Malhazovics Iván herceg, orosz tábornok. Szül. 1798. Tifiliszben. Egyik legrégibb kaheti dinasztia-nemzetség sarjadéka. 1817. Pétervárott a testőrségbe lépett, 1824-től kezdve mint őrnagy előbb a Kaukázusban, később 1826-27. a persa háborúban harcolt s Ahalzyh bevétele után ezredesség és anizse-gorodi ezred parancsnikává lett, mely ezreddel Beriburt mellett egy török csapatot szétugrasztott. Miután a kaukázusi hegylakók ellen vívott csatákban, különösen pedig 1840. az osszetek leverése által kitüntette magát, 1850. Tiflisz katonai kormányzója, 1851. pedig tábornokká lett. Az 1853-ban kiütött háború alkalmával egy 10 000 főnyi hadtest vezetésével bizatván meg, nov. 26-án a török fősereget Szuplisz mellett megszalasztotta, átlépte a határt és megszállta Poezhov szandzsákot. Az 1855-iki hadjáratban az összes guriai, imerthi, mingréliai és ahalzyhi orosz csapatok felett ő vitte a főparancsnokságot, de a máj. 19-én megjelent szövetséges flották elől kénytelen volt Redut-Kaleht kiüríteni s Ozurgetibe visszavonulni; de jun. 16-án a Szelim pasa vezérlete alatt állott 30 000 főnyi török sereget Csolok mellett teljesen legyőzte, miáltal Guriát és Mingréliát Oroszországnak biztosította. 1855. lemondott előbb a parancsnokságról, azután nemsokára a tifiliszi kormányzóságról is.
emberevő, vadságáról híres szittya nép.
All. (növ.), az orbáncfűfélék génusza, v. az orbáncfű algénusza. Az A. officinale All. (Hypericum A. L.) Déleurópának egész 1 m. magas félcserjéje, levelét és virágját orvosságnak használták. Görög elnevezése (férfivér) a fű piros levére vonatkozik; l. Embervérü fű.
1. a Görögországhoz tartozó Cikladok legészakabbika,. Természetes délkeleti folytatása Eubeának, melytől 15 km. széles csatorna választja el. Magaslatai kopárak, de eléggé öntözött völgyekben gyönyörü gabona, szőllő, olaj, déli gyümölcs, pamut és főzelékféle terem; főtermény a selyem. A sziget északi részén lakó albánok főfoglalkozása az állattenyésztés és földmívelés. Androsz nagysága 405 km2, (1889)18,103 lak.-2. A. főváros a keleti parton kicsiny s kevéssé védett kikötő mellett fekszik, (1889) 2030 lak., élénk kereskedőhely. Más kikötővárosok a szigeten Kortion a keleti parton 423 lak. és Gavrion v. Gavri 863 lak., nyugaton kitünő kis kikötő mellett. Ezeken kivül gyönyörü falvak borítják a völgyeket. A legrégibb időben kári kalózok kezében volt A., azután pelaszgok és jónok telepedtek rá. 1207-ben a latin császársággal együtt velencei birtok lett. Végre török kézre került. V. ö. Hopf: Geschichte der Insel A. und ihre Beherrscher im dem Zeitraume von 1207-1566 (Bécs 1855, Urkunde und Zusätze, u. ott 1856).
(gör.). Helybeli vértelenség, mely a vérkeringés helybeli akadályoztatásának következménye. Az általános vérszegénységet helyesen oligémiának - kevésvérüség -nevezik. Valódi általános vérszegénység okát vérveszteség képezheti, mely ha a test összes vértartalmának mintegy felére rúg, sápadtság, üres ütérlökés, cianózis, látatágulás, hányási inger, bő izzadás tünetei közt halált okozhat. A halált rendesen rángások előzik meg, melyek általános görcsökké fokozódhatnak. Kisebb vérveszteségek gyorsan helyre pótoltatnak, s mindenek előtt a véralkatrészek közül a viz az, amely eredeti mennyiségére visszatér. Ennek következtében az újjá képződő vér hígabb, s vizvérüség - hidrémia támad. Ha a vér fehérjéjének regenerálódása nem tarthat lépést a folyton megújuló fehérje-kiadással (l, Bright-kór), akkor a hidrémia állandósul. Nagy vizveszteség következtében a vér tömegének kisebbedése mellett a vér sürüsödése jön létre: anhydraemia v. oligaemia sicca (l. Kolera). Az A. fogalmát gyakran azonosítják a sápadtságéval, melynek okai a vérképződés szerveinek legkülönbözőbb megbetegedései lehetnek. Az anaemia perniciosa progressiva krónikus lefolyásu betegség, mely látható ok nélkül (an. pern. progr. idiopathica) vagy más betegségek kiséretében (an. pern. progr. symptomatica) lép föl. A. folyton fokozódó vértelenség súlyos tünetek közt hosszabb-rövidebb idő mulva halálra vezet.
