kisközség Szatmármegyének szatmári járásában, (1891) 2462 oláh és magyar lakossal, vasuttal, táviróval és postával. Nagy kastélya van, melynek helyén Jákóvár 1278 előtt már állott, 1630-ban Lónyai Zsigmond kibővíttette és helyreállíttatta Ennek leánya Anna, Kemény János erdélyi fejedelem felesége volt s vele szállott A. a Karacsay-, Wesselényi- és Bornemissza családokra.
a Bihar-hegységnek a Fehér-Körös s Maros közt fekvő szakaszában levő Erdélyi Érchegység egyik csoportja; mely tulajdonképen már a Gajna csucsánál kezdődik, a Vulkán csúcsig (1264 m.) DK-i irányban vonul, majd K-re fordul az Ompoly forrásvidékéig, honnan kettős ágban Ny-i irányban nyomul, főágával az Aranyost kisérve; végső kiágazásai, melyekkel már az erdélyi Felföldre dől, a torockói hegyek. Szétágazásához közel, a főgerinc északi lejtőjén van a Detunata (1182 m.), mig a torockói hegycsoport legmagasabb csucsa a Székelykő (1130 m.). Nem egységes gerincből áll, tömegei nagyon szaggatottak, bonyolódottak, határozott főgerinc nélkül valók. Az északi ágazatok, minthogy a vizválasztó az Aranyoshoz esik közelebb és nem a Maroshoz, rövidek, meredekek, dél felé ellenben hosszabbak és menedékesebbek. Az Aranyos középfolyását különösen karsztjelenségek jellemzik. E csoportban van a hires tordai hasadék is (l. o.). Az A. általában hazánk legregényesebb s legfestőibb hegységei közé tartozik, mely még nagy turistaforgalomra számíthat. Középső tömege Abrudbánya és Zalatna közt lakatlan hegyrengeteg, a keleti oldalát szeldelő s többnyire DK-re nyiló völgyek ellenben sűrün vannak helységekkel megrakva. Belsejében a vad mócok laknak.
az, mikor valamely egészet akként kell részekre osztani, hogy a részek úgy arányljanak, mint bizonyos adott számok. Ha p. 960 frt a 4, 7 és 9 számok arányában osztandó: akkor ama pénzösszeg 4 +7+ 9 = 20-szal osztandó, a hányados 48; az egyes részek értéke 4 × 48=192, 7 × 48 = 336, 9 × 48 = 432 frt. Valóban 192: 336: 432 = 4: 7: 9. Társaságszabálynak is nevezik, mert valamely üzlet nyereségén a résztvevő társak betéteik arányában osztozkodnak.
(Pojana de Ariesiu), kisközség Torda-Aranyosmegyének tordai jár., (1891) 969 magyar- és oláhajku lak.; uradalmi ménes és juhászat van itt.
(Rátis), kisközség Torda-Aranyosmegyének torockói jár., (1891) 857 magyar és oláh lakossal, jó dohánnyal.
(eszt..), l. Arány.
az az állandó szám, mellyel egy (esetleg több) mennyiséget meg kell szoroznunk, hogy a vele arányos mennyiség értékét nyerjük. Igy p. ha egy drótot egyik végén megerősitünk és a másik végén valamely huzó erőt alkalmazunk, akkor a drót meghosszabbodik. Ez a meghosszabbodás bizonyos határon belül arányos a drót hosszával, fordított arányban van a kereszt metszetéhez és egyenes arányban van a hozó erőhöz. Ha hosszát h-val, keresztmetszetét k-val, a hozó erőt p-vel és a meghosszabbodást Dh-el jelöljük, akkor jelh = c ph/k ahol c egy, az illető drót anyagára jellemző arányossági tényező. Ha p = 1, h. = 1, k = 1; akkor a Dh = c ph/k, amiből azt látjuk, hogy az arányossági tényező megadja itt az egység hosszuságu, egység keresztmetszetü drót meghosszabbodását, ha az erőegység működik.
azelőtt a hét székely szék egyike volt; kiterjedése 349,88 km2, lakóinak száma (1870) 19,680, székhelye Felvinc volt. A hagyomány szerint a Székelykövön álló Torockó várából győzték le a székelyeket; e vár lett az Aranyosszék magva. Legrégibb kiváltságlevele 1291 márc. 12. kelt III. Endre királytól s ebben 29 helység van felsorolva. Az 1876. évi XXXIII. t: c. Torda-Aranyosmegyével egyesítette (L. o.) V. ö. Orbán B. A Székelyföld leirása. (V. K.) Pest 1871.
l. Hamburgi tyúk.
régi várromjai Kőd fölött, Szilágymegye zsibói j.-ban.