80 m. magas, szent hegy Mekka mellett Arábiában, hol Mohammed állítólag imádkozott s hol évenként a hodsa hónap kilencedik napján az egybegyült zarándokoknak hitszónoklatot tartanak. Hodsa zarándokhónapot jelent.
folyó Japánban Nipon szigetén; arról nevezetes, hogy Jeddo közelében rajta vezet át az a hid, melytől Japánban az összes távolságokat mérik.
Domonkos Ferenc János francia fizikus és csillagász, szül. Estagel-ben Perpignan mellett 1786 febr. 26., meghalt Párisban 1853 okt. 2. Az «École polytechnique» tanítványa volt, 1805-ben a «Burean des longitudes» titkárává lett. Biot-val és két spanyol tudóssal a Delambre és Méchain-től Dünkirchen és Barcelona között véghezvitt fokmérést a Formentera szigetig folytatta. Majorca szigetén tartózkodott, midőn a spanyolok a franciák ellen fellázadtak. Őt is elfogták., de ő megszökött egy Algérba menő hajón. Ezt a hajót spanyol cirkáló hajó elfogta, és A. ekként ismét fogságba került. Az algéri dei felszólalására kiszabadult és Marseille felé indult. A hajó azonban Szardinia sziget partjára vetődött, honnan Algériába menekült. Az időközben uralkodásra került új bei A.-t rabszolgának tekintette és tolmácsnak használta. Csak 1809-ben szabadult meg és mehetett Franciaországba. Észleléseit Recueil d'observations géodesiques, astronomiques et physiques cim alatt adta ki. A. ezután különösen fizikai vizsgálatokkal foglalkozott. különösen a fényelmélet terén, hol Biot és Fresnel tudósokkal együtt vizsgált, a galvánizmus és mágnesség, a levegő súlyának meghatározása terén fontos vizsgálatokat végzett. 1809-ben a politechnikum tanárává lett. Ugyanez évben Gay-Lussac-kal egyetemben az Annales de physique et de chimie c. tekintélyes tudományos folyóirat szerkesztését vette át. Mint a Bureau des longitudes tagja résztvett az: Annuaire és a Connaissance des temps szerkesztésében. Astronomie populaire (Páris 1834-35, 4 kötet) cimű műve kitünő népszerü mű, amint egyáltalában A. igen hivatott népszerü természettud. iró volt. A. hazájának politikai életében is élénken vett részt. Mint a képviselőtestület tagja az ellenzékhez tartozott. Az 1848-iki február havi forradalom az ideigl. miniszteriumba hivta, hol először a belügyet, később még a hadügyet is vezette. Midőn az ideiglenes kormány leköszönt, előbb a végrehajtó, a juniusi forradalom után pedig a hadügyi bizottság tagja volt. Műveinek teljes gyüjteményét Barral adta ki Párisban 1854-1862-ig, 17 kötetben (2. kiad. 1865). Német fordítását eszközölte Hankel (Lipcse 1854-60, 16 kötetben). Emlékbeszédeit (Carnot, Monge. Voltaire. Ampére) magyarra fordították Császár Károly dr. és Kont Gyula. Perpignanban 1879-ben Aragónak szobrot emeltek. V. ö. Audigaune: François A., son génie et son influence (2. éd. 1869).
2. A. Emánuel. A. Domokosnak legidősb fia, szül. Párisban 1812 aug. 6-án. Már fiatal korában a széptudományokkal foglalkozott s kisebb vigjátékaival némi sikert aratott; 25 éves korában a jogi pályára lépett s utóbb a párisi felebbezési biróságnál nyert alkalmazást. 1848. a köztársasági kormánynak követe volt a berlini udvarnál, de az 1851 dec. 2.-iki államcsiny után visszavonult a közéletből. Ő védte a törvényszék előtt azt a Berezovszky nevü lengyelt, ki a cárra lőtt. 1870-ben a nemzeti védelem kormányának tagja, utóbb képviselő, majd szenátor, 1880-ban berni követ lett.
3. Öccse A. Alfréd. szül. 1816., megh. 1892 februárban, festő, kinek V. Károly a San-Yuste kolostorban címü képe nagyon tetszett. 1842-ben kinevezték a képzőmüvészetek főfelügyelőjévé.
