(ejtsd: andsulli) André, olasz filozofus, szül. Castellanában 1832 február 12-én. Tanulmányait hazájában és Berlinben végezte; 1876-ban kinevezték a bölcsészet és pedagogia tanárává a nápolyi egyetemen. Főbb művei: «La filosofia e la ricerca positiva» (1868), «Questioni di filosofia positiva» (1873), «La pedagogia, lo stato e la famiglia» (2 ed. 1882), mely művek a külföldön is feltünést okoztak. Angiulli szerkeszti továbbá a «Rassegna critica» című tudományos folyóiratot. Utolsó műve: «La filosofia e la scuola». (1892.)
(ejtsd: -vics) Albert, horvát festő. Szül. Fiuméban 1824. Megh. 1849. Festészeti tanulmányait Velencében az ottani művészeti akadémián végezte, hol 1839-ben a legnagyobb kitüntetést nyerte. Visszatérvén szülővárosába, itt főleg arcképek festésével foglalkozott.
fontos kambodsai rom neve, mely közel van Tonlé-Szap-hoz vagyis a Nagy-tóhoz, Sziam határán. Az itt letelepült klumerek építményeinek maradéka ez. Említésre méltó főleg az Angkor-Vat v. Nakhom-Vat-nak nevezett s részben megőrzött templom egy park közepén, melyet magát is óriási építmények vesznek körül, nagy tömeg toronnyal, szoborral, ritka állati alakokkal és a brahmanizmus mitoszaira vonatkozó feliratokkal. A buddhistáknak igen látogatott bucsujáró helye. V. ö. Fournerau L. és Porcher L., Les ruines d'Angor. (Paris 1890. 100 táblával.)
(ásv.), l. Vivianit.
d' Jean Henri, francia zeneszerző. 1689. mint XIV. Lajos kitünő orgona- és zongoraművésze fuga-féle darabjait («Pieces de clavecin» c. a.) gyüjteményben adta ki.
(ejtsd: ánglmon) Eduárd d', francia romantikus költő, szül. Pont Audemerben (Euremegye) 1798 dec. 28., megh. 1876 ápr. 22. Főkép a szinpadnak dolgozott. Főművei: «Le Cachemire» verses vigj., «Paul I.» dráma, «Le duc d'Enghien» történeti színmű. Drámáinak válogatott gyüjteménye «Pastels dramatiques» c. alatt jelent meg 1869-ben.
(ejtsd: englszi) Henry William Paget, earl of Uxbridge, marquis, angol tábornok és államférfiu, szül. 1768 máj. 17., megh. 1854 ápr. 28. Harcolt Flandriában (1793 és 1794) s a pirenéi félszigeten (1808). Győzőtt Benavente mellett s elfogta Lefebre-Desnouettes francia tábornokot. A waterlooi csatában az angol lovasságot vezérelte, mely alkalommal egyik lábát ellőtték. Érdemeiért különféle címeket kapott s a parlament köszönetet szavazott neki. Canning alatt a tüzérség vezére és Irland alkirálya volt (1828). Mikor az elnyomott ir nép érdekében kezdett működni, Wellington visszahívta, Grey ellenben ismét reá bizta Irland kormányzását (1831-33). Az O'Connel-féle zavargásoknak tapintattal és eréllyel vetett véget. A nép szeretete és az összes pártok tisztelete kisérte, midőn 1833. hivatalát letette. 1846-ban tábornagy lett.
v. Anglesea, sziget és grófság az Ir tengeren, Wales ÉNy-i partján, 783 km2 nagysággal s (1891) 50,097 lakossal. A szárazföldtől a Menai-csatorna választja el, melyen két híd vezet át. Földje dombos. Főképen burgonyát és répát terem. A föld tiz tizenegyedrésze legelőül szolgál szarvasmarháknak és juhoknak. Réz- és ólomércei is vannak. Ujabban kőszenet (évente 20,000 tonnát) is bányásznak. A sziget egykor fontos kereskedőhely volt, de kikötői most eliszaposodtak. A kivitel azért mégis elég nagy; tárgyai: vaj, turó, bőr, faggyu és ólom. Főhelye: Beaumaris. Jelentékenyebb helység: Holyhead. A grófság egy képviselőt küld a parlamentbe. Kr. e. 61-ben Suetonius Paulinus római hadvezér elfoglalta a szigetet és tönkretette a druidák szent berkét. A IX. században Egbert szász fejedelem foglalta el; I. Edward angol birtokká tette.
(franc.) a. m. Angolország, Anglia francia neve.
szulfát-ásvány s pedig ólomszulfát (PbSO4), gyakran ólomvitriol-nak is mondják. Kristályai rombos rendszerbeliek v. 80 egyszerü alak és vagy 200 kombináció ismeretes rajta; többékevésbbé jól hasad, a nagy átlós dóma és a rövid átlós véglap irányában. Fehér, színtelen, némelykor szürke, sárga vagy barna; átlátszó v. áttetsző. K. 3, fs. 6.29-6.35. Forrasztócső előtt fehér gyönggyé olvad. Többnyire galenit társaságában terem, melynek elváltozási terménye; néha galenitet üregeiben is találni és mint álkristályt (pszeudomorf alakot) galenit után. Igen szép kristályok ismeretesek Anglesea angol szigetről (Wales ÉNy-i partja mellett), innen a neve (Beudant). Hazánkban Dognácskán, Moravicán, Felsőbányán, Borsabányán és Felső-Vissón (Mármarosm.) találják. (L. dr. Krenner József: Magyarhoni A.-ek. Akad. értekezések. 1877. VIII) A legszebb kristályok a pennsylvániaiak (Phönixville). Lelő helyei még: Skócia (Leadhills és Wanlockhead), Urál (Berezovszk), Felső-Szilézia(Tarnowitz), Harz (Goslar, Zellerfeld, Clausthal), Karintia (Schwarzenbach és Miss). Ahol nagyobb mennyiségben találni, ott egyéb ólomércekkel együtt ólmot olvasztanak ki belőle, tehát ólomérc is. Az A.-tal azonos összetételü az egyhajlásu Sardinian (Breithaupt) Szardiniából és a Harzból.