Magyarország történetében az 1308-ik évtől 1395-ig terjedő korszak. Nevezetes korszaka ez a magyar történetnek, mert az Anjouk helyreállították az utolsó Árpádok alatt lehanyatlott királyi tekintélyt, az elhatalmasodott s féktelenségre hajlandó oligarkiát a trón szolgálatába vonták, a rendet megerősítették, az anyagi jólétet fokozták s a magyar alkotmányt olyan intézményekkel (szent korona tisztelete és jogai, új - banderiumos - hadrendszer, ősiség, kilencedadó, orsz. rendek szervezkedése, megyék, céhek stb.) fejlesztették, amelyek századokon át szabályozták a magyar közéletet. I. Károly Róbert (1308 - 1342) a családi hatalom megalapítója. Fia: Nagy Lajos (1342-1382) a magyar királyságot - a lengyel koronát is a magyarhoz csatolván - Európa keletén nagyhatalmassággá teszi s a virágzás magas fokára juttatja. Nagy Lajos leánya: Mária (1382-1395) nem birja az öröklött hatalmat fentartani s az ország ismét az oligarkák prédájává lesz. Az oligarka-pártok által támasztott zavarokat felhasználva, a nápolyi Anjouk meg-megkisérlik a magyar korona megszerzését. Mária királyné idejében II. (Kis) Károly Zsigmond uralkodása alatt kis Károly fia, Nápolyi László törnek a királyi hatalom elnyerésére; de siker nélkül. Nagy Lajos második lányának utódai azonban, a Jagellók (l. o.) két izben is visszakerülnek a magyar trónra. Az A. magyar uralkodóháznak leszármazását, szétágazását, és kihalását a következő tábla tünteti fel:
(L. Szalay L. Magyarország története. II. köt. 415 l.)
Zeus vagy Poseidón és Astipalaia fia, a lelegek mondai királya Számoszon. Valamikor egy jövendőlátó azt jósolta neki, hogy a szőllőtőkének, melyet ültete, nem fogja borát élvezni. De a szőllő megért, s nedvét már egy kehelybe, csapolták volt s A. gúnyosan ajkaihoz emelte a jövendőlátó szemei előtt a serleget, midőn ez e szavakra fakadt: «Sok van az ajkaknak s a kehelynek a széle között még»; a latinban: Multa cadunt inter os et offam, s a németben: «Zwischen Lipp' und Kelchesrand schwebt der dunklen Mächte Hand»). S e pillanatban hírül hozzák neki, hogy földjét egy vadkan pusztítja. A. leteszi a serleget a nélkül, hogy ivott volna belőle, s a vadkant elejteni megy, de a vad megöli.
török. a. m. Anka-madár, egy mesebeli hatalmas madár, mely a török népmesékben olyan szerepet játszik, mint az iráni mondák Szimurgja. L. Kúnos, Ozmán-török népköltési gyüjtemény (Budapest 1887).
kerület Peruban a Nagy-Oceán és a Maranon felső folyása közt, Limától É.-ra 49,898 km2 területen (1876) 284,091 lakossal, kik állattenyésztéssel foglalkoznak. A hét járásra oszlott kerületben az ezüstben gazdag nyugati Cordillerák vonulnak végig. Fővárosa Huaraz.
Élet- és járadék-biztosító részvénytársaság. Székhelye Bécs, Budapesten fiókintézete van. Alapíttatott Bécsben - Langrand Dumonceau kezdeményezésére - 1858-ban, 1 millió forintnyi alaptőkével. A társaságnak 1891. évi zárómérlege 35.617,812 forintnyi dijtartalékot tüntet ki.
Albert, svájci festő, szül. Anetben (a berni kantonban) 1831 ápr. 1-én. Kezdetben teologiával foglalkozott. Művei közül felemlítendők: Luther az erfurti várban; Jövet a templomból; Gyermek temetése; A jegesmedve; A Bourbaki-hadsereg katonái a svájci parasztok ápolása alatt; A vén Huguenotta; 1798-ki háború; Siesta stb. A. 1878 óta a francia becsület-rend lovagja.
1. Bernát, szül. Krisztiániában 1746. meghalt 1805. Norvégia egyik legnevezetesebb iparosa volt. Sokat tett a bányászatért. Krisztiániában árvaházat alapított. A király nemesi rangra emelte. - 2. A. Péter, az előbbinek öccse, szül. 1749. Mint Norvégia minisztere (1814-22) különösen utak építése körül szerzett érdemeket.
Mátyás József, stájer geologus, szül. Grácban 1772., megh. ugyanott 1843 április 3. A Johanneumon volt az ásványtan tanára. Különösen a stájerországi geologiai viszonyok tanulmányozása körül vannak érdemei. Az első stájerországi geologial térkép tőle való. Tiszteletére nevezték el az Ankerit ásványt. Munkái: «Art und Weise, wie man beiläufig zu Werke gehen kann, um ein gefundenes unbekanntes Fossil zu bestimmen» (Graz 1808); «Kurze Darstellung einer Mineralogie von Steiermark» (U. o. 1809); «Darstellung der mineralogisch - geognostischen Gebirgsverhältnisse der Steiermark» (U. o. 1835).
a sziderithez hasonló karbonát-ásvány; anyaga szénsavas mész, szénsavas vas és szénsavas magnézium. Rombos rendszerbeli kristályokban vagy szemcsés halmazokban találják; sárgás, gyöngyfényü. K. 3.5-4, fs. 2.95-3.1. Adalékul használják a vasércek kiolvasztásánál. Lelőhelyei Stájerországban (Eisenerz és Admont), Salzburg (Rathausberg); Ems, Lobenstein. Hazánkban különösen Dobsinán a nikol és kobalt ércek teléreiben van. Mohs 1824-ben nevezte el Anker tanár tiszteletére.
Gottlieb báró, szül. Klagenfurtban 1775 aug. 22-én, megh. 1860 márc. 6. Megirta Karintia történetet «Handbuch der Geschichte des Herzogthums Kärnten» (2 köt., Klagenfurt, 1850-51); «Kärntens älteste Denkmalbauten» (Bécs, 1859).