Aranyrúd

pénzverésre szánt, rúd alakba vert tiszta arany.

Aranysarkantyú-rend

(most szt. Szilveszterrend), pápai lovagrend, melyet valószinüleg IV. Pius pápa 1559-ben alapított, tagjait lateráni udvari pfalzgrófoknak s az arany milicia lovagjainak nevezték. Jelvény e: arany, fehér-zománcos maltai kereszt, szárai között sugarakkal, alsó karjáról kis arany sarkantyú függ, a középpajzson kék zománeon szt. Szilveszter képe látható, ezzel a körirattal: « Sanctus Silvester pont. max.», hátlapján: «MDCCCXLI» évszám «Gregorius XVI restituit» körirattal.

Aranysarkantyús vitéz

A magyar király, koronázása alkalmával, néhány érdemes nemes urat szt. István kardjának érintésével aranysarkantyús vitézzé avat. Ujabb időben az aranysarkantyús vitézzé avatandókat a miniszterelnök hozza javaslatba. A rendvitézek külön lovagrendet nem képeznek, sem rendjeleik, sem szabályaik nincsenek. Számuk igen különböző volt. III. Károlynál 6, Mária Teréziánál 44, II. Lipótnál 33, V. Ferdinándnál 27, a legutolsó koronázásnál pedig 28; hajdan a csizmán aranysarkantyut viseltek, valamint a kalpagon a forgó alatt szintén kis aranysarkantyut. (Cziráky: De ordine equitumauratorum. 1792.)

Aranysúly

Az arany mérésére nem használják mindenütt ugyanazt a súly-mértéket, mint más tárgyaknál. Nálunk például általánosan ugyan az arany mérésére szintén a kilogrammot használják, de az ékszerészek nagyobb részt aranysúlyról (dukátról) beszélnek; egy arany súly egyenlő egy cs. és kir. arany sulyával, ami 3,4909 grammnak felel meg. Ugyanis egy bécsi kölni márkából vagyis 233,89 g. 232/3 karátos aranyból 67 darab csász. és kir. aranyat (dukátot) vertek. Angolországban, melynek aranypiaca mértéktül szolgál az egész világra, az arany mérésére a troyfontot használják. Egy troyfont feloszlik 12 unciára, egy uncia= 12 fillérsúlyra (pennyweight) v. 24 troygrains; ami mértékünkben 1 troyrfont = 373,242 gramm.

Aranyszájú szt. János

l. János szentek.

Aranyszám

(numerus aureus) a kronologiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus. e ciklus kezdetét a Kr: e. első évre tette, azért az A.-ot agy találjuk meg, hogy az évszámot 1-el. nagyobbítjuk és 19-el elosztjuk, a maradék adja az A.-ot. Az A.-ot valaha. oly fontosnak vélték, hogy a kalendáriomokba aranybetükkel irták be. mitől nevét is kapta.

Aranyszérke

v. kézi szérke (bánya), egy darab 3 1/2" vastag, 15" széles és 18" hosszu juharfa pallóból készül, mely kivésetvén, fenekét simára lecsisszolják, és gyenge kénsavval. Kezelése igen nagy gyakorlatot kiván. Egy maroknyi homokot elegendő mennyiségü vízzel vegyítve e szérkén, a. kezelő ujjait a. szérke oldalának párkányaiba akasztva himbálja a szérkét és combjaihoz ütögeti, s így a kisebb sulyu szemecskéket a szérke vége felé hajtja, egyszersmind a nagyobb sulyu szemecskéket a szérke hátulsó részén összegyüjti; amint e célt némileg már megközelítette, gyors mozdulattal leönti a szérke elején levő zagynak nagyobb részét, melyben már nem kellene lenni ércszemeknek, és egy kevés tiszta vizet töltvén a szérkére, ismétli ütögetéseit úgy, hogy csak a tiszta aranyszemecskék maradhassanak a szérke hátulsó részén, a többit pedig a hullámok lehordhassák. Ezután vékony vízsugárral lemossa a szérke fenekéről először a rajta maradt ércport, azután pedig külön edénybe mossa le az aranyport: Az edényben nagyobb mennyiségben meggyült aranyport koronkint foncsorítják. Ugyane szérkét használják arra is, hogy a zúzóércben levő másféle ércek mennyiségét meghatározzák.

Aranyszérü

(bánya): körülbelül 16-22" széles, 2 öl hosszu lejtős sík, melynek felületét hegyes szeggel keresztben fölkarcolják; lejtőssége 18 20" egy ölre. E szérűkön dolgozzák fel a ponyvaszérűkön leülepedett, s a ponyvákról leöblített dús homokot, melyeket az aranyszérű felső végén vizzel kevernek, hogy a szérűn lefolyhassék. A lefolyás alatt megakadnak az aranyszemecskék a karcolásokban, és ha a feladott készlet már lefolyt, lesöpörtetnek egy külön edénybe, s ha az igy nyert szinpor már eléggé dús aranyban, a kézi szérkén kivonják belőle az aranyat; különben pedig addig ismétlik az eljárást, míg a szinpor a kivonásra alkalmassá nem válik.

Arany szinezése

(techn.), l. Fémek befuttatása.

Aranyszin festék

igy nevezik a régebbi mineralogiákban az auripigment ásványt.


Kezdőlap

˙