Emanuel Louis Henry Delaunay, d'antraiguesi gróf, francia iró és politikus, szül. 1755-ben. Villeneuve de Bergben, Ardeche départementban. Eleinte katona volt, azután Törökországban tett utazást. Miután 1788-ban «Mémoire sur les États généraux» című irata által a forradalom kitörését siettette, 1789. a törzskarban kapott állást és ugyanekkor egykori tanítója, Maury abbé, a monarkikus elveknek nyerte meg őt. Megválasztatta magát a nemzetgyülésbe, melyben a nemesség előjogait védte, a hármas rend egyesülését ellenezte s a király vétó-jogának fentartására szavazott. Később, 1790. a Bourbon-család érdekében diplomáciai küldetésben járt Bécsben és Pétervárott. Midőn 1797. Olaszországban teljesített politikai megbízást, Napóleon császár parancsára elfogták, de nejének (Saint-Huberty énekesnőnek) segítségével szerencsésen megmenekült poroszlóitól. Később Bécsben élt, meg Pétervárott, hol a görög nemegyesült hitre tért és orosz államtanácsossá lett; mint ilyen Drezdában is járt diplomáciai küldetésben. Itt irta a «Fragment du XVIII. livre de Polybe, trouvé sur le mont Athos» címü, Napóleon ellen irányuló híres röpiratát. Midőn a tilsiti békének Anglia érdekeire nézve fölötte sérelmes titkos pontjait megtudta, otthagyta Oroszországot és Angliába indult, hogy titkát az angol kormánnyal közölje és magát Londonban nélkülözhetetlenné tegye. 1812 július 22-én azonban London közelében (Baine-ben) olasz inasa nejével együtt megölte. Miután a gyilkos nyomban rá önmagát is agyonlőtte tettének indokait homály fedi. Valószínű azonban, hogy A. a francia kormány által megvásárolt szolgát épp tetten kapta, midőn diplomáciai okiratokat lopott, (A. összes műveit felsorolja a Nouvelle biogr. générale. II. 866. s k. l.)
(gör.), Humboldt által feltalált készülék, mellyel meghatározható a légköri levegőnek szénsav-tartalma.
(antrakolit, ásv.), szénnel feketére festett kristályos mészkő. Madreporitnak is mondják. Lelőhelyei: Norvégia, Svédország, Salzburg stb.
fém-, kő-, növényi v. állati hulladékok porával fertőzött levegőben dolgozó munkások betegsége, melyet a tüdőbe jutott por okoz. Különös fontossága van, amennyiben a tüdők legkülönfélébb megbetegedésére hajlamosít, l. Porbelégzési betegségek. - Mint növénybetegséget l. Szőllőbetegségek.
a rubin neve a régieknél. Antrax a. m. égő szén.
Geoffr. (Brachypterus Schönh., állat). Rovarnem a bogarak rendjéből, az Anthribidák családjából, mely az orrmányosokkal áll közeli rokonságban. Az ide tartozó bogarak rövid, zömök, majdnem négyszögletes testalkatuak. Fejük rövid, kiszélesedett orrmányban végződik. Csápjuk, mely nincs könyökformán megtörve, mint a valódi orrmányosaknál, 11 ízből áll és bunkója három-ízes. A lábtőízek száma 4, de csak három látható jól, mert a harmadik nagyon kicsiny és a második által majdnem el van födve. Legközönségesebb fajok: 1. A. fasciatus Forst. (scabrosus F.). 3-4 mm. hosszú; szárnyfedőinek alapszine vörösbarna és fehér meg fekete foltoktól kockásan tarka. 2. A. variegatus Fourcr. (varius F.); az előbbinél jóval kisebb (2,5 mm. hosszu). Szárnyfedőinek alapszíne feketés, szürke foltokkal tarkázva. Gyakoribb, mint az A. fasciatus. Az Anthribus-fajok életmódjuknál fogva igen hasznos állatok. Álcáik a nőstény pajzstetvek (Cocccidae) pajzsa alatt élősködnek és a pajzzsal védett állatot fölemésztik. Olyan fákon, melyeket a pajzstetvek (p. az ákácfa pajzstetve, Lecanium robiniarum Dougl.) támadtak meg, könnyen gyüjthetjük őket esernyővel, ha a fát erősen megrázzuk.
(ásv.), l. Edingtonit.
1. Grófság Irland Ulster tartományában, határai északon és keleten az Észak-csatorna, a szárazon Down, Londonderry, Tyrone és Armagh, ter.: 3082 km2, (1891) 427,968 lak. A. grófság területének nagy része fensík, melynek párkányát magas s meredek lejtőjű sziklafalak képezik; kiválóan érdekes az északi részben mint valami móló, 200 méternyire a tengerbe kinyúló hatalmas bazalt-gát, a «Giant's Causeway». Az északi part közelében fekszik a Rathlin sziget s a keleti parton a Maiden-Rocks két világítótoronnyal. A grófság legmagasabb hegycsúcsa a Trostan (553 m.) s szép völgyek szeldesik; belső része nagyobbára sík, nevezetesen a Neagh tó környéke. A lakosok nagyobb része iparral és kereskedéssel foglalkozik. A mezőgazdák főleg a zabot, a lent és burgonyát termelik; az iparosok vászonszövéssel foglalkoznak, emellett a gyapotot és gyapjút is feldolgozzák. Bally Castle-nél szenet, Duncrue Carrickfergus-nál sót bányásznak. A grófság fővárosa Belfast (l. o.). - 2. A. (a régi Entrum Neagh), város az ugyanily nevű grófságban Belfast-tól ÉNy-ra, a Neagh-Lough mellett. Hajdan a grófság fővárosa volt, (1891) 1647 lak.
(ásv.), l. Meszolit:
(lat.), l. Anteflexio uteri.