Az aranynak a klórral 3 kloridja ismeretes. ezek az arany monoklorid (AuCl), az aranydiklorid (AuCl2 v. Au2Cl4) és az aranytriklorid (AuCl3). Aranymonoklorid v. auroklorid keletkezik az aranytrikloridból, ha azt 200° ot meg nem haladó hőmérséken addig hevítjük, míg a tömeg színe tisztán sárga s a klór fejlődése megszünt. Világossárga por, amely enyhe melegítéskor élénkebb sárga színűvé válik; erősebben hevítve aranyra és klórra bomlik. Aranddiklorid v. auroauriklorid képződik, ha klórgáz az arany porára hat. Vörösbarna, törékeny tömeg, amely erősen nedvszívó. Aranytriklorid v. auriklorid keletkezik akkor, ha közönséges hőmérséken fölös nedves klórgázt az arany porhoz vezetünk; ha száraz klórgázt használunk, 300° ra kell az aranyat felhevíteni. Vörösbarna kristályos tömeg, amely enyhe melegítéskor aranymonokloridra s klórra bomlik. Vízben könnyen oldódik; az oldatból redukáló szerek aranyat választanak le. Az arany triklorid sósavval kristályos vegyületet képez AuCl3.HCl. E vegyületet megkapjuk, ha aranyat királyvizben oldunk és az oldatot besűrítjük. A besűrítéskor időnkint tömény sósavat pótolunk, hogy az összes salétromsav eltávozzék. A nagyon tömény oldatból kihüléskor e vegyület kikristályosodik. Világossárga tűalaku kristályokat képez amelyek a hevítéskor könnyen elbomlanak. Vizes oldatából redukáló anyagok aranyat választanak ki. E vegyület hasonlóan a megfelelő brómvegyülethez savi természetü s a hidrogén benne fémekkel helyettesíthető; e sók közül fontosabbak az ammonium, a kálium és a nátriumaranyklorid. Ez az utóbbi só úgy készül, hogy az arany királyvizes oldatát klórnátriumoldattal elegyítve beszárítják. Világossárga kristályos por; összetetele:
AuCl8.NaCl+2H2O.
Auronatrium chloratum néven gyógyszerül (szifilis, mirigydaganatok ellen) használják; alkalmazzák, továbbá porcellánfestésre és fotografiai célokra.
a régi hitvallásokban az a korszak, melyben az ember bűnt és vétket még nem ismerve az istenek tiszteletének és mindennapi kötelességei lelkiismeretes betöltésének élt. A görögök hite szerint Diké uralma alatt volt az aranykor, a rómaiaké szerint Itáliában Saturnus (Kronos) uralkodása alatt élték e boldog korszakot. Később általában valamely nép szellemi és anyagi, virágzásának korát értették e néven, s azt értjük ma is. Ilyen volt a római irodalom aranykora Augustus uralkodása alatt; ebben az értelemben beszélhetünk a saját irodalmunk arany koráról; a nemzeti élet virágzását festi Jókai Erdély aranykora c. regényében. Magyar mondáinkban különösen a hajdan Az aranykert (l. o.) nevü Csallóköz szigetéről, mint a boldog és a jó embereket boldogító tündérek lakóhelyéről, szólók említenék ily édeni kort, melynek az emberek erkölcsi sülyedése vetett véget. L. Ipolyi Magyar Myth. 65 s 326. lap.
Franciaországban a XIV. században először vert aranypénz egy koronával, sok későbbi aranypénznek mintául szolgált. A németországi uj 10 márkás aranyat is koronának (Krone) nevezik. Arany korona nálunk a husz és a tíz koronás uj arany pénz. Oly aranyötvényből verik, melynek kilenctizedrésze színarany, egy tizedrésze réz. Egy kg. színaranyból 3280 koronát vernek, vagyis 164 darab húszkoronásat, avagy 328 tízkoronásat. Eszerint a huszkoronás arany nyers súlya 6,7750 g., amiből 6,09756 g. színarany. (A tízkoronás fele ennyi.) A huszkoronás arany átmérője 11 mm., a 10 koronásé 19 mm. Az aranynak képe egyforma. A képlapon (avers) látható a király alakja, a koronázási öltönyben, Szt. István palástjában, fején a szent koronával, jobb kezében a kormánypálca, baljában az aranyalma. A kép körül a körirat; «Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. Kir.» (azaz: Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar, Horvát, Szlavon és Dalmátországok apostoli királya). Az arany hátlapján (revers) van a magyar korona országainak egyesített címere a címertartó angyalokkal, a címer felett ezzel a felirással «Magyar királyság» alatta pedig ez áll «20 korona», illetőleg «10 korona». (V. ö. Kálnoki Henrik: Az uj pénz; a valutaszabályozás népszerű kátéja. Budapest 1892.)
(libro doro), ama könyvnek cime, melybe mindazoknak a velencei nemeseknek ne veit jegyeztek fel,. kik a kormányzásra jogosan befolytak. (L. Velence.) A francia restauráció után A. knek hivták a francia pairek névjegyzékét is.
l. Körző.
aranyból készült s drága kövekkel kirakott nyaklánc; a történelemben különösen hites Mária Antoinette ilynemü ékszere s az ezzel kapcsolatos botránypör, melynek főszereplői Rohan bibornok s a kalandor de Lamotte grófnő voltak.
a helyes mérték a tulságos sok és a szerfölött kevés közt; Horatius Aurea mediocritas a.
l. Kamarás.
(Arunkuta), kisközség Kolozsmegyének mócsi j.-ban, (1891) 852 oláh és magyar lakossal, marhatenyésztéssel, gőzmalommal.
az európai iparban nem egyéb, mint arany firnisz. A khinai, japán stb. arany lakkról l. Lakk.