mezőváros Belgiumnak Anvers tartományában, 3700 lak., harisnyakötő gyárai ismeretesek.
Lipót, német iró: és egy igen elterjedt gyorsirási rendszer megalapítója, szül. Rakiskyben, Vilna mellett 1817 dec. 1. és megh. Berlinben 1882 dec. 22. Irt drámákat (Libussas Wahl 1844, Demosthenes 1848), költeményeket, egy természéttudományi munkát: Das Wunderreich der Natur (1857-58, 3 köt.). Nevezetes kisérletet tett, hogy a régi héber melódiát felfedezze a héber szövegből, nevezetesen Deborah énekéből. De legismertebb gyorsirási rendszere, melyet először 1850., azután 1860. Vollständiger Leitfaden einer rationellen Kurzschrift (14. kiad. 1883) cím alatt közzé tett, s melyben Gabelsberger és Stolze rendszereinek előnyeit egyesíteni s fölülmulni törekedett. E rendszer Németországon kivül (hol nyolcvannál több egylet követi és 5 folyóirat terjeszti) főleg Spanyol-, Francia-, Svéd- és Oroszországban talált nagy tetszésre; magyar nyelvre alkalmazta Dohnányi (Arends L. gyorsirása 1877). V. ö. Kaselitz, Kritische Würdigung d. deutschen Kurzschriftsysteme von Stolze, Gabelsberger und A., 1875, és Rätzsch, Das System A., 1884.
Károly. német orientalista, nevezetesen a khínai nyelvek elsőrangu ismerője, jelenleg a berlini Seminarium für orientalische Sprachen intézetnek tanára. Azelőtt évek során át mint tolmács működött a pekingi német követségen. Főműve: Handbuch der nordchinesischen sprache (Berlin I. köt. 1891).
2. A. Márton Frigyes. német archeologus, szül. Altónában 1769-ben s megh. Velence közelében 1824-ben. Reventlow gróf ajánlására 1797. a kopenhágai botanikus kertben nyert alkalmazást, azonban már 1798. Finnországba utazott, Norvégiában-buvárkodott s oly vidékeket járt be, melyeket előtte egy utazó sem látott. 1759-ben kezdette meg régészeti gyüjtéseit Norvégiában. Azután hosszabb ideig Svédországban tartózkodott, onnan Párisba s Velencébe ment s beutazta a Svájcot, Spanyol-, Olasz- és Magyarországot; Pozsonyban meglátogatta báró Mednyánszky Alajos magyar történetbuvárt is; Héderváron gr. Viczayt.
1. Emánuel, francia iró, szül. Ajaccióban 1856-ban, korzikai képviselő, egyike a legügyesebb publicistáknak az opportunista sajtóban, több lap munkatársa. 1877-ben adta ki «Dernier bandit» c. munkáját, melyre egy Leuotta s Boulanger egyik pártfele volt.
2. A. Pál, francia iró, született Sisteronban, 1843 junius 26-án, munkatársa volt Daudet Alfonznak a Lettres de mon moulin (Malom alatt, Budapest 1879), s a Le Char cimü vig opera megirásában. Szülőföldjét, Provencet Au bon soleil (1879) cimü novellakötetében örökítette meg. Eredeti zamatu elbeszélései és erkölcsrajzai jobbadán a Gil-Blasban jelentek meg, melynek állandó munkatársa. Érdekes utleirás a Vingt jours en Tunisie (1884), és Le canot de six capitaines a délszaki francia elbeszélő talentumát dicséri. További munkái a mély költőiséggel teli Contes de Noël, La vraie tentation de St. Antoine (1879), Paris ingénu (1882).
3. A. Gyula, francia író, az előbbinek testvére, szül. Sisteronban 1850 máj. 22: Több helyen viselt konzuli hivatalt a keleten és Khinában. Igen érdekes kötetet adott ki khinai költeményekből és vígjátékokból La Chine familiere et galant cím alatt (1876).
v. Arenaberg (ezelőtt Nordenberg), a Bonaparte család kastélya a svajci Thurgau kantonban, a Bódeni-tó alsó részénél. A nem nagyon tágas és egyszerűen épített vár, mely gyönyörü parkoktól van körülvéve, a Streng család birtoka volt, később a Franciaországból száműzött Hortense királyné birtokába került, ki St. Leu hercegnő név alatt lakott itt két fiával együtt. 1855. Eugenia császárné vette meg.
Labill. (növ.) l. Cukorpálma.
(állat), a Polychaeta sedentaria gyűrűs féreg alrendében az Arenicolidoe családba tartozó tengeri gyűrűs féregnem; hengeres, hosszúra nyúlt testé elől duzzadtabb, tapogatói nincsenek, lábcsonkjai alig láthatók, két sorban állanak, a felső sor sörték, az alsó horgok pamatait viseli; kopoltyúi ágasok: a tenger fövényébe ássa be magát. Egyik faja az A. marina L. 12-25 centim. hosszú, világossárga, zöldes vagy feketésbarna a homok színe szerint. Nyugat-Európa és Grönland homokos partjain közönséges, a halászok néhol csalóétkül használják
(geol.), az angliai (walesi) szilur rendszer legalsó emelete.
(ásv.), l. Atakamit.
mezőváros Spanyolországnak kordovai kerületében (Andaluzia), hideg ásványvizforrásokkal és fürdőkkel.