L. Jegyajándék.
(gör.), régi, régies, kezdeties. A görög szobrászat történetében e szóval szokás megjelölni ama műveket, mélyek abból az időből valók, midőn a művészek szorosan ragaszkodtak az istenekről való vallásos fölfogáshoz és az emberi test alakításában tartózkodtak a természetet nagyobb hűséggel utánozni. Archaizáló szobor az, melyen szándékosan utánozza az archaikus szobrok esetlenségét, azt akarván elérni, hogy műve réginek látszassék.
l. Őskor (Föld őskora).
a költészetben a. m. ósdi kifejezés, főleg a magasztos, patétikus irály egyik diszitő eszköze.
(Archangelszk), orosz kormányzóság, magában foglalja az orosz birodalom legészakibb részét. Határai É-on a Jegesés Fehértengerek, K-en a szibiriai Tobolszk, D-en Vologda és Olonec kormányzóságok, Ny-on Finnország. Területe, ide számítva a hozzá tartozó Novaja-Zemlja szigetet, 858,930,4 km2, Európa területének 7,5 százaléka. A nyugati határon Északról délre huzódik a Manzelka-hegylánc, melyből északkelet felé egy alacsonyabb hegylánc a Kola félszigetre vonul, s a Szvatoj Nosz (szent előhegy) heggyel a Jegestengerben végződik. K felé az Uralnak É-i alacsonyabb része képezi a határt Szibiria felől. Öblei a Cseszkaja öböl, a Dvina, Onega és Kandalaszkaja öblök, mind a Fehér-tenger felé eső oldalon; a Kola-öböl a kormányzóság legészahyugatibb pontján A sok folyó közül, melyek mind D-ről É-ra folynak, felemlítendők: a Dvina, Pecsora, Mezen és az Onega. Tava valami 1100 van, melyek között az Imandra és a Pavoszero a legjelentékenyebbek. A kormányzóság legészakibb része szomoru, lakatlan, európai kulturára alkalmatlan tundra, fa és bozót nélkül, csak mohhal benőve, s csaknem folyton befagyott mocsarakkal borítva. Az évi középhőmérséklet -0,9 C.° (januárban -13,6°, juliusban +16,4). A gyér lakosság rénszarvas-tenyésztésen kívül halászatból és prémes állatok vadászásából, tundrákon fészkelő madarakból él meg. A vadak közül különösen, említendők a sarki és a kék róka, valamint a sok ezer farkas. Ritkább; az erdei és a jegesmedve; még ritkább s csekély számban található a hermelin, mókus, borz, vidra és nyul. Valamivel kedvezőbbek a talaj- és éghajlati viszonyok a déli részben, hol a rétek és az erdők öve kezdődik; sőt (a 62°-64°-ig) a lakosok földmiveléssel is foglalkoznak, mely azonban a szükségleteket korántsem fedezi. Aprószemü őszi rozsot, tavaszi buzát, zabot, árpát, lent, borsót, burgonyát (a 65°-ig) és komlót termesztenek. E területnek csaknem egy harmadát erdőségek borítják, melyekből árbocokat, gerendákat, deszkákat, szurkot, terpentint és faszenet nyernek. A lakosok száma (1885) 315,730, közöttük 32,020 lakik városban. Mintegy 0,4 ember esik egy km2-re. A lakosok oroszokon kivül lappok, nyugaton a Fehértenger mellett keresztény nomádok vadászattal és halászattal foglalkoznak; szamojédok a Mezentől fogva a szibiriai határhegységig, továbbá a Vajgacs és Kolgujev szigeteken stb.; zürjének, az előbbiektől délre a Pecsora mellett; és osztyákok. Akadunk még finnekre kik leginkább földmiveléssel és állattenyésztéssel foglakoznak. Nyolc kerületre oszlik fel: 1. A., 2. Kem, 3. Kola, 4. Mezen, 5. Onega, 6. Pinega; 7. Kholmogori és 8. Senkurszk.
2. A., kerület az Archangel. kormányzóság középső részében, 30 471,3 km2 területtel s 51,076 lakossal.
3. A., főváros a Dvina jobbpartján, nagyobbára faházakból, (1881) 17,772 lakossal. Van 13 temploma, szt. Mihálynak egy régi kolostora egy 1668 -1684. épült nagy árucsarnoka, hajógyára s nagy vásárai. Archangel Oroszországnak legnagyobb jegestengeri kikötővárosa, főkereskedelmi középpontja a Dvinán való összes kereskedelemnek. A kivitel óriási nagy a bevitellel szemben. A normannok már a X. században telepedtek le A. közelében; gyarmataik azonban csak akkor nyertek fontosságot, midőn az angolok 1553-ban Északifok körüli tengeri utat keresték A.-ba; ezután élénk kereskedelmi forgalom keletkezett az oroszok és angolok között s az A. körül épült kikötőből látták el az angolok a nagy orosz birodalmat terményeikkel és gyártmányaikkal.
Hoffm. (növ.), (arkangyalfű, Cernaevia Turcz.), az ernyősek génusza, 5 faja él Európa mérsékelt és északibb részein, Ázsia és Amerika északi és arktikus tájain. Az Angelicától (l. Angyalfű), sőt valamennyi hazai ernyőstől a gyümölcs héjában szabadon levő magva különbözteti meg. Az A. offtcinalis Hoffm. (Angelica Archangelica L.) 1-2 méter magas havasi kóró, egész kopasz, csak az ernyősugarai finom szőrüek. Levele kétszer szárnyalt; szíves-tojásdad egyenetlenül fürészelt, 2-3 karéju levélkékkel. Felső levélnyele hasasan felfuvódik. Virága zöldes; juliusban és augusztusban virágzik. A hegyek s havasok erdős-bokros helyein, a hegyi lakosok kertjeiben is gyakran látni.
[ÁBRA] Archangelica szárának teteje.
Az A. litoralis Ag. fehérvirágu az északi partvidék növénye, s ennek kerti fajtája az A. sativa Mill. Az A. kellemes illatu, csipős-zamatos izü gyökerének (radix angelicae sativae) forrázata, valamint golyócska és poralakban is nagyrabecsült, sokfélekép használt s az emésztést elősegítő orvosság. Gyomorfájás ellen házi orvosságul is tartják, sőt cukorral befőzve, kolera ellen hathatós édes pálinkát is csinálnak belőle. Ez a régiek igazi Angelicája vagyis angyalfüve.
l. Archangel.
alexandriai görög költő, Thérából költeményeit az u. n. Archebuleum metrum-ban irta.
Archedémos
(Archidemus); görög iró Kr. u. a III. v. VI. századból, főleg az állatorvostan körében szerzett érdemeket. Iratainak töredékét Konstantinos Porphyrogenitos «Hippiatrika» cimü művében (Bázel 1537) közli.
(növ.), a száras virágtalanok (mohák, harasztfélék vagyis edényes virágtalanok) megegyező női ivarszerve. L. Mohák és Edényes virágtalanok.
az amfibiák osztályának egyik kihalt az ú. n. stegocefalák rendjébe tartozó ásatag állat, alakja a most élő krokodilusokéhoz hasonló; maradványai már a kőszénkorszakbeli (karbonos) rétegekben, de kivált a németországi diaszban fordulnak elő. (A. Decheni Goldf.)