l. Főérintő vonalak.
(gör., egybe nem függő) versek az olyan összetett periodusok, melyeknek alkotó rendjei nem forrnak össze egységes sorrá, v. azért, mert az első rend csonka (p, a pentametérben), v. mert a két rend más ritmusfajhoz tartozik. Főleg az utóbbit értik az A. vers néven. Példa Virágból: Vedd le soká heverő citerádat, vedd le szögéről (hexam.) S pengesd, hogy élni tudjalak (jamb.). az ilyen versek közepén tehát az első rend végén megengedhetők azok a prozodiai szabadságok, melyekkel csak a sor végén szabad élni. Az A. kompoziciót Archilochos kezdte, a rómaiaknál is követték (Horatius epódoszai), nálunk csak néhányan ú. m. Virág, Verseghy és Vályi; Berzsenyi nem használja őket.
(gör.), a grammatikában és retorikában annak a formának a neve. melyben mondatok vagy mondatrészek kötőszók nélkül állíttatnak egymás mellé, p. Arany, Petőfi, Tompa nagy költők voltak: Mint retorikai figura az A. gyors menetű beszédben fordul elő; ilyen p. a Caesar ismert jelentése az ő ázsiai hadjáratáról: Veni. vidi, vici. Az A. ellentéte a Poliszindeton (l. o.).
(gör.), a belátás hiánya.
az ugyanoly nevű harcias bátor néptörzs hazája Arábia Ny-i részén; magában foglalja a Hedsasz kicsiny D-i és a Jemen É-i részét; körülbelül az É.-i sz. 18° 20' és 14° 15' közt fekszik. A Vörös-tengermelléki hegység vonul rajta keresztül. (L. Arábia.) Apróbb önálló részekre oszlik, amelyeket sejkek kormányoznak s amelyek a törökök ellenében is megóvták függetlenségöket. E részek közül a legjelentékenyebbnek mondják Lahran-t és Somrán-t. A legjelentékenyebb hely: Gunfadé. A leghatalmasabb törzsek a Beni-Katan és Beni-Muteir.
Isopoda (állat), a gyűrüsrákok egyik rendje, fölülről lapított testtel, melynek gyűrüi meglehetős egyformák, de a potroh hat gyűrüje néha egy nagy lemezzé nő össze. A toron 7 lábpár van s ezek meglehetős egyformák, leggyakrabban karomban, ritkábban ollóban végződnek. A potrohlábak uszásra és lélekzésre is alkalmasak, amennyiben a lábakat alkotó két lemez közül az egyik vékonybőrü és kopoltyúként működik. Az első csáppáron csak egy ostor emelkedik s a másodiknál rendesen rövidebb. A második csáppárnak nincs mirigye. Az élősködők szájszervei szivó- és tapadószervekké módosultak. A hasducláncolat ducai a potrohban rendesen eggyé olvadtak. Májuk 4-6, hátrafelé tekintő tömlő. Hátedényük nagyrésze a potrohban fekszik. Női ivarszervük az ötödik torgyűrün nyílik, mig a him ivarszerv az utolsó torgyűrün szájadzik a külvilágba. A himeknél néha közösülőszerveket is találunk (Quiscidae, Asellidae). A nőstényeket a torlemezekről ismerhetjük fel, amelyek a peték befogadására szolgáló petetartót és költőüreget alkotják. Az élősködők nőstényei visszás átalakuláson mennek át, A lárvák csak akkor hagyják el a peteburkot, mikor utolsó torlábaik is kifejlődtek. Aránylag kis állatkák, 5-40 mm. hosszúra nőnek; meglehetős egyszerü. szinüek; legnagyobb részük tengerekben él, de vannak az édes vizekben, a szárazföldön élők és élősködők. Két csoportra osztatnak: 1. Egyforma lábú Á. (Euisopoda), 7 egyforma torlábbal, ide tartoznak az édesvizi és szárazföldön élő fajok, amelyek hazánkban is közönségesek. E csoportba több család tartozik melyek közül a Quiscidoe családnak fajai a szárazföldön az Asellidoe családnak fajai ellenben az édesvízben tenyésznek. A többi családok fajai tengeriek és részben élősködők. 2. Különféle lábú Á. (Anisopoda), a melyeknél csupán 6 torlábpár van, miután az első pár állkapcsilábbá módosult és ollókban végződik; mindannyi faja tengeri vagy tengeri halakon élősködő.
1. (Ascharia), régi német grófság, az anhalti fejedelmek törzsországa, nevét az ugyanolyan nevű vártól kapta, melyet állítólag a VI. században a szászok építettek, Nagy Károly a vendek ellen viselt harcokban elpusztított; anhalti Gazdag Ottó a XI. század vége felé ismét felépített. 1252 óta az 1315-ben kihalt A.-i grófnak volt székhely e. Ekkor a grófság a halberstadti püspökségé lett; a vár a halberstadti püspökök alatt romlásnak indult s 1444-ben Asnhetsleben városnak adták el, mely azt tökéletesen lerontotta. A püspökség szekularizációjával az egykori A.-i grófságot Brandenburgba kebelezték. 2. A. (ma: Isznik-göl) tó a régi Frigiában; vizeit az Aszkaniosz folyó vezeti le a Gemliköbölbe. Keleti végében állott Nicaea, ma Isznik.
(arab) a. m. hadsereg; innét szeraszker (a hadsereg feje), a török hadügyminiszter címe.
(Aszkétika gör.), szó szerint a. m. edzés, A görögöknél az atléták életrendjét jelentette, kik testgyakorlás és mértékletes élettel erősíték magukat a tornajátékokra. Az A. fogalma s gyakorlata azután az erény céljából felfogva, átment a görög filozofiai iskolákba is. Minél magasabbra emelték a gondolkodás és ész méltóságát, annál csekélyebb értékűnek vették az érzéki örömöket. Különösen a pythagoreusok s stoikusok iskolájában divott az A. A pythagoreusok az aszkéta élet követelményeinek a szüzességet szegénységet, bőjtöt, álmatlanságot, a társaságtól való elfordulást tekintették. A stoikusoknál az élet megvetése is az A. folyománya volt. A görög aszkéta-filozofusokkal szembe tehető a szabadlelkű Sókrates példája, ki épp úgy tudta élvezni az élet örömeit s lelke mégis uralkodott fölöttük (v. ö. Platón «Symposionát»), mint ahogy a szenvedések, nélkülözések eltürésében túl tett társain. Az A. régi időktől divott, különösen a keleti világban. A buddhizmus szentjei a legtökéletesebb aszkéták. Az aszketizmus dívott a zsidók között is; Krisztus idejében az eszénusok s terapeuták zsidó felekezetei nagyon elterjedték. A kereszténység történetében az aszketák a második században lépnek fel. Az A. fejlesztette azután a remete s a szerzetesi életet. A keresztény A. azon gondolatból indul ki, hogy a lélek annál inkább szabadul a test békóiból, minél jobban sanyargatjuk a testet. A test és lélek között ellentétes dualizmust állít fel s a lélek szentségét csak a test lenyügözésével hiszi biztosítottnak. Az aszketizmus története különben gazdag példákban, hogy a túlhajtott sanyargatás azután az ellenkező végletbe csapott át.
orosz fejedelem (Kr. u. 865 körül), a kijevi fejedelemség megalapítója s az oroszok közt a kereszténység egyik apostola; apostoloskodása miatt halállal lakolt. Sirját («Aszkoldov amogila») Kijevben nagy tiszteletben tartják.