Pároszból való s Kr. e. 650 körül virágzott híres görög jambusköltő. Szülőszigetéről sok hányattatás után Tazosz szigetére kerülvén, több izben részt vett a saiok, egy Abdéra körül honos vad trák néptörzs ellen viselt háborúban. Később az eubeai csatákban harcolt, majd a Naxosszal folytatott háborúkban elesett. Költeményeinek ránk maradt sovány töredékgyüjteménye (Bergk. Poetae Lyrici Graeci, Lipcse 1882, II. kötetben) kevéssé ismerteti meg velünk A. költői géniusza hatalmas voltát, melyet az ókori esztétikusok a Homéroséval csaknem egyenrangúnak tartottak.
[ÁBRA] Archilochos.
Szerintök ő a tulajdonképi lira megteremtője, mások nem igen érték őt utól a gondolatok merész röpte, képek gazdagsága és a ritmus változatossága s könnyed kezelése dolgában. Mindenható ura volt a gúnynak, a szatirának, ki erősen törte a borsot rosszakaróinak orra alá, s alkalmasan felhasználta az állatmesét is. Szenvedélyes és lelkes dicsőítője volt a versenyjátszóknak s az istenek közül különösen Dionysosnak. Működése technikai tekintetben is korszakalkotó; neki tulajdonítják számos versforma zseniális föltalálását, különösen a jambikus forma művészi kifejlesztéséts a lirai műformák előkészítését. Horatius miként Alkaiosnak és Anakreónnak, nagy bámulója volt A.-nak is. Két töredékét ford. P Thewrewk E. az Egy. Fil. Közi. 1882. és 1883. évf.-ban. (A közölt ábra A.-nak Rómában őrzött fejszobrát mutatja).
Archilochosról, mint feltalálóról nevezett több görög versforma. Nevezetesebb arch. sorok: a) a kis A. (a. m. harmadfeles daktilus):
a négyes jambussal összetéve is mint az elegiambus és az iambelegus elő- v. utórésze; b) a daktilusi tetrameter
mind magában mind a hexameter epodoszául (máskép distichon Alcmanium); c) a négy egész daktilusból és hármas trocheusból (versus Ithyphailicus) álló periodus: az ú. n. nagy archilochoszi sor:
d) a csonka troch. tetrameter (nyolcadfeles) stb. A.-szerkezetek: I. hexameter kisebb A.-val, II. hexameter iambelegussal, III. hexameter elegiambussal, IV. nagy archilochoszi sor hatodfeles jambussal stb. Mind e formák megfordultak a latin lírikusoknál is (Horatius), de nálunk csak egy-két költő használta (Verseghy, Vályi) s ők is igen kevés esetben.(gör.), a keleti egyházak nagyobb kolostorainak főnöke. Mióta szt. Pál a korintusiak atyjának (I. Kor. 4 15.) mondta magát, azóta a lelkészeket az egész ker. egy házban atyáknak nevezték. Ezen névvel illették azon remetéket is, kik maguk köré másokat gyüjtöttek. Miután azonban a püspökök is «patres»-eknek neveztettek az utóbbiak a kald «abbas» (apát) nevet nyetrték. Ezen kald elnevezés mindazonáltal inkább a latin, mint a gör. egyházba ment át. Ez utóbbi mai napig A.-nak nevezi a kolostorok előljáróit (mandra a: m. zárt tér, kolostor, és igumenek a. m. előljárók). Az A.-nak lelki joghatósága nincs, csak fegyelmi. Magyarországon az archimandritát a kolostor választja a kánoni szabályok szerint, a püspök megvizsgálja, s ha: alkalmasnak találja, megerősiti.
