Az árzénnak 3 szulfidját ösmerjük; ezek az árzén-diszulfid (As2S2), az á.-triszulfid (As2S3), és az á.-pentaszulfid (As2S5). Az árzéndiszulfid, a természetben is előfordul; a mineralogus realgár-nak nevezi. Előállítható megfelelő mennyiségü árzén és kén összeolvasztása utján. Rubinvörös színű, szélein áttetsző tömeg, mely a hevítéskor megolvad. Festékül, továbbá a fehér lánggal égő görögtűz előállításához használják. Kémiai sajátságaira nézve, gyönge savtermészetü vegyület. Az árzéntriszulfid szintén előfordul a természetben, mineralogiai neve: auripigment. Előállítható olyformán, hogy árzéntrioxid sósavval megsavanyított oldatába kénhidrogéngázt vezetünk, amidőn szép citromsárga csapadék alakjában leválik. Az árubeli készítmény, árzéntrioxid és kén elegyének fölszállasztása útján készül. Mivel rendesen a szükséges mennyiségü kénnél kevesebbet használnak, jelentékeny mennyiségü árzéntrioxidot szokott tartalmazni. Régebben sárga festékül használták (aurum a. m. arany, pigmentum a. m. festék); jelenleg az olcsóbb krómsárga kiszorította., Használják továbba a szőrvesztő «rhusma» előállításához is (l. e cím alatt). Az árzéntriszulfid bázisokkal szemben sav természetű. Könnyen oldódik ammoniában és az alkalifémek hidroxidjai és szulfidjai oldatában. Szulfo bázisokkal szolfosókat képez, amelyek a szulfoárzénsavakkal vezethetők le. E szulfosavak az árzéntriszulfid és a kénhidrogén vegyületeinek tekinthetők: As2S3 +3H2S = 2H3As S3 13 ortoszulfoárzénessav
As2S3 ± 2H2S = H4As2S5 piroszulfoárzénessav
As2S3 ± 2H2S = 2H As S2 metaszulfoárzénessav
Maguk a savak szabad állapotban nem ismeretesek de sóik elő vannak állítva. Arzénpentaszulfid előállítható árzéntriszulfid és kén összeolvasztása utján, vagy úgy, hogy szulfoárzénsavas nátrium oldatához sósavat elegyítenek, amidőn sárga csapadék alakjában leválik. A belőle származtatható szulfosavak, amelyek a foszforsavaknak megfelelők, a következők:
As2S5 ± 3H2S = 2H3As S4 ortoszulfoárzénsav
As2S5 ± 23H2S = H4As2S7 piroszulfoárzénsav
As2S5 ± 3H2S = 2H As S3 metaszulfoárzénsav.
A savakat szabadon nem ösmerjük, sóik azonban nagyrészt elő vannak állítva és részben elég pontosan tanulmányozva.
l. Arzénfogó.
l. Árzénklorid.
l. Árzén oxidjai.
l. Árzén szulfidjai.
e néven nevezik a kereskedésbe bocsátott arzénes savat. Gyártása úgy történik, hogy zárt pörkölő kemencékben enyhe tűz mellett hevítik az érceket, miközben a föllengült arzénes sav szürke por alakjában leülepedik a fogó kamarákban. Ezt a port gyenge tüzelés mellett nagy vigyázattal többszörösen föllengítik; végre magasabb hőmérsék mellett történik a föllengítés, midőn azután az arzénes sav mint fehér üveg rakódik le a hűtő edényekbe.
(ásv.) l. Lolingit.
(ásv.), l. Arzenit.
város Algériában Oran tartományban, a hasonnevü öböl nyugati partján (1886) 4405 l., jó kikötővel. Terményei közül kiemelendők: bor, dohány, pamut és halfa. Kikötőjéből egy közeli tó sóját viszik ki. A franciák A.-t 1833 jul. 3-án szállták meg.
(ejtsd: arzinyano), város Olaszországban Vicenza tartományban, az Agno folyócska jobbpartján, posztógyártással, selyemszövéssel, borkereskedéssel, (1881) 4055 lak., régi várral.