(növ., hordeaceae) tulajdonkép a kalászos pázsitfélék (gramina sessiliflora seu spicifera); kalászkáik a virágzat tengelyének kivájkált mélyedéseiben nyeletlenek, bibéjök tollas s a virág alapján bújik ki.
l. Árpabetegségek.
1. kisközség Sopronmegyének csornai járásában, (1891) 589 magyarajkú lakossal a Rába mellett. Egyike a legrégibb magyar helységeknek, mely már 1037 előtt létezett és királyi helység volt; szt. István király ez évben a Rába vizén levő vámmal együtt a bakonybéli apátságnak adományozta; ezen adományozást IV. Béla helybenhagyta 1246-ban. Hajdan besenyők lakták, kiknek külön udvarbírájuk volt, ki többször tartozott köztük megjelenni és pereikben itélni. 2. Alsó-Á.. kisközség Fogarasmegyének alsóárpási járásában. az Olt mellett, 1111 oláhajkú lakossal, szolgabirói hívatallal, nagy erdővel és jelentékeny baromtenyésztéssel. 3. Felső-Á., kisközség Fogarasmegyének alsóárpási járásában az Árpás patak mellett, (1891) 1656 oláhajkú lakossal hegyes határral, melyben a havasok alatt üveghuta is volt. A község felett emelkedő Árpási ) havasokat természeti szépségeiknél fogva (Podragelu-tó, Bulla-tó. Negoj) a turisták szokták felkeresni.
(Árpásteu), kisközség Szolnok-Dobokamegyének betleni járásában, a Nagy-Szamos mellett, (1891) 1062 oláh és magyar lakossal, szép szőllőhegyekkel, melyeken jó bor terem.
törökül szó szerint árpavíz, a. m. sör. Persául is így nevezik a. sört, ab: víz és dso: árpa szókból képezve a sört jelentő abdso szót.
mondjuk a gabonafélék szerint való talajosztályozásnál a középkötöttségű, vagyis vályogtalajokat, melyeket minőségük termőképességük szerint 3 osztályra különítünk el. Az 1 osztályba tartoznak a mély rétegű elegendő meszet és homokot tartalmazó vályogtalajok és a jobbminőségű vályogos homok. A 2-ikba a homokos vályog és a vályogos homok, a 3-ikba a silányabb minőségű, sekélyebb mélységű középkötöttségü talajok.
v. Almus-hegység, régi neve a szerémi Fruska-Gora hegységnek. L. o.
l. Gabonatisztító gép.
l. Toklászoló gép.
l. Árpabetegségek.