel fogadtak. Összes művei - köztük számos mese, elbeszélés, románc, költői levél - megjelentek 6 kötetben (Páris 1828); széptani előadásai ily cím alatt jelentek meg: «La philosophie des belles lettres» (4 köt. Páris 1828).
2. A. Lajos francia politikus, született Trévouxban 1840 jul 20. Elvégezte a jogot s mint ügyvéd több nevezetes politikai pörben szerepelt. 1870-ben III. Napoleon császár megsértéséért három havi fogságra itélték. A köztársaság kikiáltása után (1870 szept. 4.) kinevezték Lyonba államügyésznek. Thiers példájára 1873-ban ő is lemondott állásáról és szenvedélyesen támadta meg az új reakcionárius minisztériumot és közegeit. Miután 1876-ban képviselő lett, belépett a köztársasági «Union»-pártba. 1879-ben a párisi rendőrség főnökévé nevezték ki, mely kényes állásban különösen a radikális párttal kemény tusákat vivott. 1881 juliusban visszalépett, 1882-ben pedig követnek nevezték ki Madridba. Ez állástól azonban Gambetta megfosztotta. Ez idő óta az uralkodó köztársasági párt ellenfeleihez szított a kamarában, 1888 óta pedig Boulanger tábornokhoz csatlakozott. Az 1889. évi képviselőválasztások alkalmával elbukott.
(ejtsd: -jasevics) Vid, raguzai születésü horvát egyházi szónok és bölcsész. Több teologiai munkát irt latin és olasz nyelven. Horvát nyelven kiadta 1686. Velencében «Razgovor duhovni» és 1687. «Put od raja» cimű vallás-bölcsészeti munkáit. Ferencrendü szerzetes és stagnói választott püspök volt. Meghalt 1688. augusztus 10-én.