Anemone

Tourn. (növ.), l. Szellőrózsa.

Anemonin

C15H42O6 Különféle Anemona fajokból előállítható kámforszerü szénvegyület. Az Anemona pulsatilla-ból előállított A.-t gyógyszerül használják, a tüdő különféle bántalmainál. Színtelen rombos kristálykákból áll, amelyek a hevítéskor átható szagot terjesztenek. Vízben alig, borszeszben jól oldódik.

Anemonopsis

Sieb. et Zucc. (Xaveria Endl., növ.), a boglárkafélék hunyornemüinek génusza. Egyetlen faja Japánban nő.

Anemopaegma

Mart. (növ.), a bignoniaceák génusza, 20 fajjal Brazilia, Guiana és Kolumbia vidékén.

Anemopátia

(görög), hasonló alaku szóképzés mint a hidropátia; jelentése: lelélekzési orvoslás (l. o.).

Anemosz

(gör., lat. anemus) a. m. szél.

Anemoszkóp

a szél irányát mutató készülék. Erre közönségesen háztetőkön a szélkakas szolgál. Pontosabb célokra azonban szélzászlót használnak, mely rendszerint két 20 foku szög alatt egymáshoz hajló, függélyes tengely körül forgó bádoglemezből áll, melyet hátul ólomgömb egyensulyoz. Főkelléke, hogy érzékeny legyen és hogy minden oldalról a légáramlás szabadon érje. Hogy rossz időben, vagy éjjel a szobában is lehessen a szélirányt megfigyelni, erre a célra Osnaghi a szélzászlót alkalmas szerkezettel toldotta meg.

Anenkefália

(gör.) az agy torzképződése, midőn az agyvelő eészben, v. részben hiányzik. Rendesen veleszületett.

Anentera

(állat), bélnélküliek, tulajdonképen mindazik az állatok, amelyeknek nincs bélcsatornájok; Ehrenberg azázalékállatkák egyi csoportját jelölte e névvel.

Anepigrafa

(gör.) a. m. cím nélkül maradt iratok.


Kezdőlap

˙