a bányamívelés körében alkalmazott szállító, vizemelő, szeleltető és fujtató-gépek szerkezetének ás hatásának ismertetése.
(bányaintéző, bányafönök), a bányászati munkálatok vezetésére alkalmazott fötisztviselő.
l. Főkamaragróf.
az ér-kőzetnek a vágat biztonosítására szolgáló része; alkalmazzák, ha az ér nem nagyon vastag; kőzete elég szilárd és nem nagy értékü, az ácsolat vagy falazat pedig többe kerülne, mintamennyi haszon a gyám lefejtéséből várható; ilyenkor a fejtést nem közvetletenül a vágatból kezdik, hanem e felett 2-5 méter vastag érkőzetet (a gyámot) érintetlenül hagyva, az érnek csak az ezen felül fekvő részét fejtik le.
(Fristen). Ha a bányavállalkozó természeti, forgalmi vagy üzemi akadályok miatt a bányát folytonos munkában nem tarthatja: a bányahatóság haladékot engedélyezhet. A haladék mindig csak egy évre terjedhet s csak a körülmények újabbi szorgos megvizsgálása alapján hosszabbítható meg. A haladék által a bányabirtokos nem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy a bányát biztos és járható állapotban tartsa. oly esemény, mely valamely bányának üzembentartását hosszabb időre teszi lehetetlenné, a haladék hatályával bir. A bányabirtokos köteles azonban az ilyen eseményről nyolc nap alatt jelentést tenni, s a bányamívelés ujból való felvételét is bejelenteni. (L. Bányatulajdon.)
a fölszinen beásott fa- vagy káoszlopocska a bánya nevének kezdő-betüjével. Szomszédos bányák között a földalatti művelésekben is szükséges a határt feltünó módon megje
lölni, hogy a határon túl ne terjeszkedhessenek.
Az 1884. évi bányatörvény a B.-nak Két nemét különbözteti meg, ahhoz képest, amint a bányajog terén, vagy az állam végrehajtó hatalmát, vagy az állam birói hatalmát kezelik. Itt csak az előbbi tekintet alá eső vagyis szorosabb értelemben vett B: ról van szó. Az utóbbi szempont alá eső B. bányabiróságoknak (l. o.) neveztetnek. Elsőfoku B. a bányakapitányok és a bányabiztosságok. A legfőbb bányahatóságot a m. kir. pénzügyminiszter gyakorolja. A B. teendői kiterjednek a kutatási engedélyek adására, bányák adományozására, a bányaműveleti, bányarendészeti és illetékezési ügyek intézésére, a felügyelet gyakorlására, valamint az ásványforrásos védterületeken az ásási vagy fúrási engedélyek megadására.
épület a bánya bejáratának közelében; itt gyülekeznek a munkások a bejárás előtt, itt intézkedneK az ügyelők, hogy mindenki hol és mit dolgozzék; itt végzik a munkások imádságukat, s innen szállanak le a bányába, kijövet pedig itten jelentik magukat az ügyelőknél, s átöltözködés után innen indulnak haza.
l. Bányahaladék.
eredetileg még a zsolnai zsinaton (1610) alakult a turóci, nógrádi, zólyomi és honti esperességekből, melyekhez akkor mintegy 160 anyaegyház tartozott. 16721704. és t 709-34., ugyszintén késbbb is többször az üldözések miatt ugyszólva kormányzás nélkül tengődött a kerület, melyhez a rózsahegyi zsinaton (1707) hozzácsatoltattak még a Bars-, Hont-, Pest-, Pilis-, Solt-, Nógrád-, Zólyom- és Turócmegyék területén fekvő evangelikus egyházközségek is. A Carolina Resolutio alapján 1734. a kerületek ujra rendeztetvén, a bányai kerület a turóci esperességet elveszítette. Ugyanettől kezdve a püspökök támogatására világi felügyelők is választattak. Püspökei, illetőleg szuperintendensei a következők voltak: Melik Sámuel (1610-20), Roháts Menyhért (1621-22), Sextius Péter (162334), Lang Gergely (1635-51), Spetkiusz Márton (1652-1655), Lang Dávid (1656-1669), Zábojnik György (1669-72), Pilarik István (1704-1709). Michaelisz Sámuel (1734-40), Pilarik Jeremiás (1741-43), Hruskovicz Sámuel (1743-48), Glosius Dániel 1752), Frideli András (1757-66), Pohl Mihály (1767-78), Csernánszky Sámuel (177884), Szinovitz Mihály (1785-96), Hamaliar Márton (1796-1801), Lyci Kristóf (1807-1814), Lovich Ádám (1815-1831), Szeberini János (1834-55), Székács József (1860-72). Szeberényi Gusztáv (1873-90), Sárkány Sámuel (1890-től). Világi felügyelők voltak: Radvánszky János (173438), Radvánszky György (1738-58), br. Podmaniczky János (1758-85), br. Hellenbach György (1785-87), Radvánszky János (1788-1808), Kubinyi András (1808-15), Baloghy Lajos (1817-23), Radvánszky Antal (1823-37), br. Prónay Albert (1837-60), Dessewffy Ottó (1860-67), br. Podmaniczky Frigyes (1867-73), br. Radvánszky Antal (1873-78), Fabiny Teofil (1878-tól). a kerület jelenleg kilenc esperesség (bács-szerémi, bánsági, barsi, békési, budapesti, honti, nógrádi, pestmegyei és zólyomi) területén 219 anya- és 154 leány-egyházban 408,345 lelket számlál, kik 231 lelkész gondozása alatt állanak.