az Ompoly folyó latin neve, l. Ompoly.
1. Folyó Venezuela délamerikai köztársaságban, a Sierra de Meridá-ból, Venezuela ÉNy-i határán ered, nagyobbára keleti lefolyással; több, részben hajózható mellékfolyó felvétele után, az Orinokóba ömlik. 1580 km. hosszu folyásából 1400 km. hajózható. - 2. A folyóról elnevezett A. tartomány, a Meta, Colombia és Orinoko folyók között az 1881. konstitució szerint Bolivar állam egyik tagja; 48,945 km2 területén 21,112 lakos él a független indusokon kivül, kiknek száma azonban legfeljebb 2000-re rug. Állattenyésztés a lakosok főfoglalkozása; csaknem egyetlen egy nagy kiterjedésü sikságból áll, melyet az A. és Orinoko mellékfolyói öntöznek. Az éghajlat forró, de - az áradásoknak kitett vidéket nem tekintve - nem egészségtelen. A főváros San Fernando de A., körülbelül 3000 lakossal.
1. Az Ukajali mellékfolyója, Peruban az Andokban fekvő Vilafró-tóból szakad ki, ÉÉK-i irányban halad, egyesül a Quillambabaval, Apu-Paro nevet vesz föl, amelyet alsó Ukajalinak is neveznek. Az A. számos vizesése lehetetlenné teszi rajta a hajózást. - 2. A., Peru köztársaság egyik kerülete, az A. nevü folyó forrásvidékén, területe: 15,207 km2, (1876) 119,246 lakossal. Fővárosa Abancay, 1200 lakossal.
Schäff. (állat), a levéllábu rákok (Phyllopoda) rendjének kopoltyulábuak (Branchiop.) alrendjéből való ráknem; páncélja pajzsalaku s csak a hátat takarja; a fej és az első torgyürü ezzel szorosan összenőtt. Szemei a páncélon ülnek. Csápjai ágasok, ostorformák; 30-40 pár lába van, melyek közül a nősténynél a 11-ik a peték elfogadására szolgáló tokot visel; utópotroha villás és két farkostorban végződik. Az egész földön el van terjedve, különösen iszapos pocsolyákban tenyészik. Fajai között hazánkban is élnek. Az. A. cancriformis Schäff., meglehetős gyakori. Közeli rokona a Lepidurus productus L., melynek farksörtéi között levélforma nyujtvány van, de az előbbinél ritkább. (V. ö. Chyzer K. «A budapesti levéllábu rákok» munkájával, a m. tud. Akadémia kiadványaiban.)
(gör.), a terméskénnek régi neve.
(lat.), viz. A gyógyászatban: aqua destillata simplex, azaz párolt viz, mely szilárd részeket egyáltalában nem tartalmaz, használják a gyógyszerek feloldására. A közönséges viznek aqua fontis v. aqua communis a neve. A gyógyszerkönyvben hivatalos gyógyszeres vizek a következők: Aqua aurantii florum, narancsvirágviz, aqua cinnamomi simplex, cimetes viz, aqua cinnam. spirituosa kevés borszesszel készül, aqua foe niculi, köményes viz, aqua menthae piperitae, borsos menta viz. Az Aqua rosarum, rózsaviz; mindezeket aquae aromaticae név alatt foglalják össze. Ily szagos viz még több is készíthető: ilyenek az aqua carvi, melissae, meliloti, petroselini, tiliae stb. További hivatalos gyógyszeres vizek: Aqua calcis, mely CaO-t tartalmaz, aqua calcis saccharata, mely cukrot is tartalmaz, aqua carbolata, 1%-os carbolsavoldat, aqua chlori, melyben 0.4% klór van feloldva, aqua amygdalarum amararum, keserü mandula-viz, mely 0.1% kéksavat tartalmaz, azonkivül benzaldehidet (ugyanilyen az aqua laurocerasi, borostyánmeggyviz, mely ma már nem hivatalos), aqua laxativa viennensis (Wiener Trank), mely szennát és mannát tartalmaz, aqua plumbica, 2%-os ólomecetoldat, aqua vegeto-mineralis Goulardi, 2%-os ólomecetoldat kevés borszesszel elegyítve. Kémlőszerül szolgál az aqua hydrosulfurata, kénhidrogénes viz. Használatosak az aqua kreosoti, 1%-os kreozotoldat, máskép aqua Binelli, aqua picis, kátrányos viz, aqua bromata, 3%-os brómoldat aqua oxygenata, oxigénnel nagy nyomás alatt telített viz, aqua carminativa, mely többféle illatos olajat tartalmaz, főleg a chamomilla romana illatos olaját aqua coloniensis, kölni viz, aqua Conradi ophthalmica, nyákos, rózsavizes szemviz, melyben szublimát a hatóanyag, s kevés opiumtinktura is van, aqua foetida antihysterica, vagy aqua Pragensis, asa foetidával és kasztoreummal készül, aqua phagedaenica decolor, szublimátot és ammonium-kloridot tartalmazó sebviz, aqua phagedaenica lutea, sárgás üledékes viz, mely aqua calcisban szublimátot tartalmaz a csapadék sárga higanyoxid; aqua phagedaenica nigra, kalomel és aqua calcis, a fekete csapadék higanyoxidul, aqua vulneraria Thedeni acida, ecet, borszesz, kénsav és mész keveréke, aqua regia, királyviz, tartalmaz 1 rész tömény 1 légenysavat és 3 rész tömény sósavat.
számos fürdőhelynek a régi neve. A legnevezetesebbek: A. Allobrogum, v. A. Gratianae, ma Aix Szavojában, A. Aureliae, ma Baden-Baden, A. Mattiacae, valószinüleg a mai Wiesbaden, A. Patavinae, hires meleg kénforrás a mai Abano mellett, közel Páduához, A. Statiellae Liguriában, ma Acqui, A. Tarbellicae Aquitániában (Dax) stb.
(lat.) a. m. vizvezeték, továbbá a szolgalom másnak telkén vizet vezethetni.
(lat.), a viznek és a tűznek betiltása, a rómaiaknál a kiközösítés egy módja, melynek folytán az illetőt számüzték.
(lat.), választóviz, maróviz. Aquafortista, aki a rézlemezbe nem vésővel metszi, hanem választóvizzel maratja be az ábrázolás rajzát. L. Rézmetszet.