Lajos, olasz zeneszerző, szül. Crescentinóban 1822., a milánói konzervatóriumban tanult és itt készítette 1841-ben első operáját, «A haramiák»-at, mely még u. a. évben elő is adatott. Hegedűjátékával általános feltünést keltett 1851. Amerikában. 1852-56. a new-yorki olasz operának főzeneigazgatója volt és A kém címü operájával az ottani közönségnek is kedvencévé lett. Utóbb Konstantinápolyba ment és 1858 óta Londonban él, hol énektanítással foglalkozik. Szerzeményei fülbemászók, hatásosak, néha ragyogók, de mélyebb tartalom híjával vannak.
(ol. zenei kifejezés) a. m. merészen, szívvel-lélekkel, a ritmus és melodikus tételek erős kifejezésével.
a zend Ardvi Szúra Anahita, a vizek szelleme a parszi mitologiában. Tőle függ az emberiség jóléte s csaknem isteni hatalommal felruházott nőnemű mesés lény.
város l. Ardsis.
1. Fekete-A., kisközség Ugocsamegyének tiszántuli járásában, a Tisza balpartján s az északkeleti vasút mellett, (1891) 1497 magy. és rutén lak., kik nagyon jó buzát és gyümölcsöt termesztenek; régi német telepítvény, állítólag már szt. István felesége hivta be az országba a német jövevényeket, kik Ugocsa- és Szatmármegye különböző részein telepedtek le. F: A. királyi birtok volt, 1300. III. Endre Marchelus ispán fiainak adományozá cserébe a visi várért. A helységben nevezetesek a templom fali festményei, melyek a XIV. század végéről valók. Vasúti állomás, posta, táviróhivatal. 2. Hidvég-A., kisközség Abauj-Tornam. tornai j.-ban, (1891) 808 magyar lakossal, postahivatal. 3. Nyárs-A. (Nyarsani), kisközség Sárosmegyének felsőtárcai jár., (1891) 682 tótajkú lak.; már 1248-ban fennállt és királyi birtok volt. 4. Pelsőc-A., kisközség Gömörmegyének tornaljai jár., (1891) 300 magyarajkú lakossal, kik szénégetéssel foglalkoznak.
(ejtsd: ardok), falu Perth skót grófságban, egy római tábornak szépen ránk jutott maradékaival.
a cserkeszek egyik törzse a Fekete tenger délkeleti partján.
(ejtsd: ardoa), iparüző város a belga Nyugat-Flandriai tartományban, 6245 lak., nagy szövőgyárakkal.
(Allada), afrikai város; az egykoron ugyanolyan nevű állam főhelye Felső-Guineában, Dahoméhoz tartozik, 10,000 lak., nagy vásárpiac.
(ejtsd: ardr), megerősített város a franciaországi Pas-de-Calais département St.-Omer arrondissementjában, az A: csatorna mellett, (1886) 1213 lakossal. Itt találkoztak 1520-ban I. Ferenc francia s VIII. Henrik angol király a város tőszomszédságában felütött pompás táborban (Camp du drap d'or), mely alkalommal a királyok seregeikkel birokversenyt rendeztek, mely az angolok győzelmével végződött. Azonban a két király birkózásakor a francia lett a nyertes.