v. hegyhágók füve (növ.), Bara szerint a Doronicum, l. Zergevirág.
Minden bányavállalkozó köteles, amennyiben az által saját bányája nem szenved, vagy veszélyeztetve nincs, kellő fizetésért megengedni: 1. hogy táróit, aknáit, kiszállító, légvezető, ragy vizemelő gépeit, bánya- és vasutjait, hidjait és pallóit a bányamívelésre jogosított szomszéd használhatja: 2. hogy az idegen bányák hasznosabb üzlete végett saját bányatelkében segédvájás létesíttessék vagy önálló segédvájások saját telkén keresztül vezettessenek. (Általános bányatörvény. 1854.) Ha a felek meg nem egyeznek, a bányaszolgalom szükségessége és a kárpótlás összege felől a bányahatóság határoz. A B. iránti jog az uralgó bányateleknél külön bányatelekkönyvi alkatrészként jegyzendő be. A B. hatályos a jelzálogos hitelezőkkel szemben is.
A magyar bányász ruhája: hosszuszáru csizmába huzott magyar nadrág; farbőr (a farra kötött bőrkötény); zsinóros, testhez álló kabát, melynek ujjai közel a válhoz ki vannak tömve; és vastag zöld szinü magyar süveg nemezből az ék és kalapács jelvénnyel. A kabát anyaga közönségesen sötét, barna, vagy fekete barchet, ünnepies ruhákon pedig ugyanolyan szinü posztó vagy nyáron mosható vászon; a padrág szine kék, vörös, vagy fehér. Viselik bányászaink is a bő ujju fekete inget, de ez a külföldi bányászok ruhája.
napján, t. i. a karácsonyi és husvéti ünnepeken, Szt. István napján, a király nevenapján és a bánya védő szentjének ünnepén a bányászok nem dolgoznak, diszruhában zászló alatt fölvonulnak a bányász-jelvényekkel és templomba mennek; régebben ilyenkor este nagy mulatság volt, melyben a kard-táncot, az ék- és kalapács-táncot eljárták, de ez a szokás már régen megszünt, mert sok vísszaélésre adott alkalmat.
a bányaművelés szabályainak összesége; föladata a hasznosítható ásványok megismertetése és az ásványok település-viszonyainak rendszeres ellátása; tárgyalja a hasznosítható ásványok fölkeresésének és föltárásának módjait, a bányász munkájának különféle nemeit (csákány-munkát, ék-munkát, repesztő-munkát, géppel furást stb.), tárgyalja továbbá az üregek biztonositását beomlás ellen (ácsolatot, falazatot, vasburkolatot stb.), a légvezetést (szeleltetőket stb.), viztartást (szivattyukat, vizemelő gépeket stb.), az előkészítő és fejtő-munkákat, és a szintes, függőleges és sikló-szállitást. L. Bánya.
a bányatörvény alapján megalakult bányatársulat tagja. L. Bányatársulat.
egy közös pénztár, melybe a teljes munkaerőben levő munkások keresményük egy részét beszolgáltatják, és melyből azután baleset bekövetkezésekor, vagy ha a munkás megbetegszik, elöregszik, vagy munkára képtelen lesz, megfelelő módon segítséget kap. A társpénztárba a bányabirtokosok is kötelesek legalább egy negyedét annak az összegnek befizetni, melyet munkásaik fizettek be. A magyar kincstár a munkások befizetésével egyenlő összeget juttat a társpénztárnak. A társpénztárak kezelésébe befolyást gyakorolnak a munkások is, kiknek választmánya a tisztekkel együtt ellenőrzi a kezelést, melynek főellenőre a bányahatóság (bányakapitányság). Ez hagyja jóvá a társpénztári szabályokat, itél a panaszos ügyekben, és hozzá terjesztendők az évi számadások. A magyarországi társpénztárak vagyona 1890 végén 9,082,851 forintot tett, midőn a munkások száma 51,532 volt.
A B. valamely bányaműnél tulajdonosi minőségben érdekelt több személynek bányamívelési célra létrejött egyesülése. A B. keletkezési alapját vagy a törvény kötelező rendelkezése, vagy az érdekelteknek önkéntes megállapodása képezheti, ahhoz képest, amint a tételes jog vagy kötelező szabályt állít fel arra nézve, hogy a tulajdonostársak közötti jogviszony - bizonyos körülmények közt s az érdekeltek különös jogi ténykedése nélkül - bányatársulati közösséggé alakuljon át, vagy az érdekeltek tetszésére bizza, hogy egymásközti jogviszonyok szabályozásánál a bányatársulati formát választhassák. Szervezetét tekintve a B. jogi személy. Ennek folyománya, hogy a B. csak mint ilyen szerez jogokat és vállal kötelezettségeket, - vagyona az egész B.-nak osztatlan tulajdonát képezi, melyre vonatkozólag a dologi jogszerzésnek csak oly jogi tények alapján van helye, melyek az egész B. ellen hatályosak. A közösséghez tartozó érdekelteknek (bányatársaknak) arányrészei a közös bányavagyonban (bányarészvények, kuxák) az ingó dolgok jogi minőségével bírnak. A bányarészvények, a szabad forgalom tárgyai s a reájok vonatkozó jogszerzésnek nincs befolyása a bányatársulati vagyon nyilvánkönyvi állására. A bányatársak neveit - a B. belső működésének ellenőrizhetése végett - a bányahatóság tartja nyilván. A bányatárs csak részvénye erejéig felelős a B. részéről elvállalt kötelezettségekért s ettől a kötelezettségtől is szabadul, ha részvényéről a többi bányatárs javára lemond. A bányatárs bányarészvénye arányában részesül a bányaüzem tiszta jövedelmében, viszont ha tiszta jövedelem nincs, vagy ha a tiszta jövedelem az üzemi költséget nem fedezi, köteles az üzlet folytatására szükséges pótfizetéseket teljesíteni. E részbeni kötelezettsége is csak bányarészvénye erejéig terjed.
