l, Bányakönyvek.
föladata: a bányatelek területén a fölszínen fekvő minden épületet, utat, árkot, folyót, s a különböző kulturnemeket a helyiség domborulatával és földtani szerkezetével együtt rajzban előtüntetni, továbbá híven felrajzolni a kivágott földalatti üregeket, folyosókat, vágatokat és mindazt, amit bennök látni lehet, úgy, hogy a térkép áttanulmányozása után minden bányajárás nélkül oly pontosan fel lehessen ismerni a bánya viszonyait, mintha az ember a bányát bejárta volna. Péch Antal adott ki 1877. a térképek készítésére mintákat, melyek e föladatoknak tökéletesen megfelelnek. Szerinte minden bánya számára kell készíteni a) fölszinti térképet a terület földtani és domborulati viszonyaival; b) átnézeti térképet kisebb mértékben a bánya összes míveleteiről; c) a folyosók és vágatok hű képét egyes szintenként külön-külön kell előállítani; d) minél több keresztszelvényt kell szerkeszteni; és e) minden egyes erre nézve a kivágott és lefejtett üregeket külön-külön lapon kell bemutatni; és pedig valamennyi térképen különböző szinekkel tüntetvén fel a különböző kőzetnemeket.
a bányában termelt hasznos ásványok értékéből az államot megillető rész; régi neve úrbér volt, és a termelés nyers értéke után fizettetett, most csak a tiszta haszonból kell fizetni a kőszénbanyáknál 7%-ot, más bányáknál 5%- ot. L. Bányaadó.
a bányamívelés alkalmával előállított üregekből kivágott kőzet töredékei, melyeket vagy kiszállítanak, vagy pedig beraknak.
A bányászattal kapcsolatos jogviszonyokat nálunk jelenleg az 1854. évi május 23-án kiadott általános bányatörvény szabályozza. Ezt a bányatörvényt az 1861. évi országbirói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok a törvényhozás további intézkedéséig érvényében fentartották, egyuttal azonban több tekintetben, különösen a mi a kőszénre vonatkozó intézkedéseket illeti, lényeges módosítást tettek rajta. Miután Erdélyre az ideigl. törvénykezési szabályok hatálya ki nem terjed, ott az ausztriai bányatörvény teljes anyagi tartalma szerint van érvényben. Az ausztriai bányatörvény a következő fejezetekre oszlik: I. Általános határozatok; II. A kutatásról; III. Az adományozásról; IV. A teleknek és a viznek bányászati vállalatok részére való átengedése és a bányakárok megtérítése; V. A bányatulajdonról és a bányaadományozással egybekapcsolt jogokról; VI. A közös bányamívelésről és a bányatársulatokról különösen; VII. A bányák munkában tartásáról és a bányamívelési haladékokról; VIII. A bányavállalkozóknak egymásközti viszonyáról; IX. A bányabirtokosoknak hivatalnokaikhoz és munkásaikhoz való viszonyáról; X. A társpénztárakról; XI. A bányaadózásról; XII. A bányahatóságoknak a bányamívelésre való felügyeléséről és az ennél követendő eljárásról; XIII. A bányatörvény szabályai áthágásának büntetéséről; XIV. A bányászati jogosítványok elenyésztéről és az azokról való lemondásról; XV. A bányákra s azok tartozékaira való zálog- és elsőbbségi jogokról végrehajtás és csőd esetében. XVI. Átmeneti határozatok. (L. Bányajog.)
Bányatörvény áthágása elleni büntetések. Azon cselekmények vagy mulasztások megtorlásául, melyek a bányatörvény szabályainak megszegésében állanak, a bányahatóság büntetest alkalmazhat. Büntetés alá esik különösen 1. az, aki hatósági engedély nélkül bányát mível, 2. a kutató, ki az ásványokkal a bányahatóság előleges beleegyezése nélkül rendelkezik, 3. az, aki a bányára vonatkozó birtokváltozásról jelentést nem tesz, 4. az, aki a bányamívelésnél a biztonsági intézkedéseket elmulasztja, 5. az, aki bányamunkára gyermeket alkalmaz a szolgálati rendtartással ellenkező módon, 6. az, aki a munkásszemélyzettel évnegyedenként nem számol, vagy aki munkást elbocsátó levél nélkül fogad fel stb. A büntetés pénzbirságban áll, melynek egyes tételei különbözően vannak megszabva.
A főbb fontosságu bányajogi problemák közé tartozik annak a jogi formának megválasztása, amelyben a bányamivelési jog tartalmát megalakító egyes jogosítványok egységes fogalommá tömörülnek. E részben a kérdés magvát az képezi, hogy a jog, melyet a bányavállalkozó a bányaadományozás (l. o.) illetve engedélyezés alapján szerez, a jogok melyik neméhez tartozik. Ma már vitán kivül áll, hogy a bányászat fontos érdekei megkövetelik, miszerint azok a jogok, melyeket a bányamivelő az adomány erejénél fogva gyakorolni jogosítva van, azokkal a dolgokkal együtt, melyek az említett jogok gyakorlásának eszközét képezik, oly vagyonnak tekintessenek, melynek öncélu rendeltetésénél fogva teljes jogi önállósága van, mely a jogi forgalomnak egy különös tárgya s e részben - a dolog természete által indokolt kivételekkel - oly jogi szabályozás alá esik, mint a közönséges polgári tulajdon. A bányászat hitelének megalapítása szempontjából szükséges, hogy a bányamívelési jog gyakorlásához szükséges testi dolgokkal u. m. a műberendezésekkel, külépületekkel és felszini területekkel, továbbá a bányamivelési joggal egybekapcsolt reáljogok - mint amilyen a bányaszolgalmi jog, más bányabirtokkal szemben fennálló szolgálmány iránti jog, a felszíni jog a felszíni területre vonatkozó szolgalmi jog, melyek egy bányaműnek mind megannyi alkatrészei - a célnak megfelelően berendezett bányatelekkönyvek önálló tárgyát képezzék; szükséges, hogy a közönséges polgári jognak a dologi jogszerzésre s az ingatlan vagyon fogalmára vonatkozó rendelkezései alkalmazást nyerjenek a bányatulajdonra is; és különösen, hogy a bányatulajdonos igénybe vehesse mindazokat a kereseteket, melyek a közönséges polgári jogban a birtok és a tulajdon védelmére vannak rendelve. Mindamellett a bányatulajdon nem azonosítható a közönséges polgári tulajdonnal. A bányatulajdon magánjogi, közjogi és közgazdasági elemek egybeolvadásából képződött s mint ilyen sokban eltér a tulajdonnak a közönséges magánjogban körvonalozott fogalmától.
l. Bányatized.
a bányamívelésre közvetlenül felügyelő altiszt; följegyzi a munkásokat a munkaszak elején és végén; kiosztja nekik a világító és repesztő anyagokat; utasítja az egyes munkásokat, hogy hol, mit, és miképen dolgozzanak; kötelessége a munkásokat munkaszak közben munkahelyükön meglátogatni, a munka teljesítésének módjáról saját szemeivel meggyőződni, a munkásoknak a vájást és biztosítást illető szükséges utasításokat megadni; arra ügyelni, hogy ez utasítások pontosan teljesíttessenek, és a munkások a munkaidőt szorgalmatosan dolgozva töltsék el. Ő teszi meg a számadások alapjául szolgáló első följegyzéseket, és a felette levő bányatiszt rendelkezéseit mindenben pontosan teljesíti.
l. kisajátítás bányászati célokra.
A B. sorába tartoznak a szabad-kutatások (l. Bányajog) és a rendszeres bányamÍvelés.