a katonaságnál oly nyomtatvány, amelyre a besorozott katonának származását, személyleirását s a besorozására vonatkozó adatokat irják be s arra később minden állományváltozást, mint előléptetést, áthelyezést stb. jegyzik fel. A katonának egyik csapattól máshoz való áthelyezésekor, A.-ját is ahhoz a csapathoz, intézethez küldik, amelyhez áthelyeztetett.
l. Anyakönyv.
Gynoeceum (növ.), nőtáj, termőtáj, az a köre a virág közepének, ahol a termő illetőleg gyümölcs alakul. Az A. tagjai a termőlevél vagy termőlevelek (carpellum), melyek a nyitva-magzók ételével, egyenkint v. többedmagukkal ősszeforradva, alsó részökön üreges készletet, a magrejtőt alakítják. A kész A.. neve közönségesen termő, később gyümölcs.
l. Dohány.
az olyan lúd, melyet továbbtenyésztés (tojásnyerés s az ivadék felnevelése) céljából tartunk meg. Legalkalmasabbak erre a 2-4 esztendős ludak, öregebbet nem tanácsos anyalúdnak hagyni.
Az oldatokból való kikristályosítás után visszamaradó töményoldat szokásos neve.
(növ.), így is kezdik nevezni a növényeknek termékenyítő petesejtjét, a melyből a csíra lesz. A.-nak mondják rövidítve az anyasejt magvát is.
a folyók természetes v. mesterséges elágazásánál a víz-folyás eredeti, főmedre.
v. méhkirályné a méhcsaládban az egyedül kifejlődött nőstény; alakja valamennyi méh között a legszebb. Teste nyulánk, mintegy 20 mm. hosszu, lábai hosszuak s a többi méhnél világosabbak, potroha szép sárga színü s szárnyai azt csak részben födik. Kosárkája és kefécskéje nincsen; fulánkja a dolgozóétól abban különbözik, hogy görbe; fulánkját ritkán, rendesen csak vetélytársával (más anyaméhekkel) szemben használja. (L. ábra) Egy méhcsaládban rendesen csak egy A. van s csupán ideiglenesen lehet kettő v. több; olyankor, ha a rajzani akaró család rossz idő miatt ki nem vonulhatott s a rajzási zsibongásban egy vagy esetleg két fiatal királyné észrevétlenül kibujt; az így kibujt fiatal királynékat a család régi anyja vagy a dolgozók elölik. A. nászának vagy nászrepülésének nevezik az anyaméh párosodását valamely hereméhvel (himméh); a nászrepülést kibuvása után rendesen már a 3-ik napon megteszi az A.., ha szép az időjárás. Többnyire 11 és 3 óra között hagyja el lakát, amely alkalommal őt egy csapat here követi, melyek közül fent a levegőben egyikkel párosodik; párosodás alkalmával a párosodó here elhal, himvesszője beszakad az A. hüvelyébe; az elhalt here összefüggésben marad az anyával, mitől ez vagy lábai segélyével szabaditja meg magát vagy rágóival a here testét az összefüggés helyén elharapja.
Az A. egész életében csupán egyszer párosodik, a párosodás alkalmával hüvelyébe lövelt ondó egy külön tartóba, az ondózacskóba kerül, ahol évekig megtartja frisseségét. Ha az anyaméh késő ősszel párosodott, akkor csak a következő tavasszal kezdi meg a peterakást, míg ha korábban, akkor mindjárt hozzáfog. Nagy páros petefészkei sok csőből vannak alkotva, e csövecskékben fejlődnek a peték, melyek a petevezetékeken áthaladva egy közös csőbe kerülnek, amelybe az ondózacskó nyilik; a peték egy részére utközben az ondózacskóból ondót lövel az A. s az ilyen petékből dolgozók v. A.-ek keletkezhetnek, a peték másik részére nem lövel ondót, ezekből herék lesznek, tehát az utóbbiak termékenyítés nélkül szűznemzés által keletkeznek.
[ÁBRA] Anyaméh.
Az A. a nászrepülés után a kaptárt többé el nem hagyja, csupán az esetben, ha rajjal kivonul; a kaptárbana mézet maga eszi ki a sejtekből s ezenkivül a dolgozók őt méz- és virágporból készült anyaggal, a méhtejjel táplálják. Az anyaméh rendesen három-négy esztendeig, ritkábban öt-hat esztendeig is elél; petéző képessége oly nagy, hogy a melegebb nyári napok alatt 1500-2000 petét rak naponta; a petézést tavasszal kezdi meg s ősszel hagyja abba. - A. orvosi szempontból, l. Méh.
(növ.), Csapó Mutató táblája szerint mádrafű v. mátrafű (Nepeta Cataria L.); Veszelszki tartalomjegyzéke szerint és Diósz. Orv. Füv. 363. l. a Pyrethrum Parthenium L. is anyaméhfű; v. ö. Anyafű.