Aonides

a múzsák mellékneve.

Aor

Ipolyi Magyar Mythologiájában (40. l.) j az ördög szó magyarázatára irányuló kisérletei között a germán er, ear (v. eor) szót is bevonja a szerinte lehetséges kombinációk sorába, mint olyat, amely az említett szó elsö tagjára némi világot vethet, és midőn ezt teszi, Grimm német mitologiájára hivatkozik, ahol az er, ear v. eor a germán Tir, Tiv v. Ziu istenség egyik melléknevének van tárgyalva (2. kiad. 182 s köv. és 839. l.) és a görög Arés meg aor szavakkal egybevetve. Ennek a különben Ipolyinál is csak mellékesen kockáztatott egybehasonlításnak azonban semmi értéke sincsen az ördög szó tudományos magyarázatára, v. a benne rejlő ősképzet felderítésére nézve.

Aorisztosz

a görög nyelvtanban (de a szanszkritban is és még egy-két indogermán nyelvben) az igének elbeszélő alakja, mely a multban beálló cselekvést jelöli s azért az egyes események elbeszélésére szolgál. Egészen megfelel neki a magyar ira alak s a francia úgynevezett passé défini (il écrivit). V.ö. Igeidők. A görögben két aorisztosz van: az úgynevezett tematikus A. (v. erős, azelőtt II. A.) és a szigmatikus vagyis szigmával, s hanggal képezett A. (gyönge, azelőtt I. A.). Jelentésük közt nincs külömbség.

Aorsz

-ok (v. Aors Hamaxobii), Strabo-tól említett régi szittya nép, némelyek szerint a mai baskirok Ősei (l. Basskir).

Aorta

(gör.), l. Függő ér.

Aorta aneurizma

l. Aneurizma.

Aortitisz

a függő érnek gyuladása. Ama nagy munka miatt, melyet a függő érnek a magas vérfeszülés következtében végeznie kell, igen gyakori betegség. Főleg idősebb egyéneknél fordul elő, kiknek szervezete iszákosság, sokátartó betegségek stb. miatt már elgyengült. Ilyenkor a falzatnak különben síma belhártyája érdes, fekélyes, elmeszesedett, törékeny lesz, mely a vérkeríngést a ruganyosság csökkenése miatt akadályozza másrészt a falzat ellenállási erejének 1/4 - 1/7-re való alászállítása következtében ütőérdaganatok, (l. Aneurizma) keletkezésére vezethet.

Aosta

város Olaszország torinói tartományában, 583 m. magasban, az ugyanily nevü szép völgyben a Dora Baltea folyó bal partján, (1881) 7376 lakossal. Az Augustus római császár korában alapított Augusta praetoriá-ból lett. A római korból fenmaradt romok közül kiválnak az épségben maradt diadalkapu, a keleti, kettős várkapu, a szinház hatalmas oszlopokkal, egy amfiteátrum romjai s egy a Dora Balteán át vezető római hid.

Aosta hercege

l. Amadeus Ferdinand Mária.

Aouste

(a rómaiak alatt Augusta Tricastinorum), falu Franciaországnak Drôme départementjában, a Drôme mellett, 1300 lak. Környékén számos római régiség van.


Kezdőlap

˙