4. A. Etienne. az előbbiek öccse, szül. Perpignanban 1802 febr. 9., megh. Párisban 1892 márt. 5. Technikai tanulmányainak befejezte után az akkori szabadelvüekkel a karbonarizmushoz csatlakozott, s egészen az irodalomnak élve, jobbadán másokkal együtt (p. Balzac-kel) vigjátékokat, vaudevilleket irt, s adott ki több kisebb szépirodalmi lapot is. Részt vett a juliusi forradalomban. Mint a párisi Vaudeville szinház igazgatója 1840-ben 1/4 millióval megbukott, melyet 1872-ig fizetett ki. Az 1848 februári forradalomban a posták igazgatását bizták rá. A juniusi fölkelés után Belgiumba kellett menekülnie. Ott irta. hét énekből álló költeményét: Spa, son origine, son hsitoire, ses eaux, ses environs el ses jeux (Brüsszel 1851), mely legjobb művei közül való. Az 1851 dec. 2-iki államcsiny után a francia kormány közbelépésére Belgiumból is kiutasították s Angolországba, majd Németalföldre s végre Torinoba ment, honnan 1859-ben kegyelemmel tért viszsa Párisba, hol a császárság bukása után rövid ideig polgármester, utóbb nemzetgyülési képviselő lett, de nemsokára visszavonult a magánéletbe. 1878-ban az «École des beaux arts» levéltárnoka lett, majd a Luxemburg-muzeum igazgatója.
5. A. Jakab Etienne Viktor. franc. iró, szül. Estagelben. 1790 márc. 10-én, megh. Braziliában, 1855-ben. Mint rajzoló részt vett 1817-20-ig a Freycinet vezetése alatt állott földkörüli expedicióban. Majd Bordeauxban és Toulouseban szépirodalmi lapokat adott ki, irt vaudevilleket, költeményeket és regényeket, s volt két évig szinházigazgató is Rouenban. Nagy utazásáról szólnak e munkái: Promenade autour du monde (Páris 1822, 2 köt., atlasszal), Souvenir d'un aveugle. Voyage autour du monde (1838. 2 köt., képekkel). Magyar fordításban Arago és Vermond: Az ördög naplója. Ford. Egressy Benjámin. (Budapest, 1879. Olcsó könyvtár.) 1849-ben, bár megvakult, egy társaság élén Kaliforniába ment aranyat aknázni, de Valparaisoban társai elhagyták s kénytelen volt hazatérni. Nem sokkal az után Braziliába utazott, hol meg is halt.
ország, l. Aragonia.
az Ebrónak mellékfolyója Spayolországban, a róla elnevezett Aragoniát szeli; 192 km. folyás után Alfaro felett ömlik az Ebróba.
város Sziciliában, Girgentitől 15 km.-re, 9647 lak. (1881). Közelében van a Maccalubi nevü iszapvulkán.
(Aragon), egykor önálló spanyol királyság, ma spanyol tartomány, királyság cimmel (el reino de Aragon), 47,391,08 km2 területtel s (1887) 910,831 lakossal. Határai É-on Franciaország, Ny-ról Navarra Ó- és Uj-Castilia, D-ről és K-ről Valencia és Katalonia. Három tartományra oszlik, ezek: Saragossa, Huesca és Ternel. Spanyolországnak csaknem legfestőibb vidéke. DK-i irányban az Ebro öntözi, melynek mellékfolyói A.-ba jobbról a Jalon, balról a Gallego és Segre. A hajózást a «Császárcsatorna» közvetíti (l. Ebro). Az Aragon csak felső folyásában tartozik ide. Az ország az Ebro melléki sikságra s e sikságtól É-ra és D-re elterülő hegyvidékre oszlik. É-on a francia határon emelkednek a Pireneusok, legmagasabb csúcsai: a Pic du midi (2924 m.), Vignemale (3212 m.), Pic Taillou (3215 m.), Mont Perdu (3264 m.) és a Maladetta hegység legmagasabb csúcsa a Pic de Nethou (3316 m.). A. déli részein a Serrania de Cuenca és a Parameras de Molina hegységek emelkednek.
A hegyoldalakban az éghajlat igen kellemes, de a sikságokon gyakran rettenetes meleg és szárazság uralkodik. Kender és len mellett terem búza, kukorica és a legfinomabb gyümölcsfajok. Az állattenyésztés ugyszólván csak disznó- és juhtenyésztesre szorítkozik; a gyapjútermelés tekintetében A. Spanyolországban első helyen áll. Az ipar és kereskedelem fejletlen. Teruelben ként, rezet, ólmot, vasat, sót, timsót bányásznak; igen sok az ásványvizforrás. Általában véve Estremadura kivételével A. Spanyolországnak legelhanyagoltabb tartománya, s csak ujabb időben tesznek valamicskét föllendítése érdekében, egyrészt vasutakkal, másrészt az Ebro szabályozásával s hajózhatóvá tetelével. Az aragon ember gyülöl minden idegent s ravasz, bosszúvágyó, kegyetlen s a végletekig vakbuzgó természetű. Hazaszeretete nagy, a szabadságért nemesen lelkesedik, személyes bátorsága kiváló, nagy akaraterejű s önmegtartóztató. A férfiakmagasak, vitéz katonák, jó vadászok, a nők szép termetüek, fekete szemüek, sűrű hajuak.