A B. - jogi személyiségének megfelelően - egységes képviselettel bir, melynek minőségét, jogkörét s általában a bányatársulati határozatok keletkezésének módját és hatályát a bányatörvény részletesen szabályozza. A bányatársulati viszony megszünik, ha a cél, mely végett alakult eléretett, vagy a cél - az eredetileg szem előtt tartott alakban - többé meg nem valósítható; - jelesül, ha a bányatársulati vagyon, illetőleg a közösség magvát képező bányajogosítvány felhagyása, elvonása, vagy elidegenítése folytán a társulat elesik fennállásának anyagi létalapjától, vagy ha a bányarészvényeknek egy kézben való egyesülése folytán elesik a társulati forgalomnak egyik lényeges alkotó eleme: a bányamívelésben résztvevő személyek többsége, a többi megszünési okok az általános magánjogi szabályok szerint határozandók meg. A B. legközelebb áll a kereskedelmi részvénytársasághoz. A különbség közöttük az, hogy a részvénytársaság - lényegére nézve - tőkeértékek egyesítése, a B. pedig csupán személyek egyesülése. A jogi személy hordozója a részvénytársaságnál a célvagyon, a B.-nál pedig a közös bányamívelési érdek által létrehozott személyegyesület. A részvénytársaságnak előre meghatározott részvényegből álló alaptőkével kell birnia, - holott a B. létesitésénél üzleti alaptőkét meghatározni és biztosítani nem szükséges. A bányatárs előre semmiféle tőkebefizetést nem teljesít, csupán - szükség esetén - hozzájárul a bányamívelési költséghez s erre vonatkozó befizetéseit a bányamívelési üzlet jövedelmeiből visszakapja, a részvénytársaság pedig az alaptőke gyarapítására teljesített befizetéseket az üzlet tartama alatt az alaptőkéből vissza nem követelheti, s csupán az üzleti tisztajövedelem arányszerü részéhez van igénye. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kereskedelmi részvénytársaság - mint ilyen -bányatulajdont ne szerezzen s saját nevében ne gyakorolja a bányamívelést (bányarészvénytársaság), csakhogy ily esetben a részvénytársaság bányajogi tekintetben nem a bányatársulat, hanem a kizárólagos bányatulajdonos jogi állásával bir.
Az egyes államok bányajogi törvényhozása különösen abban a kérdésben tüntet fel lényegesebb eltérést, milyen legyen az átmenet a tulajdonközösségből a bányatársulati alakra, jelesül mik legyenek a B. keletkezésének előfeltételei? Az 1810. évi francia bányatörvény több tulajdonostársuak a közös bányavállalatban való részjutalékát ingó dolognak tekinti. Ez az eredmény beáll a bányaüzem közösségének puszta tényével. Az 1865. évi porosz bányatörvény hasonlóan abból indul ki, hogy B. keletkezése független az érdekeltek akaratától. A B. létrejő a törvény erejénél fogva, amidőn valamely bányamű két vagy több személynek (részesnek) tulajdona (94 N.). A francia és porosz bányatörvénynek a bányatársulati kényszer elvére alapított álláspontjával ellenkezik az 1868. évi szász bányatörvény, amely a felek jogügyleti szabadságának elvét juttatja érvényre. Több bányavállalkozó egyszerü tulajdonostársnak tekintetik mindaddig, mig a társulati szerződés létesítése és a társulati alapszabályok megalkotása által nyilvánvalóvá nem teszik, hogy B.-tá kivánnak alakulni. Csak az ily közösség szerzí meg a jogi személy minőségét.
