a jansenista appellansok rajongó töredéke Párisban 1731 körül; így neveztettek, mert egy Augustin nevű szerzetest tartottak a valódi Illésnek. L. Jansenisták.
(ejtsd: angusztinovics) György, horvát iró, katonai orvos Fiuméban. Munkái: Kurzgefasste topographische Anatomie und Versuch einer illirischen Terminologie (Bécs, 1844); Misli o ilirskom pravopisu (Gondolatok az illir ortográfiáról, Bécs 1846); Poziv Dalmatinaca na poslovanje u svom materinskom jeziku (Felhívás a dalmátokhoz az anyanyelv ügyében, Zára, 1849); Glasovi i pismo slovinskog jezika (A szlovén nyelv hangtana és irása, Mil. 1850); 1860-1862. Bécsben lapot szerkesztett ily cim alatt: Slovenski prvenci vila sinjega mora.
1. Antonlus, szül. 1517., meghalt 1586-ban; korának nevezetes egyház- és polgárjogi irója.
2. A. Aurelius. l. Agoston.
3. A. Moravus, Csehország alkancellárja, kinek családi neve állítólag Käsenbrot (Kescnbrot) volt, szül. Olmücben, 1467., megh. u. o. 1513. Nov. 3. Mint korának legtöbb humanistája, tanulmányait ő is Olaszországban végezte, hol 1494. akánonjogból és szabadművészetekből a tudori címet elnyerte. Ugyanazon évben lett olmüci kanonok, majd 1497 vége felé Budán II. Ulászló udvarában mint kir. titkár szerepel. Ez állásában külföldi humanistákkal, főkép Celtes Konráddal folytonos összeköttetésben volt. Ulászló szolgálatát 1511. elhagyja. Balbus mellett Augustinns Moravus volt a budai. tudós társaságnak az irodalom terén legtevékenyebb tagja, s történelmi, teologiai, csillagászati és költészeti munkákat bocsátott közre. Több latin tudományos műve ismeretes az irodalomban, melyek közül a valdensiek ellen kiadott vitairatát, mely 1512-ben Lipcsében jelent meg, Thurzó Szaniszló olmüci püspök megbizásából irta. Költeményei közül alig maradt ránk egyéb egy-két versecskéjénél, a többi, közte egy magyar történelmi eposz is, elveszett.
l. Ágoston-rendi szerzetesek.
l. Ostia.
(ásv.) l. Apatit.
az ókorban a trikasszok városa Galliában; ma Troyes (l. o.).
l. Autun.
az arvernok városa Galliában; ma Clermont (l. o.).
a lemovikok városa Galliában; ma Limoges.