Azon régi magyar személynevek közé tartozik, melyeknél a szó idegen eredetü ugyan, (a. m. szláv: brat), de maga a név már a magyar szellem alkotása. A nevet Borathe alakban a XIII. század elején találjuk a tapolcai monostor jobbágy ai közt, kiket a nyiri izmaeliták Bánk ispán előtt rablással vádoltak. (Vár. Reg. 41. Endlichernél 650. l.) - B. a r óm. és gör. kat. egyház szerzeteseinek a neve (latinul frater). Különösen a Ferenc-rendieket hívják így (ezeknek a neve szürke B. is); fehér B. a dömés szerzetes, tarka B. a cisztercita-rendű, fekete B. a bencés, néma B. a kamalduli, vörös B. a templomos, török B. a dervis.
Louisiniai Észak-amerikai ál lamban, a Missziszippi deltájától N y-ra; 24 km. hosszú, 1.3 km. széles.
A nyomdászatban ama gót betűfajok egyike, mellyel nemcsak németül, hanem magyarul is lehet nyomtatni, ha magyar ékezetü betüket öntenek hozzá.
( növ.),l. Szűzbariska.
(Mönchhof), nagyközség Moson vm. nezsideri j.-ban (1891) 1532 német lak.; van postahivatala és postatakarékpénztára.
derelyenemü tészta-étel.
1. Ferenc, pápai ev. ref. főisk. jogtanár, szül. Pápán 1824 jan. 7. Iskoláit szülővárosában végezte, azután joggyakorlatra Pestre ment, de az 1848-iki szabadságharc pályáját megszakította. Katonává lett s több csatában vett részt, míg a komáromi kapitulácio véget nem vetett katonáskodásának. 1851. jogtanárrá választották Pápán, de a német tannyelv el nem fogadása miatt a pá pai jogakadémia a nyilvánossági jogot elvesztvén, a gimnáziumhoz ment át s jogi tanszékét csak a jogakadémia u jra megny itása után, 1876. nyerte vissza. Munkái: 1. Egyetemes földrajz gimn. használatára. Pápa 1864. 2. Mér- és természettani földrajz algimn. használatára, u. o. 1865.
2. B. Ferenc, budapesti ref. főgimnáziumi tanár, szül. Kun-Szent-Miklóson 1844 nov. 3. Iskoláit szülőföldén, azután Nagy-Kőrösön, Debrecenben és Pesten a reform. teol. intézetben végezte. 1865. Jenába ment az egyetemre, de az 1866-iki háboru miatt haza kellett térnie. Ekkor a ceglédi gimnáziumban vállalt tanári hivatalt. 1867. letette az első papi vizsgálatot s Edinburgba ment a skót szabad egyház által magyar ifjak számára fölajánlott stipendiumra. Két év mulva hazajött s ekkor a pesti ref. főgimnáziumhoz hívták meg a magy. irodalomtörténet, költészet és az egyháztörténelem tanárának; azóta állandóan ott működik. Számos cikken kívül megjelentek tőle: Nyugat-Európa és hazánk. (Pest 1871.) Ezt a munkát Apulejus név alatt adta ki s maga a munka nagy feltűnést keltett. A prostitutio és annak befolyása a közegészségi állapotra. (U. o. 1872.) Deákpárti vagy ellenzéki? (U. o. 1872.) Magyar tan- és olvasókönyv a gimn. III. és IV. oszt. számára (1., 2., u. o. 1872.). Az orsz. nőképző-egyesület története. (U. o. 1873.) A francia forradalom, Carlyle után fordította (Budapest 1875-78). Sajtó alá rendezte Vörösmarty műveit (1871), Dömötör János műveit (1878). Aesthetika. (U. o. 1872.) Egyik szerkesztője volt 1882-84 a Magyar Phil. Szemlének.
(Mnich), Liptómegye rózsahegyi járásában, Liszkófalu (Liszkova) felett az eocén-rétegekből kiemelkedő 696 m. magas krétadolomit és mészből álló hegy, melynek vastag mészkőpadjai közt nevezetes barlang van; a barlangnak két nyitása közül az egyik 12, a másik 25 mnyire a Vág síkja (487 m.) felett nyílik; sokfelé ágazik el, helyenkint cseppkőképződményeket mutat. Legmélyebb részén a televényföld 1/3 m. mélységig kulturréteget képez, melyből szenet, durva edénycserepeket, néhány darab ökör- és disznócsontot s emberi csontváztöredékeket ástak ki; e mélységen alul a barlang sárga, agyagos homokréteg-kőtömböket rejt, a hamu- és szénrétegben ember-, juh-, sertés-, kutya- és ökörcsontok hevertek, a bejárati előcsarnokból pedig bronz- és rézhuzalok, réztekercs, szarvascsontok és fogak kerültek ki; összesen 48 emberi csontváz került napfényre. Találtak továbbá emberi állkapocsba beforradt kovaszilánkot, durva kőbaltát és mammutfogakat is. Lóczy Lajos kutatásai szerint a barlang, melynek hőfoka 5° C., bemetszési barlang, mely a legrégibb korban nem volt lakható. A barlang méreteinek hossza 2600 m. A barlangot 1871. Krecsméry Károly rózsahegyi polgármester fedezte fel s 1876. Lóczy Lajos kutatá ki. A B.-n hajdan kettős sáncú pogány vár állott, az Árpádok korában pedig a templáriusok rajta építették zárdájukat, innen vette a B. nevét (Mnich a. m. barát); a zárda romjai alig ismerhetők fel, de a régi templom a B.-n épült Kis-Szent-Márton község felett ma is megvan. Valószinű, hogy Likava is a templáriusok birtokához tartozott. V. ö. Lóczy Lajos: A B.-i őskori barlang (Természettud. Közlöny. IX. 1. és 321. VIII. 481.); Majláth Béla (Archaeol. Közlemények. IX. köt. - B., 1. Kis-B., kisközség Győr vmegye pusztai j.-ban, (1891) 1231 magyar lakossal. - 2. Nagy-B., kisközség ugyanott, (1891) 1164 magyar lakossal.
(Paratély, Pretai), nagyközség Nagy-K üküllőmegye bólyaberethalmi j.-ban, (1891) 1285 német és oláh lakossal, vasúti megállóval.
10-12 méter mély sziklahasadék Athén mellett, amelybe a régi görögök a halálra ítélteket dobatták.