(Entkrist), neve a művészetben a XV. század első feléből származó fametszetsorozatnak, mely az A.-nak a kereszténységgel való harcát tünteti föl.
(gör.) a. m. maga a szerző által irt válasz művének birálatára, l. Ellenbirálat.
(gör.), az orvostanban elavult kifejezés ama betegségi tünetek megjelölésére, amelyek bizonyos szabályos lefolyásu betegség időpontján váratlanul, jelennek meg.
(gör.), hiba az időszámításban, l. Anakronizmus.
görög kifejezéssel nevezte el cesareai Eusebius, a keresztény történetirás apja, (megh. 340) egyháztörténelmében (III. 25) azokat az ujszövetségi iratokat, amelyeknek apostoli igazeredetüségére nézve az első keresztény sázadok köztudatában némi kifogások és ellenvetések merültek fel. Ezek a következők: Jakab és Júdás levelei, Péter 2. és János 2. s 3. levele. Mindamellett ő ezeket nyomban az ugynevezett homologumenák, azaz kétségtelenül igazeredetü iratok után sorolja fel s a hippói zsinat (393) ezeket is bevette a végleg szentesített kánonba.
(gör,), valamely elfogadott tétel (lepsis, lemma) ellen való kifogás, általában: kifogás, cáfolat.
(helyesebben Antilibanos, arabul Dsebel-es-Serki), hegylánc, mely Sziriában, keletre a Libanontól s vele csaknem egyközüen vonul végig. A Jordán forrásainak táján kezdődik s DNy.-ról ÉK felé vonul. A Barada völgye átszeli, ezután ismét magasra emelkedik, É-ra és É K-re s Homs közelében beleolvad a lapályba. Legmagasabb csucsa a nagy Hermon (Dsebel es-Seh) (2860 m.), mely itt-ott hómezővel borított. Ny felé hirtelen esik a sikságra, K felé csak lassan. A tetők nagyobbára kopárak, a völgyeket azonban gyönyörü erdőségek lepik el s felette termékenyek. Az állat- s növényvilág ugyanolyan, mint Sziriáé. Az A. keleti lejtőjén nomád életet élő arab törzsek laknak, a nyugatiakon druzok. Az A. gazdag templomokban..
jelentékeny amerikai szigetcsoport az Atlanti-óceánban, É.- és D.-Amerika közt. Az A. Florida déli végétől ív alakban nyulnak el az Orinoko torkolatával szemben fekvő Paria-öbölig. A tulajdonképeni Antillákat fölosztják Nagy-Antillákra (Kuba, Jamaika, Haiti v. S.-Domingo és Puerto Rico meg a mellettök fekvő kis szigetek) és Kis-Antillákra (a délkeleten fekvő (39) kisebb szigetekre). Ezeken kivül az A.-hoz számítják a Venezuela partjain levő kis szigeteket és a NagyA.-tól É.-ra fekvő Bahama-vagy Lukáji-szigeteket: Az A.-at Nyugat-Indiának, nyugat-indiai szigeteknek is hivják; azonkivül az angolok Leeward Islands-nak (a szél alatt levő szigeteknek) nevezik a Nagy-A.-at és a Kis-A. északi felét, a Kis-A. többi részét pedig Windward Islandsnak (szél felől fekvő szigeteknek). A Kis-A. nagyobbára vulkanikusak, bar mészkőrétegek is vannak rajtuk. A Bahamák korall-mészből valók. Az egész szigetcsoport különben hegyes, a legkülönbözőbb alkatu hegykupokkal. Az éghajlat tropikus rajta, de nem olyan forró, mint fekvésénél fogva lehetne, mert a tenger felől fuvó hűvös szelek mindenüvé behatolnak: Évszak kettő van: száraz és esős; amaz nagyobbára okt. végétől áprilisig tart. A hőmérő az esős évszakban sem szokott 34-36°-nál többet mutatni. Az esős évszakban a levegő nagy nedvessége az A.- at egészségtelenekké teszi. Elég gyakoriak a heves, forgó szelek (tornadók) is. A forró és nedves éghajlat az európai növényzetnek nem kedvez; ellenben az Indiából v. Afrikából importált termékek buján nőnek és alig szorulnak gondozásra. Az európaiak honosították meg a cukornádat és a kávécserjét; ezenkivül nagy mértékben termesztik a pamutot, a kakaót, az indigót, a dohányt és a gyömbért. Ezek a termékek teszik alapját annak a nagy kereskedelemnek, amelyet Európa folytat az A.- kal. A lakosoknak élelmi szere főképen a maniok, bányána és kukorica. Ezeken kivül sok a gyümölcs és egyéb értékes fa (mahagoni) és a fűnemü. Madarakban, különösen papagájokban, továbbá hangyákban, termeszekben az A., halakban pedig a vizeik gazdagok; az európai házi állatok degenerálódnak, egyedül a sertés nem.
A lakosság, amely az A.-on lakott egészen kiveszett. Midőn Kolumbus fölfedezte 1492 okt. 12. a Bahamákat és San Salvadort, A spanyolok voltak az első európaiak, akik az A.-on megtelepedtek; őket követték az angolok, későbben a franciák.
A következő politikai és statisztikai táblázat mutatja az A. jelenlegi állapotát:
I. Spanyol szigetek. (Nagy Antillák.)
II. Francia szigetek. (Kis Antillák.)
III. Angol szigetek
IV. Dán szigetek. (Kis Antillák.)
V. Svéd sziget.
VI. Németalföldi szigetek.
VII. Haiti (független) sziget.
Antilla-tenger
l. Karibi tenger
(növ.), a Catalpa longissima L.(Bignonia long. Sw.), nyugatindiai hasznos fa (chéne des Antilles) kérge jó cserző.
Nestór és Euridyké vagy Anaxibia fia. A trójai háboruban a deli, délceg, vitéz A. különös kedveltje Achilleusnak, ki halálát gyilkosán Memnónon meg is bosszulja, s emlékét tisztelő játékokat rendez. A. hamvát a Patrokloséval egy vederbe tették, melyet később Achilleus poraival együtt a Helléspontos partján hantoltak el.