(ejtsd: bezit) nagyközség Belgiumban, Brabant tartományban 2500 lak. Bouillon Gottfried születési helye.
a Honduras-foktól 50 km.-re fekvő termékeny kis szigetek a Karibi-tengerben; az egyes szigetek nevei Elena. Roatan v. Rotan. a fősziget bonaca v. Guanaja és Utila, Honduras tulajdonai.
Ján. Gyögry, német fiologus. szül. zürichben 1801 máj. 30., megh. u. o. mint egyetemi tanár 1877 okt. 10. Főleg a szövegkritikában jeleskedett. legtöbb kiadását Orellivel (l. o.) szövetkezve készttette elö: igp adták ki Cicero müveit (1826-38), az attikai szónokokat (1839-43, 8 köt., ezeket Sauppévalj, Babrius meséit (1845), Plato munkáit (1838-41, 21 köt.) stb. Maga adta ki Sokrates Panegyrikusát (1831) és Lykurgos beszédeit (1834).
(gör., lat. bcetulus), a meteorkő neve a görögöknél, illetve rómaiaknál, kik azt hitték, hogy isteni élet él abban. Ezért a B.- okat szent helyeken, rendesen templomokban, vagy azok közelében azon faragatlanul (s csak kivételesen köbformába csiszolva) állították fel, s vallásos tiszteletben részesítették. Delfiben mutogattak egy meteorkövet, melyről azt hitték, hogy ugyanaz a kő, melyet Kronos Zeus helyett lenyelt és ismét kihányt. Maga a név a feniciai Abbadir (varázskő) átvételéből keletkezett.
1. (Bajj) nagyközség Bihar vmegye nagyszalontai jár. (1891) 1305 magyar és oláh lak. 2. B., nagyközség Komáromm. tatai j.-ban, (1891) 840 német lakossal, kik jó bort termesztenek. A községben az Esterházy grófok nagy pincét tartanak, melyben 22.600 hektoliter fér el; e pincében volt a sok 60-400 hliteres hordón kivül a hires 1205 hektoliteres (2100 akó) hordó is.
régi fogalma: küzdelem, viadal, vivás, harc, innen a bajnok, valamint bajtárs, bajvivás, párbaj. Átvitt és jelenlegi évelmében a B. minden kedvezőtlen állapot szenvedés, betegség.
bájos, bájoló (eszt.) a kellemesnek válfaja, mely a kellemesnél erősebben vonz, a nézőt úgyszólván fogva tartja, de egyszersmind nyugtalanítja is, és vágyat kelt tartós láthatása utánt némelyek e vágyat az érzési vággyal tévesztik össze, de ha vágy volna már kiesnék a tiszta szépnek keretéből. Érzési értelemben a B. a női testi szépség részleteiről használatos és igy lehet szó többesszámu bájakról, és igy lehet egy szépséget bájdusnak nevezni. De esztétikai értelemben a B. csak erősebben vonzó és tisztán sziv és szellembeli vágyat keltő sajátsága a szépnek. A kellemes nyugalmunkat nem zavarja. nem hódít, nem tesz bennünket magáévá, csak csendes élvezetet nyujt, A B. magához ragad bennünket, hatalmába kerít, és ennyiben nyugtalanit, vágyat vagy epedést kelt, de énünket mindenesetre felmagasztalja. Igy beszélhetünk bájoló (elbájoló) vidékröl, szépségről, szónokról. L. Bűvölés.
Törvényhatósági joggal felruházott város Bács-Bodrogmegyében, a Dunának hajózható ága mellett, (1891) 2793 házzal és 19,485 lak., köztük 14,463 magyar, 2001 német és 2888 szerb; vallás szerint 16,348 róm kat. és 2334 izr. Szabályosan épített, csinos város, élénk kereskedéssel (főleg gabonával és sertéssel) és nehány iparteleppel (gyufagyár, szeszgyár): a bajai járás székhelye, van kat. főgimnáziuma, állami tanitóképző intézete címere. intézete, leánynevelő intézete; polgári és kereskedelmi isk. szt. Ferencrendi és a zirci cisztercitarendi szerzetházak, Kapisztrán hittani intézet, kalocsa-bajai esperesség; közjegyzőség, telekkönyvi hatósággal felruházott járásbiróság, adóhivatal, takarékpénztár, kereskedelmi és iparbank, az osztrák magvar bank mellékhelyisége s számos egylet és társulat; nagy állami méntelep; vasúti és gőzhajó állomás posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. a város érdekeit szolgálja a Bajai közlöny cimű ujság, melynek most folyó XVI. évfolyamát Erdélyi Gyula szerkeszti. Baja termékeny határa 8955 hektár. A városnak régi neve Francovilla s régiségéről az is tanuskodik, hogy 1260-ban már ferencrendi szerzetesek laktak benne. 1472-ben I. Mátyás király a Czobor családnak adományozta a várost, de már 1526-ban elfoglalták a törökök s birták 1687-ig. A török elvonulásával a királyi kamara vette birtokába, mig végre Mária Terézia alatt gróf Grassalkovich Antal elcserélte kulai uradalmáért. Itt született 1795-ben Kliegel Jószef, a hangjegyző zongora, nyomdai betüosztó és számológép feltalálója; 1732-ben a hires Jelky András: 1796. Mészáros Lázár, 1848-49-iki magyar hadügyminiszter; 1831 márc 30-án Tóth Kálmán, a költő; 1825 aug. 10. Türr István.
[ÁBRA] Baja város címere.
Régi magyar személynév, mely valószinüleg a török-tatár (csagataj) «baja» a. m. öreg tekintélyes szóval azonos,. 1183 körül a Zalok nemzetség egy tagja fordul elő Baya néven. (Turul 1891 114. l.)
v. B. de Sante-Fé. fontos kikötőváros Argentina köztársaságban, Entre Rios állam főhelye, a Parana mellett: szép kormányzópalotával, 6000 lakossal. virágzása korát 1852-61-ig élte, amidőn a köztársaság fövárosa volt: azóta tetemesen aláhanyatlott.