(gör.), az orvostudományban a méh előredőlése. A méh rendes elhelyezése a medencében anteversio, csekély anteflexióval. Ilyenkor a méh teste a hólyagon pihen s feneke elől, a fanizület közelében van, a méh szája pedig hátra, a keresztcsont, illetőleg a farcsikcsont felé tekint. A méh tehát rendesen előredől az előtte fekvő hólyagra s csaknem vízszintesen fekszik az álló nő medencéjében. Az A. ellentéte a retroversio, ami úgy jön létre, hogy a méh, anélkül, hogy hossztengelyében megtörnék, fenekével a fanizülettől távozik, hátrafelé dől, míg a keresztcsont vájulatába esik, mialatt a méhnek alsó pólusa, ahol a hátratekintő méhszáj van, az ellenkező irányu mozgást végzi, s a fanizület közelébe kerül. A retroverzió is mindig kóros elhelyezkedés; javitása ép úgy, mint a retroflexióé szükséges, ha emiatt beteg a nő. (L. Anteflexio.)
(gör.), az a nyelvtani forma, melynél több mondat alanyainak közös igéje van; ellentéte a diazeugmenón.
(gör.) a. m. a virágzás, a virágzási kor.
Oly gyógyszerek, melyekkel a tápcsatornában, illetőleg a belekben megtelepedett férgek, az ú. n. bélférgek, cestodák és nematodák onnan elűzhetők, v. megölhetők. A cestodák elűzésére egészen mások a szerek, mint a nematodák elűzésére. A leggyakoribb nematodája az embernek az ascaris lumbricoides vagyis orsó giliszta; ezt elűzi, sőt meg is öli a cinavirág s annak hatóanyaga, a santonin, melyet leginkább az úgynevezett gilisztacsokoládé alakjában adnak be; ugyanez használható a dochmius duodenalis ellen is; gyakori nematoda az oxyuris vermicularis is, mely a végbélben s a nők hüvelyében tartózkodik nagy számmal; ezeket nem a gyomron át adott szerekkel, hanem helybelileg alkalmazott szereléssel űzzük el. Legjobb ily szer a fokhagyma forrázata kevés sóval és ecettel, mint klistér. A trichina spiralis, ha a belekből még át nem vándorolt a testbe, néha nagy adag glicerinnel elpusztítható. A cestodák azaz galand-férgek ellen használó szerek nagyobb számúak. Az ember galandférgei a taenia solium (sertéshúsból jut az emberbe), a taenia mediocanellata (marhahúsból jut az emberbe), bothriocephalus latus (halakból jut az emberbe); mindezek ellen jól használhatók: a granátfa gyökerének kérge (cortex granati), a kussovirágok (flores kusso) és a belőlük előállított kussein, a kamala, az aspidium felix mas gyöktörzse, s az ebből előállított éteres kivonat, a hámozott tökmag, a beteldió (areka dió), továbbá musennakéreg, valamint a maesa picta gyümölcse.
szent, Savoyából, a karthauzi szerzetnek perjele, 1163-ban belleyi püspökké lett, de nemsokára ismét visszalépett a szerzetbe és meghalt 1178-ban. Emléknapja jun. 26.
angol zenei műforma, mely körülbelül az egyházi cantata-nak felel meg, (l. o.) de ettől a motetto (l. o.) irányában eltér. Az A. szó rokon az antihimnusz vagy antifon szavakkal, tehát eredetileg váltakozó éneket jelentene, de még a régi anthemekben (Tye, Tallis, Byrd, Gibbons) sem találni e tekintetben példákat. Az A.-et 1559-ben vették fel az angol istenitisztelet keretébe, mint lényeges kiegészítő részt; de nagy jelentőségre csak Purcell és Händel szerzeményei által jutott. Az A. kétféle t. i. « full anthem», melynél a karnak van túlsúlya és «verse anthem», mely legnagyobbrészt magánénekekből és kettősökből áll; mindkettőnél közreműködik a zenekar is. Az A.- ek szövegét a bibliából veszik (zsoltárok és mondatok). Újabb időben gyakrabban nem angol származásu zeneszerzők miséi és oratóriumai részleteiből is állítottak össze A.-eket, de ezt az eljárást a tiszta faj hívei nem helyeselték. Azok a zeneszerzők, akik az ujabb időben A.-eket irtak: Wesley, Goss és Ouseley.
L. (növ.), l. Montika és Álszikfű.
1. Flavius, nyugatrómai császár 467-72. Galáciából származott s Eufémia, Marciánus római császár leányának férje volt. Leo császár alatt győzedelmesen harcolt a hunok ellen. Ricimer hadvezér segítségével jutott a császári trónra, de mikor a hatalmaskodó vezértől szabadulni akart, Ricimer megölte (472). - 2. A., görög szobrász és építész Justinian alatt. Született Trallesben, Lidiában. Ő építette ujra az 531. leégett Zsófia-templomot Konstantinápolyban.
L. (növ.), l. Hőlye.
római jogtudós. «Ad Edictum» c. munkája 3 töredékkel pandektákban szerepel.