l. Analgetica.
(gör.), a szemgolyó hiányzása, többnyire onnan származik, hogy valakinek kiveszik az egyik szemét, hogy a másikat meg lehessen menteni (l. Szimpatikus szemgyuladás), v. azért is, mert rossz természetü daganat nőtt benne. Ritka dolog, hogy a gyermek szem hijával jön a világra; ilyenkor többnyire megvan a szemteke kis csökevénye (l. Mikrophthalmus).
(ásv.), Haidinger alkalmazta kifejezés a kőzetek amaz elváltozására, melyeket a felületen szenvednek akár a levegőnek, akár a viznek hatása következtében. Anogén elváltozás volna p. a réznek oxidációja kupritté, a piritnek elváltozása limonittá, az anhidritnek gipsszé, a kovasavas ásványoknak átváltozása karbonátoldattá és általában a felületen végbemenő elváltozási és mállási processzus. Ellentéte a katogén, alkalmazva az olyan elváltozásokra, melyeknek színhelye a föld belseje.
l. Butaság.
1. grófság Minnesota északamerikai államban. - 2. A., ugyan e grófság fővárosa, a Missziszippi mellett, 5000 lakossal.
(lat.) a. m. a nyelvtanban a rendhagyó szóalakok.
(lat.) a. m. rendellenesség. A csillagászatban az A. vm. bolygó v. üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában.
[ÁBRA] Anomália.
Ha a mellékelt ábrában APA1, az égitest (ellipszises) pályája AA1 apszisvonala, O középpontja és S a nap által elfoglalt gyujtópont, akkor A a perihélium, A1 az afélium, és j = ASP szöglet a P bolygó való A.-ja. Ennek meghatározására két segédfogalmat szokás bevezetni, az excentrikus és a közepes A.- t. Ha ugyanis AA1 felett mint átmérőn kört húzunk s a bolygón át MQ merőlegest fektetjük AA1-re akkor Q = A0Q szög az excentrikus A., míg a közepes A. a bolygónak szögtávola perihéliumtól, ha a körön egyenletes sebességgel mozogna. A három mennyiség a következő kapcsolatban áll egymással: ha n a bolygó közepes mozgása egy nap alatt, t a perihélium-átmenet óta számított idő, akkor nt a közepes A. és áll Kepler problemája szerint:
nt = Q - e sin Q
hol e = a pálya numerikus excentricitása. Ez egyenletből meghatározható kisérletek által Q és ebből
[ÁBRA]
képlet segítségével a való A. Ha ehhez vesszük még a kupszeletek egyenletét
[ÁBRA]
melyben a = OA a fél nagy tengely és r = OP a vezérsugár, a bolygó a kúpszeletü pályában teljesen meg van határozva. A való és közép A. között levő különbség a középponti egyenlítés nevét viseli.
a holdnak a perigeumon való két egymásután való átmenete közt levő időtartam, mely 27 napra, 13 órára, 18 percre és 33 másodpercre terjed.
az olyan összetett kristályos kőzetek, melyek valami tekintetben eltérnek a rendesen mellettük nagyobb tömegekben előforduló kőzetektől. Anomál kristályok, melyeknek különösen optikai viselkedésük nem felel meg a kristály alaki tulajdonságainak. A szabályos rendszerbeli grossular és senarmontit p. erős, kettős fénytörést mutat, a timsó és analcim gyengébbek ugyan, de szintén rendellenesek. A négyszöges rendszerbeli vezuvian, mellit, a hatszöges rendszerbeli Apatit, berill gyakran két optikai tengelyüek, hol ott alakjukkal egybehangzó az egy optikai tengely volna.
(gör.) a. m. törvénytelen állapot, törvénytelenség, féktelenség.