a. görög ókor legkiválóbb matematikusa és fizikusa, Szicilia szigetén Kr. e. 287 körül született. II. Hierón szirakuzai fejedelem rokona lévén, ennek udvarában élt. Életéről keveset hidunk. Néhány adomaszerű történet olyannak mutatja, ki eszméinek világába annyira elmerült, hogy még a gyilkos szándékkal közeledő római katonát is csak ezekkel a szavakkal fogadta: Noli tangere circulos meos t (Ne zavard köreimet). Fiatalabb éveiben Egyiptomban volt, hol valószinüleg az alexandriai tudósokkal is érintkezett. A második pún háború idejében a rómaiak Szirakuza városát ostromolták. Archimédés a várost két évnél tovább védelmezte gépezeteivel a rómaiakat vezető Marcellus ellen és különösen a római hajóhadnak érzékeny veszteségeket okozott. Csak csellel birtak végre 212-ben a rómaiak a városba behatolni, mely alkalommal egy római katona a 75 éves Archimédést meggyilkolta. Marcellus síremléket emelt számára, melyen a nagy matematikustól magától e célra rendelt geometriai tétele volt feltüntetve, mely szerint egy egyenlő alappal és magassággal biró kúp, félgömb és henger köbtartalma úgy viszonylik, mint 1: 2: 3-hoz. Ezen ábrán ismerte fel Cicero a síremléket, midőn 75-ben Kr. e. mint quesztor Szirakuzában tartózkodott. Dór dialektusban irt műveiből a következőket ismerjük: A síkok egyensúlyáról; 2 könyv; A parabola területéről; A gömbről és a hengerről; A körmérés: A csigavonalakról; a konoidokról és szferoidokról; Homokszámítás (görög a. m. arenarius; Az uszó testekről (nagyobb része csak latin fordításban); Lemmata (arab fordításban; aligha tőle való). Kiadások: Geschauff (Venatorius): Archimedis Syracus. opera, graece el latine, c. comment. Eutocii. Basil 1554. Más kiadások léteznek Commandinustól, Rivaultól és a Maurolycusféle fordítás (Panorm. 1685). A legteljesebb szövegkiadás a Torelli-féle (Oxford 1792). Uj kiadást latin fordítással rendezett Heiberg (Lipcse 1880-1881, 2 kötet), kitől Kopenhágában 1879-ben még Quaestiones Archimedeae is megjelentek. Francia fordítást adott Peyrard (Páris 1808, 2 k.), ném. fordítást pedig Nizze (Stralsund 1824), régibb német fordítás a Sturm-féle (Nürnb. 1670).
A. geometriai felfedezései közül felemlítjük a körkerület mérését, mely alapján a körkerület 3 m 1/7-szer (3 1/7 0/1) akkora mint az átmérő, továbbá a parabola és ellipszis területének, a nevére keresztelt spirális, a golyó, szteroid és a konoidok térfogatának vizsgálatát. A «homokszám» c. értekezésében az állócsillag szférájának sugarát 108-szor nagyobbnak veszi, mint a föld sugarát, melyre 1 millió stádiumot vesz fel és kiszámítja, hogy az ezen nagy tért kitöltő homokszemek száma kisebb, mint 1063. A. megalapította a szilárd és cseppfolyós testék statikáját; ő állította fel a statikai momentumok tételét (az emeltyü egyensúlyának feltételét) és ennek segítségével a sík felületek súlypontját határozta meg, ő fedezte fel a hidrostatikai felhajtás. törvényét, az úgynevezett Archimédés-féle törvényt, mely szerint akármely folyadékba mártott test annyit veszít súlyából, mint amennyit nyom a helyéből kiszorított folyadék. Ezen törvény felfedezéséről Vitruvius a következő adomaszerü történetet közli: Hierón vmely istenség szobrára készült aranykoszorut A.-nek adta, hogy vizsgálja meg, vajon színaranyból van-e, de azzal a kijelentéssel hogy a művet meg ne sértse. Midőn e kérdéssel foglalkozott A., fürdés alkalmával észrevette, hogy épp annyi víz folyik ki a vízzel telt kádból, amennyit a vízbe ereszkedő saját teste kiszorított. Midőn e jelenség nyomán a feladat megoldásának módját átlátta; nagy örömében a fürdőből kiugrott és «heuréka» (megtaláltam) kiáltással egyenesen haza szaladt, hogy a szükséges kisérleteket megtegye. A feladat megoldása a közönséges keverési szabály (alligáció-számítás) alapján történt. A gyakorlati mekánika terén A. a régi irók szerint több mint 40 gépet talált fel. Neki tulajdonítják a csigasor (polyspast) feltalálását, melyre nézve Plutarchos szerint A. ezeket a büszke szavakat mondta: «Adjatok egy pontot ahol megálljak és a földet kimozdítom» Doz moi otw, xai tan ganxinasw .