A két ellentétes felfogás közt középuton halad a 1854. évi osztrák bányatörvény. Ez a társulati kényszer és az önkénytes társulatalakítás elvét oly módon egyesíti, hogy az ingatlan bányavagyonra vonatkozó tulajdonközösség bányatelekkönyvi kitüntetését a tulajdoni arányrészek megosztásának csak egy bizonyos minimális mértékéig (az egésznek egy tizenhatodáig) engedi meg, s ezzel arra kényszeríti a tnlajdonostársakat, hogy ha az ezen mértéken aluli részletekre kivánják a bányavagyont felosztani, a törvényben meghatározott módon bányatársulatot alakítsanak (135. 137. § ). Különös eljárás utján történik a bányatársulati pótdijak v. pótfizetések behajtása. A pótdijakat a bányatársulati gyülés határozata alapján a társulati igazgató veti ki az egyes bányatársakra. Azokat a bányatársakat, kik a reájok kivetett összeget le nem fizették, a bányabiróság felhivja, hogy kötelezettségüknek tizennégy nap alatt tegyenek eleget s a határidő sikertelen lejárata után elrendeli a késedelmes bányatárs részvényének végrehajtási elárverezését. A felhivott bányatárs az árverésig kifogást tehet a követelés valódisága ellen, s ha kifogását hiteltérdemlőleg bebizonyítja, vagy a követelt összeget birói letétbe helyezi: a bányatársulat követelése a törvény rendes utjára utasítandó.
B.-nak nevezzük a bányászat felszereléséhez szükséges ingóságokat, mint a szerszámokat, a gépeket, a gépeknél alkalmazott állatokat, az anyagszer és termésbeli készleteket stb. A B. azzal az ingatlan bányavagyonnal, a melyhez tartozik, bányajogilag egészet képez. A B.-ra nincs helye külön végrehajtásnak.
az a tér, amelyet az azon belül található ásványok kiaknázása végett a bányahatóság a bányavállalkozó részére adományozás alkalmával kijelöl (l. Bányaadományozás). Maga a B., vagyis az azon belül fekvő földtömeg nem képezi az adományozás tulajdonképeni tárgyát, hanem csak tér szerinti meghatározása az adományozott jognak, mely a bányamívelési szabadság alá eső ásványoknak kiaknázására és forgalomba hozatalára irányul, és igy jóllehet az adomány utján szerzett bányatulajdon (l. o.) a kijelölt B. alakjában jegyeztetik be a bányatelekkönyvbe: a bányatulajdonos a B.-t mint testi dolgot feltétlenül meg nem szerzi és nem kell az adományozott jog gyakorlása közben csakis a B.-re szorítkoznia. A tért, melyre vonatkozóan a bányamivelési jog adományozható, az egyes államok törvényhozásai különbözöképen határozzák meg. A nálunk érvényes ausztriai bányatörvény az adományozható tér egységét bányamértéknek nevezi. (L. o.) Egy feltárásra rendszerint csak egy bányamérték adományozható, kőszénnél pedig két egymást leghosszabb oldalával érintő bányamértékre, azaz egy kettős mértékre szólhat az adományozás. Ha azonban a felnyitó pontnak oly fekvése van, hogy abból több, még nem adományozott bányamérték mérhető ki: az adományozható tér kőszénnel és barnaszénnel négy kettős mértékre, minden más ásványnál pedig négy egyszerü mértékre emelkedhetik (Bányatörv. 475. §). B.-nek az ausztriai bányatörvény különben csak azt a tért nevezi, mely több bányamértéket foglal magában (bányatörvény 34. §).
Régebben az adományozott bányamértékek alakja és terjedelme eltérően volt szabalyozva. Ilyen volt az alsó-magyarországi, valamint a felsőmagyarországi hosszmérték stb. Amennyiben ily régi mértékek sok helyütt még most is előfordulnak, ezeknek átalakítása a jövő törvényhozás feladata. A bányatörvény többféle módot nyujt, a bányatulajdonosnak a végett, hogy a B.-ket ugy a természetben, mint a telekkönyvi bejegyzés szempontjából rendezze. Ilyen a B. mérése és elcövekelése, melyet a bányahatóság az adományozás után legfeljebb egy év alatt hivatalból teljesít (bányatörvény 64-66.§). Továbbá meg van engedve, hogy a bányatulajdonos több bányamértékből vagy bányatelekből egy bányatelekkönyvi jószágtestet alakíthasson. E szerint az ujonnan adományozott B. a szerző választása szerint vagy önállóan jegyezhető be a bányatelekkönyvbe, valamely már ott bejegyzett bányabirtokhoz csatolható. Hasonlóan meg van engedve több, külön adományozott és a bányakönyvben önálló birtokként bejegyzett B.-t utolagosan összejegyezni. - Lehet ezenkivül - célszerűbb bányamivelés céljából s a bányahatóság beleegyezésével több bányamértéket vagy B.-ket egy nagyobb bányatelekké illetőleg egy nagyobb bányatelekkönyvi birtokrészletté egyesíteni. (összesítés, consolidatio. Bányatörvény 112-115. §). Ha az adományozás alkalmával kijelölt tér ugy van körülvéve már előbb adományozott bányamértékekkel, hogy abba egy rendes bányamérték már bele nem fér; az ily tér határköznek neveztetik. A határköz rendszerint egy már fennálló bányatelekkel kapcsolandó össze. Ha pedig az adományozás fővénytorlatokban, folyammedrekben, külgörgetegekben, torlaszhegyekben vagy régi elhagyott gorcokban található, s e szerint a föld felszinén foganatba vett munkálatok által megközelíthető ásványok nyerésére vonatkozik: akkor a B.-t külmértéknek (l. o.) nevezik.