több arab király neve, kik közül több befolyt a zsidó nemzet sorsára. A makkabeusok II. 5, 8. szerint az egyik Aretas elfogta az ammonitákhoz menekült Iásónt, akit kegyetlenségei matt a zsidó nép elütött és Antiochos is üldözött. Szt. Pál a korintusiakhoz irt második levelében 11 32.) is említ egy A.-t, aki Damaszkusban uralkodott és akinek helytartója a zsidók kérelmére becsukatta a város kapuit, hogy szt. Pált elfogják, mi azonban nem sikerült, mert kosárban bocsáották le a vár faláról. Ugyanez az A. leányát Héródés Antipashoz adta nöül, kit férje megunt s fivérének nejével cserélt fel. Josephus Flavius is említ egy A.-t (Antiqu. XIII. 15. 2.), aki Alexandros Ianneast legyőzte s Celesziriát hatalmába kerítette. Az A.-ok birodalmát Trajanus Cornelius Palma által római tartománnyá tette, Patra, Gresa, Bosztra stb. várost hatalmába ejtette és az igy nagyobbított Palesztina tertia provinciának fővárosává Bosztrát tette.
Alkinoosnak a phaiákok királyának fenkölt lelkü neje, kinek pártfogására fogadta be házába férje Odysseust s a kolchisziak elől menekülő Médeiát és Iásónt.
(gör.), erény; személyesítve is.
cezareai püspök Kappadóciában, jeles egyházi iró, aki egyik hivatalbeli elődének, András érseknek példája után szt. János apostol Titkos Jelenések c. könyvét kommentálta, s amennyiben a Jelenések könyvének apostoli eredetére vonatkozólag nyomatékos érveket hoz fel, András magyarázatait mintegy kiegészíti. A., kommentárja után itélve, hihetőleg az V. század végén, v. a VI. közepén élt; de vannak, akik őt a X. századba teszik. Arethas görög szövegben elöször Verónában 1531-ben, latin fordításban Hentenius kiadásában 1547-ben Párisban jelent meg, ujabban 1840. Oxfordban Cramer adta ki ily cimmel: Catena in epistolas catholicas. Accesserunt Decumenii et Arethae comment. m Apocalypsim.
több ókori forrás neve; leghiresebb az Ortigia szigeten Szirakuza városa mellett levő. - A., néreida, Ortigia szigete A. nevü forrásának sellője. Vadásznő lévén, a beléje szeretett Alpheiostól (l. o.) üldöztetve, forrásvízzé változott, melyről azt tartották, hogy a peloponnézusi Alpheios folyóval a tenger alatt összefolyik. Mesélik ugyanis, hogy ha Olimpiánál az Alpheiosba csészét dobtákez Ortigián ismét felszinre vetődött. A monda ugy származott, hogy Szirakuza alapításánál Alpheiosmelléki gyarmatosítók meghonosították Ortigián, Szirakuza legrégibb részében, Artemis Alpheiaia kultuszát.
L. (növ)., a kosborfélék közé tartozó növénynem három faja terem Japánban, Észak-Amerikában, Guatemalában.
L. (növ)., Aretius Benedek (1505-1574), apai nevén Marti, berni teologus és tanár tiszteletére nevezve, majd az Androsace L. génusz szinonimja, majd algénusza. L. Gombafű. Aretia Link, a Primula algénusza, l. Kankalin. Aretia Gaud. (Gregoria Duby pro parte.) L. Douglasia Lindl.
mesés szigete a Fekete tengernek, melyet Arés leánya Otréra gyarmatosított, s melyen az Arés által felnevelt vasszárnyú Stymphaliseknek nevezett arési madarak voltak. L. Argonauták.
bajor bárói család melynek alapító a állítólag egy örmény fejedelmi származásu A. János Baptista Kristóf volt, ki II. Miksa Emánuel idejében a mult század elején került Münchenbe. Ennek unokája A. Ádám báró, szül. Ingolstadtban 1769 aug. 24., megh. a Majna-melléki Frankfurtban, 1812 aug. 16. Diplomata s szenvedélyes műbarát volt. Bátyja A. György, szül. Ingolstadtban 1766 márt. 29. megh. 1844 febr. 22. Tirolban kormánybiztos volt, mikor az 1809-iki lázadás kitört. Mint osztrák foglyot Magyarországba, Pécsre hozták, honnan 1810. szabadult ki. Ezeknek öccse A. Kristóf báró, szül. Ingolstadtban 1773 dec. 2., meghalt Münchenben 1824 dec. 24. Könyvtárnok volt. Dia Pläne Napoleons u. seiner Gegner (1809) cimü műve, melyben Napoleont mint a világpolgáriasság megvalósítóját ünnepelte, annyi bajba keverte, hogy állásáról lemondani kényszerült. A király azonban nemsokára törvényszéki elnökké nevezte ki. Ez utóbbinak legidősb fia A. Károly Mária, szül. Wetzlarban 1796 jul. 4., megh. Borlinben, 1868 ápr. 9. Résztvett a napoleoni háborukban, majd politikai téren működött. Ő alapította meg a bajor nemzeti muzeumot. Tagja volt a berlini Zollparlamontnek. Irodalmi művei jobbára Bajorország politikai történetére s aztán a műtörténetre vonatkoznak.
l. Arezzoi szótagok.