(lat.) a. m. anni praesentis, a jelen évben; római feliratokon a. m. Annonae praefectus, a gabnakészletek felügyelője. A. p, R. c. anno post Romam conditam, Róma építése után következő évben.
Júlia. orosz grófi származású irónő, született 1824 körül, 1849-ben Batthyányi Arthur gróf neje lett, de tőle később elvált; 1860 és 1863 közt élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, nyilvános szavalatokat tartott Petőfi és Vörösmarty költeményeiből; 1862-ben mint tragikai művésznő a szini pályára lépett, a következő évben pedig Párisba költözött, hol szini szereplését folytatta. Az egykori szépirodalmi lapokba irt elbeszélésein kivül több regényt irt, rendesen franciául, de magyarra is majd mind lefordították: önálló munkái: Hiába beszélnek, ford. Huszár Imre 1860; Ilona, ford. Ágai Adolf 1861; két nősziv, ford. Toldy István; Szeréndy Ilma naplója, ford. ugyanaz 1862; Quelques feuilles détachées des mémoires de la tragédienne hongroise, Paris 1863; egy drámáját (A honfoglalók) a nemzeti szinházban adták 1861. Mind e művei az alapeszme tökéletlenségében s lélektani következetlenségben sinlődnek, legfőbb érdemük az eleven és folyékony stil s egyes epizódok sikerült kidolgozása. A. legtöbb művét Eiluj Nixarpa álnévvel bocsátotta közre.
1. Matvejevics Fjodor gróf. Egyik legbefolyásosabb és legjelentékenyebb ember Nagy Péter környezetében. Szül. 1661., megh. 1728 nov. 10. Tatár nemes családból eredt. Péter cár tábornok-tengernaggyá nevezte ki s megalapítója volt az orosz tengerészetnek. A svéd háboruban Lübeker svéd tábornokot Ingermanlandban megverte, 1710. meghódította Vyborgot és a XII. Károly által előidézett török háboru alatt a Fekete-tengeren parancsnokolt. 1713-ban a Finnország ellen intézett támadásban szerencsével és sikeresen működött a tenger felől és Svédországot a nystadti béke megkötésére kényszerítette, minek következtében Oroszország a keleti tengeri tartományok birtokához jutott. Később a cárt a Kaspi-tó mellett lakó népek és Persia ellen viselt hadjárataiban követte. Habár Péter reformjainak ellene volt is, oly nagy kegyben állt a cárnál, hogy kétszer (1715 és 1718) megválthatta magát a megvesztegethetőség és hűtlenség vádja alól, igaz, hogy mind a kétszer igen tekintélyes összeggel.
2. A. Fjodorovics István gróf, az előbbeni rokona. Szül. 1702. megh. 1758. Résztvett Münich alatt a törökök ellen viselt hadjáratban, hamarosan elérte a tábornoki rangot és esküdt ellensége volt az orosz udvarnál a porosz pártnak és Lesztok grófnak. 1757-ben mint tábornagy az orosz hadsereget Poroszország ellen vezette s aug. 3. Gross-Jägersdorf mellett győzött. Dacára e győzelemnek arra a hírre, hogy a cárné sulyos beteg, visszatért Oroszországba, hogy ennek halála esetében a trónörökös III. Péter szellemében járhasson el, aki II. Frigyes érdekeit képviselte. Miután azonban Erzsébet cárné felgyógyult, Besztusevet számüzték, A.-t pedig azzal a váddal, hogy II. Frigyes által magát megvesztegettette, hadi törvényszék elé állították, melynek itélet-hozatala előtt azonban a fogságban meghalt. Az ő emlékére és az ő nevéről nevezték el 1891-ben az orosz uglicki (63. sz.) gyalogezredet. Életrajzát Batys-Kamenszkij irta meg az «Orosz vezérek életrajzai» címü munkájában (Pétervár 1840-41.), a poroszországi hadjáratot pedig ujabban Maszlovszkij.
Márta, Aprakszin Matvej gróf leánya, szül. 1682 febr. 14.. megh. 1715 dec. 31. neje volt III. Fjodor cárnak.
(gör.), l. Nemi tehetetlenség.
(franc., ejtsd: apré,«után»), műszó a makaó játékban arra az esetre, ha a bankadónak és játékosnak egyenlő pointje van. Ez esetben egyik sem nyert. A. előfordulhat más játékban is, mint ferbliben, huszonegyben, de ezeknél nem lesz a játék eldöntetlen, mert ferblinél az elsőség dönt, huszonegyben a bankár nyert A. esetén.
(franc., ejtsd: apré la letter), irásos lenyomat, azaz lenyomat olyan metszett rézlemezről, melyre már be van vésve a kép ismertetésére szolgáló minden irás, t. i. a kép címe, a metszőnek a neve, stb. Az ilyen lenyomatok nem a legelsők közül valók, azért kevésbbé értékesek. L. még Avan la lettre és Epreuve d'artiste.
(franc., ejtsd: apre nu lö délüzs), «utánunk (jöhet) a vizözön», olyanok jelszava, akik az utánuk következőkkel nem törődnek, csak a maguk jólétére van gondjuk. E mondást Pompadournak tulajdonítják, de csak egy régi görög költő modernizált szava, melyet Cicero is idéz De finibus c. művében III. 19. 64.
l. Afridi.
egyiptomi király, II. Psammetik fia, uralkodott Kr. e. 588-570. A név egyiptomi formája: Uah-ebré, héber formája: Hofra, a Septuaginta szerint Uafre. A. győzelmes háborúkat viselt Palesztina, Sziria és Ciprusz ellen, de II. Amozisz megbuktatta azután az elkeseredett nép megölte. Ö reá vonatkoznak Ezsaiás és Ezékiel prófétáknak Egyiptomra és ennek királyára mondott jövendölései.