érő körte (növ.), koránérő apró körte népies neve. Hosszúszáru, kurtanyaku; sárgás-zöld, lenes, jóízü. Alacsony helyet szeret.
(ol., ejtsd: árpedsiatúra), zenei műszó: tört hangzatoknak sorozata.
v. arpeggiato (ol., franc. arpege), a hangzatoknak hárfaszerü előadása, midőn valamely hangzat (akkord) egyes hangjait nem egyidejüleg hangoztatjuk, hanem a hangzatot egyes alkatrészeibe bontjuk s ezeket egymásután hangoztatjuk. A zeneírásban jelenleg kizárólag egy, a hangzat elé tett hullámos vonallal irják elő (l. a) alatt).
Az A.-t aképen is jelezték, hogy az illető hangzaton keresztül egy ferde vonást húztak (l. b) alatt). A zenedarab jellegétől függ hogy ez a törés lassabban v. gyorsabban történjék-e. Az A.-t ma a fent kimutatott módon játszák. Händel és Bach idejében azonban az A.-t ettől eltérőleg adták elő, mint a következő példában látható:
Mindenesetre célszerübb. hogy a zeneszerzők, ha törthangzatokat használnak, pontosan és teljesen kiirják, mint a hogy kivánják a játékot.
(ol.), gitárgordonka, a gamba-hoz hasonló vonós hangszer. Az A.-t Staufer csinálta 1823-ban, s számára Schubert Ferenc egy szonátát, Schuster Ince egy iskolát adott ki. A hangszer hat húrja a következőképen volt hangolva: E A d g h e.
(ejtsd: árpán, a legfontosabb régi francia térmérték, megfelelő a magyar holdnak és ehhez hasonlóan különböző helyeken nagysága is különböző volt. A gallok arpennájából származik, mely a római semis-szel vagy actus-szal azonos volt. A párisi A. = 32,400 párisi ' = 34,1887 ár, A. d'ordonnance = 51,07198 ár, A. commun = 42 208 ár.
(a hajdani Argos Hippion innen Argyripa), Diomédés által alapított kikötőváros a Cesone folyónál Apuliában. A két púni háboruban Hannibal pártján volt s Fabius Cunctator e miatt Kr. e. 213. szabadságától megfosztotta. Ettől kezdve hanyatlani kezdett s ma már csak rom.
billentyűs hangszer, melyet Händel korában használtak. Azonos a harpszikorddal, hasonló a virginal-hoz (l. o.), klavikord-hoz (l. o.) és spinett-hez (l. o.). Hangja pedig a hárfáéhoz hasonlított. A: nak nevezték még a régi zongorának egy regiszterét, mely állítólag kellemetlen rikácsoló hangot adott, s e miatt rövid idő alatt kiment a használatból.
(a régi Arpinum), város Olaszországnak Caserta tartományában (Terra di Lavoro) nem messze a Gariglianotól, (1881) 11,368 lak., vászon- és papirosgyárakkal. A régi Arpinum a volszkok városa volt Latiumban, utóbb római municipium, Cicero és Marius szülőhelye. A régi város terjedelmét jelentékeny romok, 2-3 m. vastag ú. n. ciklopsz-falak mutatják.
(il Cavaliere d'), l. Cesari, Giuseppe.
a volszkok városa a. m. Arpino.