v. athe, a cimmet-alma gyümölcse.
(gör.), művészietlenség, ügyetlenség; innen atechnikai, művészietlen.
ki magát Philologus-nak nevezte, a Sallustiust és Asinius Polliót kutatásaikban támogató, athéni származású római nyelvész.
(gör.), isten létének tagadása; e tan szükséges következése azon elméletnek, mely a világot egyetlen valóságnak tartja s a mekánikai oksági kapcsolatnál magasabb metafizikai fogalmat el nem fogad. Az A.-tól megkülönböztetendő az agnoszticizmus, mely nem az isten létét tagadja, hanem annak felismerhető voltát, tudományos úton való bebizonyíthatóságát. Az A. fogalmát a legkülönbözőbb s legellentétesebb tanokkal hozzák kapcsolatba, különösen a teologiai állásponton levők s azok, kik az erkölcsöt, erényt isteni parancsra alapítják s. tulvilági jutalomtól és büntetéstől teszik függővé: az A.-sal az erkölcstelenség vádját kapcsolják egybe. Pedig szigorúan véve az A. elméleti nézet, jobban mondva, filozofiai negáció, melytől az erkölcsi parancsok autonómiája. független.
vagy atelektazia (gör.), L. Tüdőatelektazis.
Geoffr. (állat), a szélesorruak (Platyrrhini) alrendjében a Cebidák családjába tartozó majomnem, melynek fő jellege a mellső kezek hüvelykjének csökevényességében vagy teljes hiányában áll. Fajai Délamerikában a déli szélesség 25 fokáig vannak elterjedve; a benszülöttek húsuk- és gereznájukért vadásszák. L. Majmok.
(gör.), voltakép célszerűtlenség; néha fölmentés kötelezettségek alól, adómentesség.
(franc., ejtsd: atlljé) a. m. műhely, műterem. Nálunk az A. elnevezés alatt közönségesen a festőművészek és szobrászok dolgozó termeit értik.
l. Etelköz.
régi város Olaszországban, l. Aversa.