l. Bányamivelési szabadság
tanintézet, melyben bányamívelést, kohászattant ásványtant földtant kémiát, mechanikát, géptant, építéstant és más szükséges tudományokat adnak elő a leendő bánya- és kohó-tiszteknek. Ilyen intézet van hazánkban Selmecbányán az erdészeti akadémiával egyesítve; 6 szakosztályból áll: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, gépészeti, erdészeti és erdészmérnökiből; egy-egy szakosztályt 3, az erdészmérnökit 4 év alatt lehet elvégezni. Minden félévben vizsgálatot tartanak. A három éves tanfolyam elvégzése után 2 évig gyakorlati szolgálatot, azután pedig államvizsgálatot kell tenni mindenkinek, aki államszolgálatba akar lépni. Van még ilyen intézet más országokban is, és pedig Európában: Leoben, Przibram, Freiberg, Klamsthal, Berlin, Páris, St.-Etienne, Szt.-Pétervár, London és Stockholm városokban, valamint Amerikában és Ausztráliában is.
A bányajog terén a bányajog általános rendelkezéseitől eltérő jogszabályok keletkezhetnek melyek részint a bányászat körüli állandó gyakorlatra (bányaszokás), vagy bizonyos érdekköröknek a törvény keretén belül alkotott szabályzatára (bányastatutumok) vezetendők vissza. A bányaszokásnak régebben igen fontos szerepe volt a bányászati jogképzés terén (l. Bányajog) most azonban már csak a bányastatutumoknak (l. o.) van gyakorlati jelentőségük.
gyakran egyértelmünek veszik a bányatársulattal, de a B. tulajdonképen bányászok egyesülése nem valamely bánya mívelése végett, hanem a bányászatot érdeklő más (kereskedelmi, társadalmi, önművelődési v. szórakozási) célok elérése végett. L. Bányatársulat.
l. Bányatan.
a bányából kiszállított kőszén, melyet még nem osztályoztak a darabok nagysága szerint; vegyes szén-nek is nevezik.
ódon alaku fokos, melyet a bányászok ünnepek alkalmával botnak használnak.
egymással keresztbe fektetett ék és kalapács.
A német «Glück auf»-nak szószerinti utánzása a «szerencse föl», melynek semmi értelme sincs; helyesebb: jó szerencsét, és viszonzásul: adjon isten! vagy áldás, szerencse!
l. Bányászati autonomia.