1. Péter, Arad város képviselője, sz. 1836. Tanulmányait Párisban végezte. 1867. Arad város polgármestere lett. 1869. képviselőnek választatott, 1871. pedig főispánnak nevezték ki. Erről 1878. lemondott, és 1882. ismét tagja lett a képviselőháznak. Aradon nagy népszerüségnek örvend, mi kitünt, midőn őt 1892-ben Falk Miksa ellenében, nemzeti párti programmal képviselőnek megválasztották.
2. A. Rikárd (Fr. Richardus Atzél), a legrégibb magyar fametszők egyike. A XVI. száz. elején dolgozhatott, mert egy fametszete 1518 évszámmal az esztergomi káptalan egyik régi könyvén látható.
falu Alsó-Ausztriában Hiezing kerületben 6 km.-re Bécstől; pótkávé- és paszománykészítéssel; (1891) 5813 lak.
az arany kémiai jele.
a. m. anno urbis (lat.), a város (Róma) építésének évében.
kis helység Bajorországban Unterfranken kerületben, a Gollach mellett; nagy marhavásárokkal; közelében Reichelsburg romjaival, (1890) 1074 lakossal.
(franc.), dalforma, mely a román nemzeteknél a középkorban keletkezett. A szó maga annyit jelent mint reggeli dal (aube a. m. hajnali pir). Ezeket a dalokat, melyeknek tárgyát rendesen a szerelmesek reggeli búcsúja képezte, különösen a troubadou-rok ápolták. Az A.-k a szerenádok (l. o) ellenletét képezik. Mint az utóbbiaké, ugy az A.-k neve is átment a hangszer-zenébe.
(ejtsd: obány), város a Bouches-du-Rhône départementban, a Huveaune balpartján, (1886) 8240 lak., szép, dombos vidéken; szőllejéből muskatálybort csinálnak; kitünő gyümölcs-, különösen almatermesztéssel, olajprésekkel. Barthélemy abbé szülővárosa.
droit d'A., l. Albanagium.
1. a Seine jobboldali mellékfolyója Franciaországban, a Saule hegy alján ered, a Langresfensíkon, Haute-Marne départementban. Az ugyanily nevü départementbe érkezvén, szőllőkkel beültetett dombok közt folyik; Bar-sor-Aube alatt kiér a sikságra, elfolyik Arcis mellett és Marcelly falunál a Seinebe torkollik. Mellékfolyói Anjou, Auzon, Puis és Herbisse. Hossza 225 km amelyből 43 hajózható. A középkorban Alba volt a neve. 2. Francia département sík vidéken, a Yonne, Seine-et-Marne, Marne, Haute-Marne és Côte-d'Or départementok között. Területe 6000 km2, földje sík, része a Champagne-nak; amely északnyugat felé lejtősödik, miként folyóinak, a Seine és Aubenak iránya mutatja. Talaja Troyestól Északra és nyugatra krétaképződmény és terméketlen, legelőül szolgál; a francia Champagne Pouilleuse-nek hívja, többi része alluvium és igen termékeny, különösen szőllőt (Bouilly, Souligny mellett legjobbat), búzát, kendert és burgonyát termel. Házi állatul aránylag legfőbb disznót tartanak. Kőbányáinak száma nagy; krétáját messze viszik eladásra. A lakosság legtöbbjének a pamut-, gyapjút-fonás és a kötés ad foglalkozást, ezenkivül virágzó a bőrcserzés, a kelmefestő és vászonfehérítő ipar, a szeszgyártás és téglaégetés, a cserépedény- és fayence-készítés; végre ismeretes még a troyes-i húsipar: A département kereskedelmének is ez a főhelye. A département 5 arrondissementra oszlik; ezek: Arcis-sor-Aube, Bar-sur-Aube, Bar-sur-Seine, Nogent-sur-Seine és Troyes. A département főhelye: Troyes. A lakosság száma (1886) 257,000.
(lásd: ób) Théophile, francia admirális, született 1826 november 22. Meghalt 1890 december 31. 1840-ben a hadi tengerészetre adta magát s a gyarmatokban és egyéb tengerentuli hadjáratokban tett szolgálatot. Azután a szenegambiai hajóhad parancsnoka lett. Az 1870. háború kezdetén Carentan védelmével bizták meg, a következő télen pedig áthelyezték Bourbaki tábornok hadosztályához, mellyel részt vett a Belfort ellen intézett támadásában. 1879-81 Martinique kormányzója, 1886-87. pedig tengerészeti miniszter vala. Meghalt 1890 dec. 31. Toulonban. Művei: Un nouveau droit maritime international (1875); Notes sur le Centre-Amerique. Vancouver et la Colombie anglaise (1877); Entre deux campagnes. Notes d'un marin (1881); La, Martinique, sori présent el sori avenir (1882): L'Italie el le Levant (1883); Á terce el á hord, (1884).