Ezen kivül még a vízcsavar (Archimédés-féle csavar), több hajítókészülék és egyéb gép feltalálását neki tulajdonítják. Hogy a rómaiak hajóit gyujtótükrökkel meggyujtotta volna, későbbi koholmány. A tőle állítólag feltalált és vízzel mozgatott égi glóbuszra nézve v. ö. Hultsch cikkét (Schlömilch, Zeitschr. f. Mathem. u. Phys. 1877, hist. litt. Abth. pag. 106). A. életrajzát megirták: Mazzuchelli., Notizie istoriche e critiche intorne alla vita ed egli scritti di Archimede (Brescia 1737). Brandelii dissertatio sistens Archimedis vitam, ejusque in mathesin merita (Gryphisvald: 1789). A régi irók közül Plutarchos (in Marcello), Polybios, Livius és Vitruvius hoznak A.-re vonatkozó adatokat.
szerint a folyadék felhajtó ereje szerint akkép hat a beléje mártott testre, hogy a test sulyából annyit hord, amennyi a helyéből kiszorított folyadék súlya.
(spirális), Archimédés-től feltalált, leirt és megvizsgált görbe vonal. Valamely síkban egy szilárd pont körül egyenletesen forgó egyenesben egyenletesen előrehaladó pont irja le. A görbe keresztülmegy ama ponton, mely körül az egyenes forog. Ha azt egy poláris koordinátarendszer kezdőpontjának és a forgó egyenes ama helyzetet, melyben a rajta egyenletesen haladó pont a forgás középpontjával esik egybe, e koordinátarendszer tengelyének választjuk, akkor a vonal. egyenlete (vonatkoztatva e koordinátarendszerre) lesz: r = a c. Itt a-t az A. parameterének és a kezdőpont körül az a sugárral leirt kört parameterkörnek nevezik.
Régibb fajta vizemelő gép; áll egy végtelen csavarból; melyet egy a csavarral együtt forgó henger vesz körül. Működéskor a gép ferdén áll, a vizszintessel 20-25 foku szöget képez; ez okból a vizet csak csekély magasságra, hosszának harmad- vagy negyedrészére képes fölemelni.
(ejtsd: arkintó), régi és híres milánói család, 1536 óta grófok, 1702 óta spanyol grandok: II. Károly fejedelmi rangra emelte a családot. Nevezetesebb tagjai: József, Sforza hercegnek kancellárja, megh. 1350; Sándor, kit V. Károly Bolognában történt császárrá koronáztatása alkalmával grófi rangra emelt; Lajos, ki mint Monte cuccoli alvezére részt vett hazánkban a törökök elleni háborúban, nevezetesen Budavár és Nándorfehérvár ostromában (megh. 1693); Károly, a Palatina tudom. kiadó társulat egyik alapítója s Muratori pártfogója, megh. 1732; Alberico, bibornok és családjának történetírója, meghalt 1758. (Nuova Enc. Italiana II. 490-1. 1.)
(gör.-lat.). a középkorban a. m. pohárnok.
(gör.), a gör. egyházban az első preszbiter. Annyi is mint főpap.