Történelem: A római uralom megszünése után A. a nyugati gótok birtokába jutott, a VIII. sz.-ban az araboké lett, utóbb Castiliával együtt kereszteny uralom alá került. Az első aragon gróf Azenar volt, a királyi cimet először Ramiro vette föl. II. Alfonz alatt 1162-ben A. és Katalonia egyesült. A. ily módon Spanyolország második keresztény hatalmává lett. V. Alfonz Nápolyt és Sziciliát egyesítette A.-val. II. Ferdinánd, Izabellának a castiliai trón örökösének férje, Granada meghóditásával az összes Spanyolország ura lett. A. további történelmét és alkotmányát l. Spanyolország.
1. Beatrix, Hunyadi Mátyás király neje, l. Beatrix. 2. A. János, bibornok Ferdinánd nápolyi király fia, Beatrix magyar királyné testvére, szül. 1463., megh. Rómában 1484 okt. 17. 1477. kapta meg a bibornokságot, 1480. az esztergomi érsekséget adományozták neki de minthogy előde, Beckensloer még életben volt, A. csak adminisztrátori címen bírta azt egész haláláig.
karbonát ásvány, szénsavas mész, (CaCO3), dimorf ásványa a kalcitnak, v. mészpátnak. Ez hatszöges, az aragonit rombos rendszerbeli. Kristályai v. oszloposak v. pedig tűalakúak; gyakoriak az oszloplapok szerint összenőtt többszörös ikrek, olyanforma külsővel, mintha hatszöges oszlopok volnának. Az A. rostosan, gömbösen, kéreg módjára, azután ágas-bogasan is terem. Szintelen, fehér, sárgás, vereses, zöldes, ibolyaszinü; üveges, kissé zsírfényü, átlátszó v. áttetsző. A lángban kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hull szét, mig a mészpát a lángban nem hull szét. Keménysége 3,5-4, valamivel tehát keményebb a mészpátnál; hasadása több irányba mutatkozik, de sehol sem tökéletes. Fs. 2,9-3. A szénsavas mész mellett gyakran tartalmaz 0,5-4% szénsavas stronciumot; szénsavas magnéziumot, fiuórkalciumot, vasat. Savak elég hamar oldják, de mégsem olyan gyorsan, mint a mészpátot. Kristályait leginkább tömeges kőzetek, nevezetesen bazaltok közt, azután pedig érctelérekben találják. Hazánkban érctelérekben gyönyörü kristályok és kristálycsoportok találhatók Urvölgyön (Zólyomm.), Dognácskán (KrassóSzörénym.), N.-Almáson (Kolozsmegye), Rodnán (Beszterce-Naszódm.) és Offenbányán (Torda-Aranyosm.). Nagyon szépek a Leogangból (Salzburg) s Tarnowitzból (Szilézia) valók. Az urvölgyieken gyakori a paramorfizmus (l. Álalakuság). Igen nagy és szép kristályok teremnek Sziciliába kénnel együtt márgában (Girgenti, Caltanisetta). Bazaltban és bazalttufákban Csehországból (Bilin, Horsenz) és az Auvergneből ismeretes. Nevezetesek még a spanyolországiak Aragoniából Udine és Valencia vidékéről, továbbá a tiroli rézvegyülettől Kékeszöld szinü vaskos formáju A.-ok, melyeket vázáknak s egyéb apróságoknak meg is szoktak munkálni, mert szinében a türkiszhez hasonlít.
Araguay, vagy Rio Grande, Braziliának 2200 km. hosszu folyója, mely Matto-Grosso s a Goyaz tartományokat választja el egymástól s 6° 5' D. sz. alatt a Tokantinsba, az Amazon jobboldali mellékfolyójába szakad. A Serra Cayapon ered, két ágra oszolván, alkotja az egészen sík és lakatlan 340 km. hosszu s 130 km. széles Bananal szigetet. A Tokantinsba való ömlésénél 1750 méter széles. Hajózható mintegy 1200 km. hosszúságban. Nagyobb mellékfolyója jobbról a Rio Cayapo és az aranyat hordó Vermelho, balról a Carajas.