H et A. (Anemia Nutt., növ.), a borsfélék génusza, újkaliforniai vizbemerült kis fű.
önjelző készülékkel ellátott anemométer (l. o.). A lapátos kereszten kivül, melyet a szél hajt, az anemométeren szélzászló is van; mindkettőnek a mozgása többszörös átvitel utján papirszalagra nyomódik le, melyen egy óramű az időt jelzi. A papirszalagról tehát a szél irányát, sebességét és tartamát le lehet olvasni. A felállítási hely, a műszer méretei és szerkezete az adatokat igen befolyásolják, miért is ezek csak viszonylagos értéküek.
a szelekre vonatkozó összes ismereteknek az összefoglalása.
pneumatikusan működő húros hangszer, Schnell párisi zongora-gyáros szellemdús kisérlete (1789), melynek az volt a célja, hogy mesterséges (fujtatók által létrehozott) szél által egy azongorák fajához tartozó hangszer eolhárfához hasonló hatást idézzen elő, és ezt művészi célokra használja fel. Ezt az eszmét később Kalkbrenner Ferdinánd és Herz Henrik szintén felkarolták. Herz az általa 1861-ben szerkesztett zongorát piano éolien-nek (eol-zongora) nevezte.
(gör., a. m. «szélmérő»), a szél erősségének v. a légáram sebességének meghatározására szolgáló műszer. A különféle A.-ek szerkezete kétféle elven alapul: a) v. egy forgókészülék forgásainak a számából következtetni a szél sebességére, b) v. pedig ama nyomás nagyságából, melyet a szél egy irányára függélyesen álló felületre gyakorol. Az első fajtához tartozó A.-ek közül a Robinson-féle van leginkább elterjedve, melynek egyik főalkatrésze a függélyes, könnyen forgó tengelyen alkalmazott lapátos kereszt. A vizszintes kereszt végpontjain vájt, üres félgömbök vannak, melyeknek domboru felületei mind jobbra vagy balra irányozvák. A szél a homoru felületekbe kapaszkodik és a keresztnek mindig egyértelmü mozgását idézi elő. A kereszt, illetőleg a tengely forgása végnélküli csavarokkal és fogas kerekekkel két mutatóra vitetik át, melyek úgy működnek mint az óramutatók és a szél által megtett utat egyes, illetőleg százas kilométerekben jelzik. A Robinson-féle anemométer adja a szél sebességét két leolvasás között terjedő időközre.
[ÁBRA] Wild-féle anemométer.
A Wild-féle szélzászlónál, mely a meteorologiai megfigyelő állomásokon van leginkább használatban, a szél irányát jelző szélzászlóval együttesen egy négyszögü kis fémtábla is forog, mely csak felső végén van megerősítve és a szél irányára mindig merőlegesen áll. A szél nyomása következtében a fémtábla függélyes helyzetéből kimozdul és emelkedésének a szöge egyszersmind mértéke a szél erősségének. Tűzhelyek léghuzamának meghatározására a Fletcher-féle A.-t használják.
[ÁBRA] Fletcher-féle anamométer
Elve azon a kisérleten alapszik, hogy ha folyadékba mártott csőnek felső, nyilt vége fölé egy másik cső segítségével levegőt szívunk, akkor abban a levegő megritkul, következésképen a folyadék benne emelkedik. Egy a falazaton egyenesen átmenő cső felső vége fölött az égésből keletkező gázak áramlanak, melyek áramlási sebességökhöz arányosan a csőben ritkítják a levegőt. Minthogy azonban a kéménynek szívó hatása is közreműködik, azért ez esetben a kétféle hatást egymástól el kell választani. Az egyenes csövön kívül tehát még egy hajlított csövet is alkalmaznak, mely a léghuzammal ellentett irányba nyílik. A két cső szivóképességének külömbsége a légáramlás sebességének szolgál mértékéül és e különbség mérésére Fletcher a két csövet (l. az ábrát) két éterrel megtöltött kádalaku edénybe vezette és a kettő között levő színvonal-különbséget nóniusz segítségével olvasta le. A leolvasott értékekhez azután táblázatban találni meg a megfelelő áramlási sebességet.